Nem védett hazai (ill. európai) madárfajok - pl. szarka, szajkó, dolmányos varjú, seregély - fiókakorú vagy felnőtt példányainak beszerzése, tartása, gondozása
Nekem is minden vágyam, hogy felnevelhessek egy varjút, az idő meg ugye szorít, nemsokára túl nagyok lesznek a fiókák. Tudnál nekem segíteni? Írtam emailt is de még nem kaptam rá választ.
Segitségeteket szeretném kérni , hogy idén egy varju fiokàt felnevelhessek, és mint csalàdtagot,
mindent meg tudjak neki adni, ami boldogsàgàhoz szükséges. Tapasztalattal rendelkezem, egy gyönyörü példànyt volt szerencsém felnevelni, mai napig hiànyzik,a vol tpàromàl kellett hagyni költözéskor külföldön.
Ez uton kérem segitségeteket, hol keressek mostanàban fiokàt, Budàn lakom.
Nagyon szépen köszönöm az Infot, a ketrecet és röpdét màr el kezdem késziteni, aki tud, az kérem
Amíg a madárfogyás okairól >csak úgy általában< környezet kárósító hatásokról van szó, addig lelkesen lihegnek Ők is az ilyen érvek mellett, de ahogy a konkrét pusztítások okozóit is kezdik tételesen górcső alá vonni, azonnal eretnekséget kiáltanak azokra.. :-/
Egyébként ez inkább a madáretetős topikba való, bár most éppen más a téma :(
Hát eléggé más! :-S
Ott sem lehet a madarak és környezetük cukiságáról vég nélkül szépelkedni, néha begyűrűznek prózai dolgok és eljön az igazság pillanata is, csak ez egyeseknek nagyon nem tetszik..
Remélem minden jól alakul... :-) Az a helyzet, hogy a jelenlegi seregélyeim úgymond egy mentett történet és ezt a vonalat szeretném folytatni a továbbiakban is, ezért a kicsiket elengedősre tervezném. De előbb jussunk még el odáig, hogy legyen valami. Egyébként költési időszakban elég sok az olyan seregélyfióka, amely emberi segítségre szorulnak, szóval ha nyitott szemmel jársz olyankor, biztosan előbb vagy utóbb te is rábukkanhatsz egy ilyen elcsigázott picire. Ha mindenáron szeretnél, akkor tehetsz fel odút is. Itt is megvan még a lehetősége annak, hogy az etikusabb utat válasszuk, vagyis a visszamaradott, utoljára kelt fiókát, amely emeberi segítség nélkül még a fészekben elpusztul.
A madarakat több különböző okból eleve meg kell tudni fognunk.. Esetleges gyógy kezelések, láb/köröm kozmetika, szállítás..stb. Olyan madarat, meg szerintem eleve nem érdemes tartani, aki még a közeledésünre is menekül (pedig van sok ilyen tartó) ! :-S
Nem bírom ki, hogy ne adjak egy kis helyzetjelentést :-) Úgy alakultak a dolgok, hogy Lolóék visszakerültek hozzám. Úgyhogy kezdetét vette a Loló és Lizike történet újratöltve. :-) Azért újratöltve, mert csatlakozott hozzájuk egy újabb madárka, a Drazsé, aki egy ismerőstől kapott, mentett, nem elengedhető idei seregély (jelenleg röpképtelen, úgy kihullottak a tollai), aki tojó, így az egykori tervem, hogy Lolónak végül két felesége legyen megvalósulni látszik :-D :-D :-D.
Persze a Drazsé nem az a kimondott feleségtípus jelenleg, hanem inkább egy rakoncátlan kis ördög, viszont lassan, de biztosan halad azon az úton, melynek végén ő is egy nyugodt, kiegyensúlyozott, szép küllemű tagja lesz e hármasnak. :-) Nagyon sokat alakult a természete már eddig is, de még nem az igazi. Nem titkolom, szándékomban áll, hogy tavasszal költsenek, és bízom benne, hogy semmi gikszer nem üt be annak érdekében, hogy ez ne következhessen be. Jó lenne ha ezt az izgalmas kalandot be tudnám nektek itt, egy dokumentáció formájában mutatni, mert nagyon sok évvel ezelőtt már átéltem egyszerű iskolásgyerekként net és fórum nélkül, és mondhatom nem mindennapi dologról van szó.
Ráadásul ez a történet mindenki számára bebizonyítaná, hogy az "agyonbabusgatott", "agyonfogdosott", "agyonszelídített" madarak egyáltalán nem életképtelenek, nem vesztettek semmit a madárságukból és korántsem "ölebek". (Ez utóbbi mesterségesen kreált, itt párszor már elhangzott madaras fogalomra különösen ugrok, mert egyrészt ez egy nemlétező körülmény a madártartásban, másrészt pedig a legoptimálisabb, legkívánatosabb helyzetet, a madár gazdája felé tanúsított teljes kézszelídségét próbálja rossz színben feltüntetni, illetlen, otromba dolognak kikiáltani.)
Úgyhogy most így állok seregélytéren. Hamarosan jövök képekkel, köztük Loló idei őszi profiképével, meg később majd egy tőlem megszokott kis okoskodással a madár szezonális küllemi változásaival kapcsolatosan egy jó kis képes összeálltással egybekötve, meg a tiszta etetés és az ép, fiatalos küllem összefüggéseivel. Csak úgy, mindannyiunk örömére, jó szándékból. Remélem egy jó kis témát sikerült most feldobnom, és ezzel senkit sem zavarok :-)
Sziasztok, tanácsot szeretnék kérni.
Van nálunk egy szajkó, egy madarász ismerőstől kaptuk megőrzésre
Már több hetet volt itt nálunk, későbbiekben ők bemutató madárként
szeretnék "használni" mivel sok oviban, iskolában tartanak madárgyűrűző programokat. Most per pillanat azonban egyéb elfoglaltság miatt nem nagyon érnek rá vele érdemben foglalkozni. Az idő meg tellik, szeretném ha addig is szelidithetnénk kicsit. Kézből eszik de megfogni nem hagyja magát. Viszonylag sok időt töltök mellette ülve és beszélek neki mit tehetnék még? Sajnos egy kicsi kalitkában van, hamarosan bekerül a röpdébe illetve talán szabadon is lesz engedve bízva hogy nem megy el, visszajár.
Meg hát az életed is más fordulatot vett az utóbbi években. Bevallom őszintén azt hittem, hogy egyéb élethelyzetek, a rengeteg más elfoglaltságod miatt ez a hobbi úgymond elhalt mostanra nálad, vagy legalább is pihenőpályára lett téve, és majd esetleg csak sok-sok év múlva lesz újrakezdve. Viszont nagyon örülök, hogy ilyen hamar tervezed az újrakezdést! :-)
Én is ezt vettem észre a facebookkal kapcsolatban, amit írsz, az én életemben is teret nyert még úgy is, hogy azért én nem vagyok rajta éjjel nappal (egyáltalán nem érek rá). Viszont a kitérők, legyen az akár madarakkal kapcsolatos, vagy azzal, hogy az ember milyen felületen mozgolódik jobban, jó esetben ráébreszthet minket arra, hogy melyek a valódi értékek. Úgyhogy nagyon boldog vagyok, hogy esetlegesen majd visszahozzuk itt megint a régi szép időket. Én részemről benne vagyok! :-)
Remek képet küldtél, várom a molnárkáról is, ha sikerül megtalálni. :-)
Nagyon jó, igazi madaras kép! :) Nekem még olyan 11 éves koromból van egy fotóm, amin az első, sikeresen felnevelt molnárfecském van a kezemben. :)) Ha meglelem majd, felteszem. Addig is, ha már seregélyek, jöjjön részemről is egy nosztalgiafotó. :)
Bizony, és arra jöttem rá, hogy miközben itt vagyok, hiába telt el több mint 10 év azóta, mintha most is azon idők járnának. :)
Elég sok minden történt ebben a 10 évben velem. Többek közt, Budapestre költöztem. Más tájak, más madarak. Meg mellette akvarizálok is, most már nagyobb méretben. :)
Legutóbbi kis neveltem az a széncinege volt, amit Facebookon is láthattál pár éve.
Tudod, az a véleményem, hogy amióta nem jártam itt és teret nyert magának a Facebook, a fórumozás háttérbe szorult az emberek életében. (Sajnos az enyémben is, töredelmesen bevallom.) Ide értékes emberek gyűltek, kialakult többé-kevésbé egy kis közösség, ami kiveti magából a nem odavalót. :)
Tervezem bizony a visszatérést madarászás téren. A lehetőségeim is jobbak, így minden adott. :)
És ha már a nosztalgiánál tartunk megosztok veletek egy még régebbi pillanatot... :-) Ez már olyan régen volt, hogy talán igaz sem volt. :-) Seregélyes pályafutásom kezdetén, valamikor az őskorban :-D
