Könnyen lehet hogy 3 hullámban érkeztek a svábok ősei a térségbe az Elba vidékéről, az első hullám a szvébek voltak Caesar idején, aztán az alemannok a 3 században és a maradék szvéb népesség az 5.század elején.
A történészek szerint azoknak a szvébeknek, akik 406 szilveszterén egy nagy sereg vandál és alán kíséretében átkeltek a Rajnán, a nagy részük kvád származású volt.
De ebben nincs semmi ellentmondás, hiszen a szvéb egy gyűjtőnév, az elbai germánság legnagyobb, legnépesebb csoportjának gyűjtőneve volt és a kvádok is a szvébek közé tartoztak.
Ráadásul a szvéb önelnevezés, tehát nem külső név, hanem a szvébek használták saját magukra.
A kvádok esetében csak annyi történt, hogy az V. sz. eleji nagy zűrzavarban - ekkor már igencsak erőteljes volt a keletről érkezett hunok nyomása, megkezdődött a nagy népvándorlás kora - valami ismeretlen okból elhagyták a kvád törzsnevet és a régi népnevükön, a szvéb népnév alatt szervezték újra magukat.
Ezek a szvébek azonban 3 év nyugat-európai kóborlás és portyázgatás után az Ibériai-félsziget északnyugati részén kötöttek ki, ahol létrehozták a Szvéb Királyságot.
Ezek tehát nem lehettek a mi württembergi svábjaink elődei.
De lehet, hogy volt egy másik, a történelemben nem dokumentált vagy elfeledett szvéb vándorlás, amely szvéb csoportokat juttatott a későbbi Württemberg területére, talán ezek lehettek a svábok elődei.
Etimológiai szempontból a sváb népnév egészen biztosan a szvéb népnévből ered, tehát biztosan van valamiféle kapcsolat az ókori szvébek és napjaink baden-württembergi svábjai között. :-)
II. Rudolf császár egy érdekes személyiség, külföldön elismerik kultúra és tudománypártoló tevékenységét, a magyaroknál negatív a megítélése a török elleni sikertelen háború okozta konfliktusok miatt.
Szerintem így volt, mert akkoriban elnéptelenedett a korábbi NDK területek nagyrésze. Bár, hogy a hunok miatt költöztek e el vagy valami más okból(az angolszászok se a hunok elől menekültek) az jó kérdés. A magyar őstörténet topikban már megállapítottuk, hogy az erdőövezet nem a hunok terepe volt :)
Lehet hogy volt egy írásos források által nem dokumentált második szvéb beköltözési hullám ? Az elsőben az alemannok jöttek a szvéb területekről a 3.században és a 5.század elején a maradék szvéb népesség is átköltözött az Elba vidékről a hunok elől a mostani sváb területekre ?
Ha a dialektusok "klasszikus", 20 sz. eleji eloszlását nézzük, a helyzet nagyjából az, hogy a (württembergi) sváb dialektusokat nyugat és dél felől mintegy félkör alakban körbeveszik az alemann dialektusok.
Persze ebből az egyetlen tényből nem szabad messzire ható történelmi és népességtörténelmi következtetéseket levonni....:-)
A német Wikipedia szerint a régebbi Alamannien (Alemannia) kifejezést csak a 11. sz. közepétől kezdte felváltani a Schwaben (Suevia, Svábia, Svábföld) elnevezés a Németország délnyugati részén fekvő sváb történelmi régió, a Svábföld (Schwaben) megnevezésére.
Vajon mi állt ennek a hátterében, illetve hogy etnikai szempontból egyenlőségjelet tehetünk-e a kora középkori alemannok és a szvébek, későbbi elnevezéssel svábok közé?
Most akkor az alemannok tkp. szvébek voltak, azaz a mai svábok elődei vagy ezek eredetileg két különböző germán népcsoport voltak és csak a későbbiekben olvadtak össze?
Csak megjegyzésképpen, hogy nyelvészeti szempontból, a német nyelvjárások osztályozása tekintetében általában elkülönítik a (württembergi) sváb dialektusokat a főként Badenben, Elzászban, Oberschwabenben és Svájcban beszélt alemann típusú dialektusoktól.
Az egyik legfőbb különbség, hogy az alemann dialektusokban - a többi újfelnémet dialektustól eltérően - nem következett be az ún. diftongizáció folyamata.
De a kérdésekre, amiket föltettem, én most nem annyira nyelvészeti, mint inkább történelmi, népességtörténeti választ szeretnék kapni. :-)
II.Rudolf tényleg nagy támogatója volt a művészeteknek és a tudományoknak, csak pechjére pont egy háborús időszakban volt uralkodó, amikor ennek nem túlzottan örültek az adófizetők.
Arról nem készülnek turistaképek, a a Dóm körül sétáélva biztos láttad. Vajon milyen engedély alapján épitettek maszekok beton ujságosbódékat a gótikus dóm másik oldalán a hosszanti hajójához?
A Münsteri székesegyház Bonnban van, nem keverendő össze Münster St. Pál székesegyházával, amikor Köln érseke elhagyta Köln városát a Münsteri katedrált tette meg székhelyéül, de egyben Münster mint város érseki cimét is viselte.
