Égett gyufa és cigarettahamu (nem csikk) komposztálása ügyében kérem a véleményeteket. Kezeletlen fa és ólommentes papír hamvát már kevertem a komposztba, de ilyeneket még nem.
Megoszlanak a vélemények, a lent csatolt oldalon lyuggatottat raknak bele, de szerintem nem kell kilyuggatni, mert 1-2 napig kitart a levegő, addig nem annyira fontos, hogy kapjon utánpótlást, utána meg kiveszed a botot, és onnantól jár a levegő.Szóval az én véleményem és a tapasztalatom az hogy nem kell lyuggatni, jó bármilyen széles bot, vagy dréncső.
Az az elmélet, hogy 30-40 centire bármelyik légjárattól be tud jutni a levegő a komposztba, és nem válik anaeróbbá a folyamat, tehát csak annyit kell elérni, hogy ne legyen ennél messzebbi pont egyetlen járattól sem.
A lenti oldalon úgy csinálják - és állítólag így képződik a legfaszább komposzt - hogy jól beáztat minden összetevőt, egyberakja a halmot egy ketrecbe, ami alatt egy raklap van hogy alulról is szellőzzön, a ketrecet körbekeríti, hogy ne hűljön ki sehol, felülről pedig egy csöpögtető van, ami megy napi 1-2 percig, hogy folyamatosan nedves maradjon. És így hagyja 12 hónapig, nem forgat, nem csinál semmit vele.
A nemforgatásnak az a haszna szerinte, hogy ha nem forgatsz, akkor erősen gombaalapú lesz a komposzt, de amikor forgatod, akkor mindig szétvágod a gombafonalakat, és nem tudnak rendesen szaporodni a gombák, így inkább baktériumos lesz a forgatott komposzt. A kísérletei pedig arra utalnak, hogy a kultúrnövények számára az a leghasznosabb (akkor nőnek a legjobban, akkor a legellenállóbbak), ha gombadominált a talaj, és ha ilyen komposztot szórsz ki - akár kis mennyiségben is - akkor a talajod hamarosan "gombás" lesz. Egyébként ezért hasznos a lehullott levelekkel vagy faaprítékkal történő talajtakarás is, mert ezt nem baktériumok hanem gombák bontják le, és gombadús lesz a talaj. Anaerób (rothadó), de a sima forró komposztban is viszont baktériumok dolgoznak. Ezért is javasolják még a forró komposztnál is, hogy a forró (baktériumbontós) fázis után "pihentetni" kell, hogy beleköltözzenek a gombák meg a giliszták a maradék bontási folyamatokra, de akkor már nem szabad őket zargatni forgatással.
"3. Levegő: Lehet forgatni is ha valakinek az a mániája, de a tapasztalatom az hogy sokkal egyszerűbb ha a komposzt összerakása után beleszúrunk 30-40-50 centinként botokat/bambuszrudakat, majd 2-3 nap után kivesszük. A lyuk ha kivettük ottmarad, és levegőztet."
..micsoda jo otlet... lattam par komposzt halmot botokkal benne - nem tudtam mi az...
Nyugodtan, a botos módszert én is loptam :) van még modernebb verziója is a szuper, forgatás nélküli komposzt előállításának, a 3. képen látszik itt, lyuggatott pvc/dréncsöcvekkel csinálják, de 1-2 nap után ők is kiveszik, mert utána úgy marad a lyuk:
Igen, kétféleképp lehet komposztot csinálni, van a lassabb, "hideg" komposztgyártás, és van a gyors, a forró. Ha megvan az
- elegendő méret (min 0,7-0,8 m3)
- pont elég víz
- elég levegő
- megfelelő C:N arány (barna-zöld arány), mondjuk 1:20 és 1:40 között (pl. 1 egység gaz/fűnyesedék/konyhai hulladék, és 1-2 egység levél
akkor felforrósodik a fenébe, akár akarod, akár nem :)
a forrónak az az előnye, hogy meghalnak benne a gyommagok, meg minden fertőző dolog. Miután kihűlt lehet használni, bár szerintem jobb ha a forró szakasz után is hagyunk még pár hónapot, hogy beleköltözzenek a kukacok, és dolgozzanak rajta
Nalam ez sokkal lassabb folyamat, de nyuzsognek brnne a gilisztak.
A halaimnak barmikor tudok szedni. :-)
Meg november vegen is , mert azert fut valamennyire, de nem lesz 25-30 foknal melegebb.
Pár dolog a komposztálásról 20 év tapasztalat után:
1. ha megfelelő a zöld-barna arány akkor 1-2 nap alatt felmegy 60+ fokra, szó sincs 3 hétről. 3 hét alatt már kész komposztot lehet csinálni ha nagyon muszáj gyorsan, de ekkor 2-3 naponta újraforgatják
2. Víz: ha túl sok nem jó, ha túl kevés nem jó, nem fog menni a folyamat, olyannak kell lennie mint a kicsavart szivacs: nedves, de nem csöpögjön
3. Levegő: Lehet forgatni is ha valakinek az a mániája, de a tapasztalatom az hogy sokkal egyszerűbb ha a komposzt összerakása után beleszúrunk 30-40-50 centinként botokat/bambuszrudakat, majd 2-3 nap után kivesszük. A lyuk ha kivettük ottmarad, és levegőztet.
+1: a legegyszerűbb házi komposzt az ha a konyhai hulladékot mindennap kiszórjuk, és rászórunk némi eltett őszi levelet, hogy egyrészt ne legyen büdös másrészt jó legyen a zöld-barna arány (C:N ). Nyugodtan lehet hónapokig rakni, aztán ha nagyon tele van akkor átrakni egy másik tárolóba, belocsolni ha kell, bele a botokat, 2 nap múlva kivenni, oszt jónapot
Igazad van, ez Milwaukee város szennyvíziszapja komposztálva. Magyarul embertrágya. Ilyen tényleg nem kapható nálunk. De kiválóan helyettesíthető a nálunk kapható trágyákkal.
...pontosan... amikor megvettuk a hazat, akkor az egesz kert agyag volt...mosy msr nem az... :)) Szep porhanyos fekete fold. Tele gilisztaval... es nem mutragyazok... kent szoktam idonkent adni hozza - ha kek hortenziat akarok, de most mar azt is regen tettem...
1-2 evenkent (ha el nem felejtem, evenkent) ezt szoktam a rhodoknak, azaleaknak, hortenziaknak es hostaknak adni:
És, ha már komposztálós topikban vagyunk, azért azt ismerjük be, hogy a komposztnak nem olyan túlzottan magas a tápanyagtartalma és elsősorban nem is erre használjuk, hanem a talajszerkezetet javítani, mulcsozni, és a talaj nedvességét visszatartani.
De tápanyagként elég soványka.
ZsuR, a nitrogént nem azért emlegettem, hogy ilyen tartalmú tápot szórjak ki, hanem azért, mert az segít a gyors lebomlásban, ezért kell a komposztba. Szoktak pétisót is tenni a komposzthoz, pont ezért, de azért az nem igazán organikus :)
"Healthy soil is the key to healthier grass and plants. Milorganite is composed of 85% organic matter, which nourishes the plant and feeds the soil microbes. This improves the soil’s ability to grow grass and other plants. Milorganite is ideal for sandy soils, because it adds organic matter and doesn’t leach, which means the water-soluble nutrients aren’t washed away."
"Az egészséges talaj az egészségesebb fű és növények kulcsa. A milorganit 85% -ban szerves anyagból áll, amely táplálja a növényt és táplálja a talaj mikrobáit. Ez javítja a talaj képességét fű és egyéb növények termesztésére. A milorganit ideális homokos talajokhoz, mivel hozzáad szerves anyagokat és nem szivárog, ami azt jelenti, hogy a vízben oldódó tápanyagokat nem mossák el."
Most, mivel nem fér a komposztálóba és megváltoztatná a megfelelő arányokat, a lombokat a cserjék alatt hagytam tavaszig. De nem maradnak ott majd, mert ha jön tavasztól a fűnyírás, akkor fogom felhasználni, a levágott fű közé keverve, a komposztba (addig jó helyen vannak a levegőn). Így fog minden gyorsabban lebomlani és tavasztól őszig már kész is a komposzt. Segítenek a giliszták is.
Az szuper, de a komposztba kell más is, nem elég a darálék és a lomb, mert ezek ún. "barna" anyagok, szükség van zöldre is (ami bármi lehet, levágott fű, virág, növény), enélkül ugyanis nem bomlik megfelelően és nem is lesz a komposzt finoman morzsalékos, jó anyag. Fontos tehát a szén-nitrogén arány is, bár utóbbiból kell a kevesebb. Akkor lesz jó a komposzt, olyan földszerű, morzsalékos, kellemes illatú anyag, amit át kell rostálni és kiszórható bárhová. Én gyephez is szoktam és virágágyásra is, cserjékhez is.
A mi varosunk elviszi a levagott agakat es osszegyujottt leveleket - es komposztalja. Amikor meg nagyobb darabok vannak benne, a lakosok elvihetik mulchnak - sokat hordtam onnan. A level komposzt is jo belekeverve a foldbe...
Amikor forgatjak a daralekot, az egesz utca a kornyekukon buzlik :)) leginkabb a togyfa maradektol... igen, olehet latni a gozolgest, sot, ha nem forgatjak idoben ki is gyulladhat - megtortent mar.
Előre megbeszélt időpontban jött egy darálógép, és az önkormi jóvoltából összeaprították a kitett ágakat, kivágott fákat.
Nos ebből lett vagy 2 köbméter aprítékom, melyet egy nagy kupacba összehánytam....de útban volt a kupac, másnap elhordtam... a legnagyobb megdöbbenésemre az előző nap kupacba hányt faapríték belseje kb 55 fok volt...szitált az eső, szépen lehetett látni, ahogy gőzölög. Ahová áthordtam, másnapra ott is forró volt a belseje. Azóta nem nyúltam a kupachoz, inkább hordtam rá vagy fél köbméternyi lombot.
A létező legjobb módszer a komposztálásra, ami persze, helyigényes, ha 3 rekeszes komposztálóhalmot készítünk, egymástól elválasztva. Ekkor mindig lehet a két oldalsóból a középsőbe átrakni (ez is egy átkeveréses módszer), vagy fordítva, ide-oda, a lényeg, hogy keveredjen és kapjon levegőt, ez szükséges a gyors bomláshoz.
Érdemes komposztügyekben megnézni a Gardeners World sorozatokat (a Kertész kertje néven fut nálunk), a britek komposztálási módszereit elsajátítani. Ők pl. mindenütt ilyen többrekeszes komposztálót használnak.
