Ennyire egyszerű, amiről itt folyik a vita:
Fhn = Pun = Hun = Kun
Unug / Uruk = Subtu (akkádul) = Hely
Gur/Kur/Mad/Nad = mâtu, napâhu, nephu (akkádul) = Ország /Hegy / Ragyog / Csillag felkelte
A sumerek (Akkádul: sumer) önmagukat en-gi módon nevezték meg, országukat pedig ki-en-gi-nek. A gi egyrészt jelenti a nádat is (az ékjele erre utal), másrészt jelzőként
„igaz”, „biztonságos”, „stabil”, „megbízható”, „szilárd” jelentéső. Az en-gi jelentése tehát „igaz úr”, sumer pedig az „igaz urak földje”.
Sumerek a saját országukat gyakran nevezik kalam-nak.
KIEN-ĜIR = igaz urak földje
Kala = Kál
Király = KR = Qar = Kiral
Eredet [király < ómagyar: király < ősmagyar: királ (király, vezető) < dravida: kirlán (vezető, öreg) < kirla (idős) < ál (személy)]
----------
A fönicaiak elvitték a vallásukat( ÉL(i), Baál), kultúrájukat (föníciai írás), nyelvüket szerte a világban. Ekkor még alig 150 millióan lakják a Földet, minden nyelv hasonlít egymásra. A székely írás is a föníciai írásnak egyik változata. Ha megnézed a pun írást, szembetűnően egy gyökerűek.
Föníciát így is hívják „po-ni-ki-jo”. Ugyanebből származik a karthagóiak poeni (punok) neve. Az egyiptomiak fnḫ.w néven ismerték a népet, a földrajzi egységet viszont sokféleképpen nevezték.
A föníciaiak kiváló hajósok voltak. A hajókat, melyeket használtak, saját maguk készítették, nagy mesterségbeli tudásról adván számot. Ezek tették lehetővé a tengeri kereskedelem terén elért hatalmas fejlődésüket. Két fajta hajót építettek: egy könnyű, jól irányítható hajót négyzet alakú vitorlával és két sor evezővel, valamint egy nagyobbat és súlyosabbat, nagyobb rakományok számára. Ezeknek két négyzet alakú vitorlájuk volt, egy nagyobb középvitorla, mely állítható volt és egy kisebb, fix orrvitorla. Az állítható középvitorla tette lehetővé a különböző irányú szelek felhasználását. Általában nappal hajóztak, a part közelében, az éjszakát a homokos partokon felállított táborokban töltötték.
Amennyiben éjjel is hajózniuk kellett, úgy a kháldeusoktól tanult csillagászati ismereteikre támaszkodtak, a Sarkcsillag alapján tájékozódtak, melyet az ókorban Föníciai Csillagnak neveztek. A tájékozódás művészetében való jártasságuk és hajóépítő mérnökeik mesterségbeli tudása lehetővé tette, hogy utazásaik során ne ismerjenek határokat. A görög történetíró, Hérodotosz szerint i. e. 595 körül Afrikát is körbehajózták II. Nékó fáraó megbízásából, ami egy valódi, minden előzmény nélküli hőstett volt, amit csaknem kétezer év után tudott az utókor megismételni.
A punok fővárosának eredetéről pedig a Nagy képes világtörténelemben (7.) a következőt olvashatjuk:
„Carthago a kelet nagy kereskedelmi emporiumának, Tyrusnak gyermeke; phoeniciai gyarmatosok alapították, kik kétségkívül ép oly politikai és vallási hagyományokat ápoltak, mint a syrus faj, a melyből eredtek. Alapítása nagyon régi korba esik. Dido történetét Vergilius költészete megható keretbe foglalja, s aligha követett el anachronismust, midőn háromszáz évvel régebbre teszi a város eredetét Rómáénál, mert Carthago sokkal régibb város, mint Róma.”
Karthágót i. e. 814-ben a föníciai Türosz városából érkező telepesek alapították, akik magukkal hozták a város istenét, Melkartot. A hagyomány szerint a várost Dido (vagy Elissa) alapította (Dido elmenekült Türoszból, miután öccse meggyilkolta a férjét, hogy magához ragadja a hatalmat), bár a görög és római irodalomban több mítosz is ismert ebben a tárgyban.
Melkart (héber מלכקרת) a föníciaiak egyik istensége. Neve funkciójából fakad: Milk-qart azt jelenti „a város királya”, a népek védelmezője és irányítója, „az Ég tüze”, a vadász.
Hamilkar Barkasz (pun nyelven: 𐤇𐤌𐤋𐤒𐤓𐤕 𐤁𐤓𐤒 Ḥmlqrt Brq avagy Ḥamilqart Baraq; latinul: Hamilcar Barca;Kr. e. 275 – Kr. e. 228) az egyik legjelentősebb pun hadvezér. Ő volt Hannibál apja.
Hanni Baál
Baál:
az ókori kánaáni kultúrkör vihar-, eső- és termékenységistene, jelentése 'úr, uralkodó, férj'.[1] Az Amarna-levelekben valamint az ugariti irodalomban Addu/Haddu viharistennel azonos. Dagan isten valamint Él isten (a kánaáni panteon feje) fiaként is megjelenik nyugati sémi népeknél.
-------------
Nézzük mi volt ugyanekkor Keleten:
A sumerek, azaz kalam-ok
A kereszténység legelőször Délnyugat-Indiában terjedt el, és ma is ott a legelterjedtebb a kereszténység Indiában. A legendák alapján Tamás apostol igehirdetése alapján jött létre a szír-malankár katolikus egyház, amely a keleti szír hagyományt követte, a káld liturgiát. Történelmi szempontból viszont értékelhetetlen ez a később kialakult hittérítő történet, amely szerint az ő működése nyomán jelent meg a kereszténység Indiában.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g_Indi%C3%A1ban
A legelső civilizáció:
indiában hemzsegnek az ehhez hasonló helynevek: Kiralur, Kerala, Kurla, Madurai
Mai Kerala állam:
Kerala, India 28 állama közül az egyik legszebb, legfejlettebb, legműveltebb és legtöbb vallású: hinduk, muzulmánok, katolikusok, szikhek és buddhisták alkotják a lakosságot. Ez a mindössze Dunántúl nagyságú terület a legkisebb, de a legsűrűbben lakott indiai állam. Kerala, egyedülálló, semmihez nem hasonlítható megejtően szép vidék. Méltán nevezik “Isten saját országának” az Arab-tenger mellett húzódó területet. A települések összemosódnak, a falvak végtelenek. Az egész állam egyetlen nagy falu, még a helybeliek sem tudják mindig, hogy ebben a településben laknak vagy már abban. Két község között lélegzetvételnyi szünet sincs.
Kerala fűszerei az ősi babilóniait, asszíriakat és egyiptomiakat vonzották a Malabar partjába az ie 3. és 2. évezredében. A sumér feljegyzések szerint Keralát "Fűszerkert" néven emlegették.
A nyugat-ázsiai és dél-európai kereskedők Kerala partjain településeit hoztak létre. zsidó kapcsolat Keralával Kr. E. 573-ban kezdődött. Az araboknak kereskedelmi kapcsolatai is voltak Keralával, valószínűleg a Kr. E. 4. század előtt kezdődtek, mivel Herodotos (ie 484–413) megjegyezte, hogy az arabok által Keralából hozott árukat adnak el a zsidóknak Édenben.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kerala#T%C3%B6rt%C3%A9nelem
Mehrgarh (beludzs: Mehrgaŕh; pastu: مهرګړ; urdu: مہرگڑھ) az egyik a legfontosabb neolit kori régészeti lelőhely. A beludzsok lakta Beludzsisztánban, Szíbi és Kvetta között, az Indus völgyétől nyugatra, a Kecsi-síkságon fekszik a mai Pakisztán területén. Vidéke az egyik legrégebbi dél-ázsiai terület, ahol a földművelés és az állattenyésztés nyomai fennmaradtak. Legfontosabb, jellemző termények voltak a búza és az árpa, valamint javarészt szarvasmarha, birka és kecske tartásával foglalkoztak az egykor itt élő emberek.[1]
A hely közel van a Bolan hágóhoz, az Indus folyó völgyétől nyugatra található, a mai pakisztáni városok között, úgy mint Kvetta, Kalat és Szíbi. Mehrgarht 1974-ben tárta fel egy francia régész csapat, Jean-François Jarrige francia archeológus vezetésével. Az ásatások 1974 és 1986 között folytak. A legkorábbi betelepülés Mehrgarhba – az 1250 ha-os feltárás északkeleti csücskén – egy kicsi földműves falu, az I. e. 7 – 5. évezredből.
Beludzsisztán (régió) a történelemben úgy ismert, mint Makran. Az ókori perzsák (Persis) Mahi khoran, azaz halevő Maka satrapiának, a görögök Pura fővárossal Gedrosia tartománynak nevezték. A halevő (Ichthyophagoi) valószínűleg a bőséges halászattal is összefügghet, vagy az ókori nevük ehhez a perzsa szóhoz állt legközelebb. Figyelembe lehet továbbá venni a Mithra-kultusz hatását is a névben.
A hely ma az Indus-völgyi civilizáció első települései egyikének tekintett.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mehrgarh
Legrégibb városi települések közé tartozik Jerikó Palesztinában (i.e. 9000), Çatal Hüyük (Çatalhöyük) Törökországban (i.e. 7500) és Jarmo Észak-Irakban (i.e. 7000). A Mehrgarh-i ásatások szintén váratlanul korai időpontot adtak: kb. i.e. 6500. Georg Feuerstein, Subhash Kak és David Frawley ezt írják:
Az i.e. 6500 a korai neolitikumba esik, ami a döntő átmenetet jelzi a nomád vagy félnomád vadászó és gyűjtögető életmódból a mezőgazdászok letelepedett életmódjába. … Mehrgarh bizonyíték arra, hogy nagy települések – amiket nevezhetünk városoknak – már a neolitikus kor kezdetén léteztek. … A Mehrgarh-hoz hasonló korai települések létezése egy újabb jelzés arra, hogy teljesen felül kell vizsgálnunk a véleményünket a civilizáció szintjével kapcsolatban, ami nyolc vagy kilenc évezreddel ezelőtt létezett.
Mehrgarh volt a legnagyobb ismert város a korai ókorban. Az i.e. V. évezredben durván 68 ha területet fedett le, ami ötször nagyobb, mint a kortársa, Çatal Hüyük. Egyiptom népességét kb. 30 ezerre becsülik i.e. 6000 körül, ami éppen csak több, mint a korai Mehrgarh lakossága. Ez több, mint két évezreddel korábban volt, mint ahogyan a sumérok letelepedtek Mezopotámiában – a Tigris és az Eufrátesz közötti területen –, és gyorsan megteremtették a lenyűgöző civilizációjukat.
Az ind kultúrát kezdetben Indus-völgyi civilizációnak nevezték, mivel az első településeket az Indus folyó mentén találták meg. Viszont a településeinek hatalmas része keletre fekszik az Industól, beleértve a Sarasvati folyó jelenleg száraz medrét, így pontosabb lenne Indus-Sarasvati civilizációról beszélni. Más településeket Afganisztánban találtak az Amu Darja (Oxus) folyó mentén. A csúcspontján az Indus-Sarasvati civilizáció előretolt állásai voltak a tengeren túlon, és a kiterjedt kereskedelmi hálózatot nagy kereskedelmi hajóflotta támogatta. Harappan pecséteket találtak Ománban, Mezopotámiában és a Maldív-szigeteken.
