"Ezért nem szabad kettőnél több gombot nyomni, ezért nem szabad két embernek kezelnie. "
Egy kicsit zavarba jöttem, vannak olyan állomások (pl. Miskolc), ahol két kezelő van. Ott figyelniük kell arra, hogy egyidejűleg ne akarjanak kettőnél több gombot nyomni, vagy úgy van felépítve a berendezés, hogy az említett versenyhelyzet ne alakulhasson ki?
Csak első lezárásban lévő vágányutat lehet eltörölni. Második lezárásban lévőt már csak kényszeroldani lehet.
Egy sikertelen vágányútállítás utáni törlésnél nem egy vágányút eltörlése a cél (mivel nincs is beállítva/lezárva vágányút). Ez a kezelés az esetleg korábbi vágányutak után alapba nem került elemeket (amelyek miatt sikertelen lehetett az új vágányútbeállítás) próbálja alapba tenni.
Érdekes ezt olvasni, mert nekem csak S az isnerős D55, és az alapján nem merült föl, hogy második lezárás nélküli vágányutat is el lehet törölni. De persze több váltós rendszerben ez értelemszerű...
Végre volt időm megnézni. Szóval Rajkán a vágányút, a váltó egyéni gombok, a talppontok, a hívó és a tolatásjelzők hideg fehér, a váltó szárcsíkok, a fénysorompó, a zavar, meg az egyéb áramellátás és társai meleg fehér, inkább már sárga.
Ha van vágánycsík, akkor van első lezárás is. Állítani a váltót csak akkor tudja, ha az nincs lezárva (L egység első és második lezáró támasz is alapban van).
Ha köze lenne a kiékelt nyomógombhoz, az csúnya lenne. :/
Most olvastam egy ilyet: Az első váltólezáró jelfogó egy nyugalmi érintkezője be van építve a váltóállító jelfogók áramkörébe.
Ebből azt gondolnám, hogy nem lehet "rátárolni" elsőlezárásban lévő vágányútra. (Ha az első váltólezáró a legalább elsőlezárásban lévő váltónál húz, akkor az adó-nyugtázó láncnak el kellene akadnia, ha olyan váltót érint amely első lezárásban van.)
Viszont úgy tűnik gyakorlatban ez mégis megtörténik. Lehet ennek köze a kiékelt kijárati jelzőgombhoz?
Ebben az egészben az a bibi, hogy az F2-esben egyértelműen le van írva, hogy:
"
15.18.8. Nem szabad:
...
c) két vonatot váltókon egyidejűleg közlekedtetni, ha a vágányútjaik nem érintik illetve nem metszik ugyan egymást, de a vágányutakat összekötő váltók nincsenek lezárva
"
Így ha pl. törlést nyom a kijáratra, akkor az F2 alapján nem járathatja be a másik vonatot.
Ha meg az első lezárás megtörtént, akkor a hívó miatt nyomva tartott gomb már nem tud beleszólni a másik vágányon kezelt vágányútba, ha jól értem.
- a 14-es oldalon előállt állapotról nekem nem értelmű, hogy végül is a 10. oldal óta a V3 ki van ékelve? Ha igen, esetleg valami szaggatott nyilakkal jelezni lehetne, így egyértelművé válna, hogy a 14-es oldalon felvázolt állapotban 3(+1) gomb van nyomva.
- most nézem, a végén minden kiderül :)
Esetleg még azt lehet részletezni, hogy a 11. oldal környékén a szolgálattevő részéről logikus döntés jóhiszeműen a C+K4-et kezelni, mert az 1.) egy olyan vágányutat állít, ami nem érinti a már beállított hívót (két szemben álló jelző gombját összenyomni nem érvényes kezelés); 2.) a hívót amúgy sem lehet bántani, mert az első lezárás fogja.
Logikus, csak nem szabályszerű, ugyanis a D55-ös lép rá valami nem logikusat. Emiatt kell mindig számítani arra, hogy az utasítás írója esetleg tudott valami olyat, amit a mezei felhasználó nem (jelen esetben, hogy tilos kettőnél több gombot egyszerre megnyomni).
Kérdés: a szabályzat szerint hogy történne egy ilyen menesztés? Ha nem ékeli ki a gombokat, nem marad kint a hívó. Ha folyamatosan nyomja a gombokat, nem tud kimenni felhatalmazni.
Ami azt illeti láttam már ilyen-olyan jelfogókat, megvan, hogyan működnek, de mégsem jön át számomra ez a rajzokon. (Ha tudnám miért, akkor meg már átjönne.)
Ugyanakkor a képekhez tartozó leírásból meg van melyik áramkör mit is csinálna (meg van a könyv). Így pl az adó-nyugtázólánc a d55 modellemben ugyanígy jelöli ki az útvonalát egy vágányútnak.
Viszont a modell nem követi tökéletesen az áramutakat (pont, mert nem értek mindent a rajzokon), így pl az adó-nyugtázó lánc lefutása nálam csak összetartozó gomboknál indítja be a váltóállító láncot.
