A hullám kérdésben nem teljesen értünk egyet, folyamatosan reszrlgetik.
Elvégre minél kisebb hullám, annál kisebb ellenállás és fogyasztás.
Viszont a zátonyosidás és a kis víz talán kevésbé problémás.
A Valdájból eddig 3 db készült, jelenleg gyártásban további 2 db. Az első a Volgán maradt, a másik kettő az Irtis folyón jelenleg menetrendi forgalomban. Legnagyobb merülése 1,1 m; merülés szárnyon 0,45 m; főmotor fogyasztása 208 kg/h.
A Meteor még most van tervezés előtti fázisban, nincsenek előírt merülési adatok. Csak látványtervek vannak, illetve egy pár oldalas meghatározás, ami leírja, hogy mi az, amit "szeretnénk".
Úgy igaz, ahogy írod. Pont azért írtam a végén az 1910 és 1916 esztendőket. Hátha azok a szálak amelyeken ez a két év információként eljutott annó Pozsonyba, elvezetnek a fortepanos Moraváig...
A szomszéd közlekedési alágazatnál az éves költségek 18%-t fizetik az utasok, a szolgáltatást igénybe vevők.
A másik 82%-t minden adózó fizeti, állami döntés alapján.
S ebben majdnem teljes konszenzus van a végrehajtó hatalom, a pártok és a polgárok között.
Tehát csak állami döntés kérdése, hogy a 4+2 új szárnyas hajó üzemeltetési költségeiből mennyit fizet az igénybe vevő, azaz az utas és mennyi %-t pótol ki az állam ?
Naiv gondolat, hogy a Dunakanyarba nem kell hajójárat. Mindig volt, mindig lesz, mert egyrészt a folyóról látni azt a gyönyörű panorámát egészen más szintű élmény, mint vonatról vagy kocsiból, másrészt a parti települések is rengeteg látnivalót kínálnak, azok elérése pedig egy megszokottól eltérő közlekedési móddal sokak számára vonzó alternatíva, vagy éppen egy "látni kell" kategória. A mai felgyorsult világban azonban, ha ezt az élményt 3 óra helyett 1 óra alatt megkapja az érdeklődő, akkor biztosan azt fogja választani. A kérdés nem az, hogy van-e rá igény, hanem inkább az, kielégíthető-e ez az igény megfizethető áron? A külföldi turisták esetében szerintem ez nem kérdés, a magyarok esetében igen. Hogy TCL vagy szárnyas a megoldás, nos azon lehet vitatkozni...
Én úgy látom, a kormányzat szempontjából nem maga a személyhajózás fejlesztése a lényeges, hanem a turisztikai régió értékének növelése, a turizmus fellendítése, ami közvetetten hozza vissza a befektet pénzt. Ebben az összefüggésben a milliárdos nagyságrend már nem is olyan vészes. A hajózás, benne a gyorshajózás a régió infrastruktrúrájának a része, amibe nemcsak a fővárossal való vízi összeköttetést biztosító hajók, hanem a parti létesítmények is beletartoznak (ld. trizs 77 130178 hsz.). A személyhajózás egyébként sohasem volt önfenntartó, a MFTR és MHRT is egyéb ágazataiból finanszírozta, jelenleg a BHRT és a PASSNAVE is más tevékenységeiből fedezi, de mint állami cégeknek a fenti célkitűzések miatt erre áldozniuk kell, amit meg is tesznek. Sokszor ehhez külső forrásból társfinanszírozott projektek is kapcsolódnak. A beruházást ezért szerintem nem érdemes üzemi szinten nézni.
Egyébként én sem szeretek szárnyashajóval, fapados légitársasággal, stb. utazni, mégis sokan kedvelik és használják azokat és igényt generálnak rá. Te se a saját preferenciád alapján nézd a kérdést!
Ez azonban egy teljesen más testű, kétkéményes vontató, ami semmi esetre sem lehet azonos a Fortepanon szereplő hajóval.
Egyelőre nem találtam olyan MORAVA-t, ami a 40-es évek elején futott és egyezést mutatna a keresett hajóval, de idővel, ha új képek, források, stb. jönnek elő, gondolom ez is meg fog oldódni, mint oly sok korábbi rejtély...
A nagyobbik prototípusa állítólag 2019. decemberében lesz vízen. MAN főgépekkel szerelik, hangszigetelés, rezonancia, légkondi megoldott lesz. Merülésre nem találtam semmit, pedig fontos...
pontosan, ezért Esztergomba meg Bécsbe vonattal célszerű ma már menni.
esetleg dél felé lenne keresnivalója, de számoljatok utána, hogy sok milliárdért hány lehetséges út van délre, milyen célpontokra, hány férőhelyet visz, és milyen üzemeltetési költség mellett... (amortizáció is!)
amúgy lehet, hogy Szentendrénél feljebb ma már kár hagyományos hajóval menni menetrendben, de ez önmagában még nem teszi a szárnyast létjogosulttá.
Btw tegye fel a kezét, aki szerint a szárnyas egy jó élmény, bezárva, zajban...
A Csehszlovák Dunahajózás jogait öröklő Szlovák "ugyanaz" történelemkönyvének nevezhető remek publikációban ugyan találtam egy MORAVA nevű lapátkerekes gőzhajtású vontatót, de mint gyártási éveként 1920 szerepel és előző életében GÖNYÜ - nek hívták.....
Volna.
A ČSPD a DDSG-től vásárolta meg 1922-ben. Ha a történethez hozzágondoljuk, hogy ezidőtájt volt egy Trianonunk és ezt, azt, amazt kihordtak Magyarországról, akkor nem nehéz elképzelni, hogy miért a DDSG-nek kellett kifizetni azt a majd 4 millió Csehszlovák Koronát, ami a vételárát jelentette annak a hajónak, amit Budapesten építettek. A pontos összeg 3 786 421 CSszK.
A lényeg: A szerzők majdnem azonos hajótörténetet írtak le a Hajóregiszterben szereplő adatokkal, viszont a könyvben pár oldallal arrébb megemlítik, hogy több forrás más-más évet jelöl meg mint építése évét. 1920 mellett szerepel 1910 és 1916 is. Nem lehetséges, hogy a két év valamelyikében tényleg épülhetett egy MORAVA nevű is Budapesten ?
Jár ide néha egy kedves topictárs, aki nemrégiben is egy "tárgyi emlékkel" hajózott, elmesélte kalandjait, azt is, hogy sokakat szívesen látna egy ilyen úton. :)
Amúgy meg megváltozott minden. Szerintem erősen csökkent az igény a menetrendi hajók iránt az elmúlt, mondjuk 30 évben, viszont nőtt az igény a gyorsabb haladás iránt. A 6 szárnyast soknak látom, de bízzuk az üzemeltetőre, milyen feladatot talál nekik.
Mindentől függetlenül, tényleg, de tényleg szeretném tudni, miért gondolod azt, hogy a gyorshajózásra nálunk nincsen igény, holott a helyi forgalomban, legyen az belvízi- vagy part menti hajózás, a világon mindenhol azt fejlesztik vagy vezették már be?
Mélységesen elszomorító és felháborító, hogy miközben
- a magyar hajózás sok tárgyi emléke rohad(t) el Neszmélytől Szegedig
- a dunakanyari kiránduló járatokat visszavágják
- a közlekedési múzeum jellegében szinte nem is szerepel a hajózás
- magyar teherforgalom -mint a hajózás társadalmilag leghasznosabb ága - gyakorlatilag le van tojva államilag
(stb.)
arra van pénz, hogy az oroszoknak való seggnyalás címén olyanokra menjenek el milliárdok, amire az égvilágon semmi szükség nincs, se mint helyváltoztatási célú közlekedési eszközként, se mint szabadidő eltöltési élvezeti cikként.
Ha az a cél, hogy pár milliárd csusszanjon még ide-oda, akkor lenne ötletem, milyen valódi és értékes múzeumhajók, protokollhajók és ki tudja mik állomásozhatnának pl. a parlament környékén.
Sebesség, hullámkeltés beli különbség szerintem elhanyagolható. Merülés, manőverezhetőség, utastér kialakítás tekintetében a TCL, ár és üzemeltetési kts. tekintetében vélhetően a szárnyas a jobb. Nem tudjuk mi dominált a döntésnél...
Lehet, de még mindig jobb, mint az öreg szárnyasokat tuningolni. A TCL irgalmatlan hullámokat ver. Bécs és Pozsony között meg lehet tölteni, de az Esztergomi kirándulójáratra sanszosan nem lesz jó, de lehet hogy tévedek.
"A következő öt évben megújítjuk szárnyashajó flottánkat! 2020 végétől folyamatosan fog érkezni a 4 db 45 személyes (Valdai 45R) és a 2 db 120 személyes (Meteor 120) új gyártású szárnyashajó, melyek az orosz Alekszejev tervezőiroda temékei. Ezek fogják leváltani a rendkívül népszerű de öregedő szárnyashajóinkat. ⚓️" https://www.facebook.com/MAHARTPassNave/posts/2571121369647565
Úgy tűnik, maradnak a szárnyasok. (Vajon mire fogják őket használni?)
"A miniszter elmondta: arról is megállapodás született, hogy a Mahart szárnyashajó állományát felújítják, modernizálják, szintén orosz ipari együttműködés keretében."
Nagy forgalom esetén azért sűrűbben is indulnak a járatok.
Hétfőtől naponta rövidebb ideig üzemel és már csak óránként közlekedik a balatoni komp Szántód és Tihany között.
A Balatoni Hajózási Zrt. a honlapján azt írta, hogy a november 4-től 17-ig érvényes menetrend szerint Szántódról 7 és 18 óra között, Tihanyból pedig 7.15 és 18.15 óra között óránként indulnak a járatok.
November 18-tól jövő év február közepéig a reggeli indulási időpontok változatlanok, míg az utolsó kompok mindkét irányból egy órával korábban futnak ki.
A balatoni komp egész évben üzemel, csak szélsőséges időjárás és kedvezőtlen jégviszonyok esetén nem közlekedik.
