Mekkora mennyiséget szeretnél szűrni? És milyen célból (derítés után, tisztító, palackozás előtt - akár steril)?
Mert minden ettől függ. Az adott célra használható lapnak van egy áteresztőképessége, és az adott tételhez való darabszám ezek után kiszámolható. Lehet, hogy elég 2-4 lap, lehet hogy még a 12 is kevés adott esetben. A cső egyszerűen leszedhető a szűrőrészről. A lapszűréssel azért van egy kis macera az átmosáskor, aztán a víz-bor szétválasztáskor, meg a végén a maradék kinyomatásakor - szóval ezek miatt lesz egy kis veszteséged.
Nagyon régi kérdés de a kereső nagyjából ennyit dobott fel a lapszűrésről :D Azóta talált valaki?
A szivattyúvásárlásom most odáig fajult hogy inkább szűrőset vennék, ha jól értelmezem a Rover 6 Inox modellt például, akkor lecsatlakoztatható a szűrőről és önmagában szivattyúnak is használható. Mennyire macera ezt le/fel csatlakoztatni? Amit szintén nem tudok, hogy a Rover 6 és 12 között túl nagy árkülönbség nincs. A kisebb mennyiségek szűréséhez is minden lapot be kell tenni, vagy olyankor a lap kapacitásától függően mittudomén csak 3 lapot is betehetek bármelyikbe?
Jobb, ha mustként szállítod, mint nyers borként, mert túl sok levegő kerülhet bele,ill. ha még gáz van benne, az felrázódhat és túlnyomás lehet a szállítótartályban, ami kerülendő (nem jó megoldás a félig töltött tartály, mert így túlságosan lötykölődik). Ha más megoldás nem lehetséges: 120 l-es csatos hordó tele, a maradék meg kanyiszterekbe. Ha 1000 l-es tartályban szálítasz, úgy állj meg a teherautóval/ráfutófékes utánfutóval, hogy a tartály vízszintes legyen, a felső lyuknál meg kell emelni egy kicsit, így belefér akár 1060-70 l is.
Igen- igen! A laboreredmenyek szerint nincs tragédia.
Mustot ulepítettem, fejtés majd másnap élesztő, kifort majd fejtés, derítés, fejtés es szállítás.
Azt hiszem írtam már, erjedéskor kiszaladtak a dolgok a kezem közül a rutin hiánya miatt. A must koppra kiierjedt, az élesztőt "etettem". Ott hibáztam még, hogy derítés után sokkal hamarabb kellett volna fejtenem. Kb november közepén végén éreztem azt hogy ez nagyon finom (pedig egy semmire való zalagyongyéről beszélek), majd jött a bajság. Jövőre másként kell csinálnom. Amint kiforrt, hozom át, most úgy látom, nagyon "osszeráztam" mire hazaért. Illetve bármennyire nincs helyem, mindig kell egy üres tartály.
Hiába az elmélet, kell a rutin/tapasztalat a gyakorlatba át tudjuk ültetni. Ilyen szőlő árak mellett tét nélküli játék a borászkodás. A legjobbkor szántuk rá magunkat!
A kénhidrogénesség elsösorban fehérjehiány miatt alakulhat ki, amikor az élesztöknek nincs elég tápanyaguk. Ezt ellensúlyozni termésritkítással lehet, ill. élesztö tápo hozzáadásával, valamint a zajos erjedés lezárulta után (amikor lekénezed az újbort/feltöltöd a hordót/rárakod az úszófedelet a tartályra) leszeded a durvasepröröl, majd a finomseprön idönként felkevered. A túl sok N-szerves-/mü-/levéltrágya elösegíti a rothadást, így az ellenjavallt.
Igazad van, de nyilván te is tudod, hogy a jó évjáratú testes vörösborokat tovább célszerű tartani a seprőn, már csak az almasavbomlás miatt is. Főleg akkor, ha nem használunk startert.
Nekem is döngölt föld volt a pince aljzatom, tavaly sima homok ágyra tettünk beton járdalapot középre és kétoldalt téglát halszálka mintában. Gyönyörű lett, rusztikus. És sokkal kellemesebb érzés lemenni. 5-6 cm homokra tette a mester a téglákat és gumikalapáccsal alaposan beütögette.
Fehérbornál én is jártam úgy, hogy seprőn volt, semmi baj, semmi baj, aztán egyszercsak hirtelen büdös lett. Szerencsére a fejtés elvitte, de azóta úgy vagyok vele, hogy amikor végetért az erjedés, akkor rögtön fejtek egyet. Inkább eggyel többször, minthogy baj legyen.
Én arra gondoltam a magam életét könnyítve, hogy a pince egy részén, nagyméretű bontott téglát teszek le, mészhabarcsba. Van olyan teglam, amit vályogba raktak annak idején, így bontás után, lemosva a valykot, olyan mint az uj. Eddig nem zavart a homok, de most hogy megtapasztaltam a másik végletet....
:-)
Minden pince más és más, majd látod nálad mi működik.
Nem szeretnék okoskodni, de én a fehérnél úgy vettem észre, a seprőn tartás, majdnem bajt okozott. Hirtelen jött be a "büdös", egyik napról a másikra.
Szerencsére jól átszellozott fejtéskor és most már nem annyira érzem. A laborvizsgálat nem mutatott bajt, szerintem a 24ik órában fejtettem. Jövőre nem kiserletezek a seprőn tartással, veszélyes játék lehet.
Ha nem túl magas a kén, akár almasavbomlás is beindulhatott, a hőmérséklet pont megfelelő neki. Vörösbornak speciel pont jól tud állni - már ha erről van szó.
A boruzemi engedelyem szerinti pince egy vizszigetelt, beton aljzatu, vakolt teglafalu, meszelt helyiség volt. Amikor a helyszíni szemlét csinálta a borfelugyelő, akkor azt mondta, nem előírás a burkolás, a tiszta higiénikus állapotban tartás a fontos. Ezt megkönnyíti ha burkolok, amiben igaza volt. Durran a cső, csobban, lottyen a cucc és már lehet(ne) is meszelni újra.
Mennyei érzés, felmosni és gyönyörködni a tisztaságban...
:-)
A földes, szigeteletlen falú pince betonozásával csak óvatosan!!!! Az úgy egy rendszer, ahogy most van. A talajpára mozgása, iránya változhat meg és terelhető fel akaratlanul a falba.
Nekem a másik pincém földes pontosabban homokos. Kialakítása, hőmérséklete szerint az lenne az igazi, de sokkal "koszosabb" minden amikor ott tesz vesz az ember. A csövek, az eszközök, a vödör alkat stb. Minden tiszta homok.
Ha a pincédben nincs fahordó, reduktívan dolgozol, akkor a páratartalom kevéssé érdekes, tehát a földet lefedheted pl. bontott téglával, betonnal, stb (de érdemes úgy csinálni, hogy összefolyót is csinálsz, amit valami kis mélyedésbe vezetsz, ahol összegyűlhet a víz (mosásból), egy szivattyú meg kitolja szabadba . Ha viszont a föld marad, akkor elvben pár évenként érdemes a felső réteget cserélni, legalábbis ezt írták itt-ott (szennyeződik).
Ha már így felmerült hogy azóta látod ezt amióta le van csempézve: milyen előnye van a pince padlóburkolásának? milyen módszerrel érdemes? most döngölt föld van nálam, gondolkodom kavicson vagy csempén, de nemtudom hogy csak dísz-e, vagy funkcionális haszna is van.
A bilincs megnevezés helyesen awab. A tartály képét mégegyszer megnézve két fajta csap is látható a két képen. Amikkel én találkoztam, az kicsi kóstolócsap, arra írtam, amit. De vannak nagyobb csapos tartályok is, ahhoz lehet, hogy jó lesz valamilyen csatlakozó. Mérd meg, milyen a csonk átmérő, és utána gondolkodj el, mi mekkora legyen. szervezkedő: a csapok sajnos ilyenek, ki kell mosni egy kis vízzel használat után, vagy papírt bedugni, azán az felszívja, kidobható.
