"The rest masses of quarks contribute only about 1% of a proton's mass, however.[5] The remainder of a proton's mass is due to quantum chromodynamics binding energy, which includes the kinetic energy of the quarks and the energy of the gluon fields that bind the quarks together. "
A foton rövid hatótávolságú a szupravezetőben, mert csatolva van a 2e töltéssel rendelkező Cooper párokból álló kondenzátumhoz.
A Z és a W bozon (a gyenge erő , weak force) rövid hatótávolságú a vákuumban, mert csatolva van a weak hypercharge töltésű Higgs - mezőhöz, ami leárnyékolja azt, ahogyan az elektromágnesességet a Cooper-párok.
Az elektronok (fermionok) csatolva vannak a W Z mezőkhöz (és közvetve a Higgs-hez), emiatt folyamatosan álalakulnak bal kezes állapotból jobb kezessé.
Amennyiben két mezőt csatolsz egymáshoz, a hullámban diszperzió lép fel, ami miatt "rövid hatótávolságú" lesz a hullám. Ezt a csatolást adja meg az említett "mass term".
Adott egy két réses interferencia berendezés, amihez képest a fényforrás mozog.
Mi az amit látunk? Az X és az X2 ugyan akkora értékű. Nyilván oldal irányban nincs hossz kontrakció.
Viszont a két Referencia Frame eltérően magyarázza a mozgás okozta változást.
A detektor RF (két rés és a ernyő, amint az interferencia minta kialakul) szerint csak relativisztikus Doppler van a fényforrás mozgása miatt. Ez a helyzet egyszerű. Szóval az X2 nek is ugyan ilyen értékűnek kell lennie.
Ha a fényforrással együtt mozgunk, akkor nincs doppler az adott RF-ben. Nyilván. DE a rés-ernyő távolság megváltozik, Lorentz-kontrakciót szenved. (D_len) Ehhez jön még egy faktor, ugyanis az ernyő mozog még azután is hogy a foton áthaladt a résen. Ezt az eltérést adja a dt * v
long double dt, D=1000.0, // distance between hole and screen c=3e8,v,D_len,D3,X,X2,l_dop,l, d=0.001;// hole size
v=-c*0.9; // relative velocity
// RF of detector (holes and screen ) l=c / 5e14;// wavelength of light l_dop=sqrt((1 - v / c) / (1 + v / c)) * l; // relativistics Doppler X=l_dop * D / d;// wavelength changed printf("X1 %.12Le n",X); // interference pattern
// RF of lightsource D_len=D * sqrt(1 - v * v / (c * c));// length contracted distance between hole and screen /* dt = (s - dt*v)/c delta time c*dt = s - dt*v c*dt + dt*v = s dt*(c + v) = s dt = s/(c+v)*/ dt=D_len / (c + v); // the travel time of photon (moving hole-screen)
D3=D_len - dt * v;// the distance of travel of photon X2=l * D3 / d;// distance changed printf("X2 %.12Le n",X2);// interference pattern } /* output X1 2.615339366124e+00 X2 2.615339366124e+00
Utoljára vagy fél éve a twitteren kérdezte asszem egy indiai, hogy írja fel neki valaki a két réses interferencia egyenletét arra az esetre , ha a fényforrás és - vagy a interferencia berendezés mozog relativisztikus sebességgel.
Felírtam neki, valahol meg is van a program. Majd linkelem.
Nagyon szép megoldás, és érdekes dolgokat mutat meg a hosszkontrakcióról.
Mostmár vannak szemléletes interferencia ábráim, ahol a Lorent transzformációban szereplő "átskálázás" fizikailag megérthető. Az ok pedig egyszerű: a hullám oldal irányban nem változik.
Majd később talán belinkelem ezeket ... az a baj, hogy a specRel unalmas számomra, nem nagyon érdekel már.
"In Feynman's language, such creation and annihilation processes are equivalent to a virtual particle wandering backward and forward through time, which can take it outside of the light cone. However, no signaling back in time is allowed."
Az illető egy matek zseni, több videóját is láttam már.
A hanghullámokból levezeti a specRel-t.
Nincs a levezetésben hiba.
Az egyetlen ad-hocnak tűnő dolog a 29:54 körül elhangzó kérés és erre a válasz. A levezetés matematikailag szép és helyes, de fizikai magyarázatot nem ad erre.
Az én verzióm (vagyis a Lorentz Éter Elmélet ) által adott magyarázat a mechanizmust is megmutatja.
Itt már levezettem egyszer a saját verziómat, ami egy kicsit egyszerűbb. De maradjunk ennél a levezetésnél, mert már akkor sem törődött velem senki. LOL
Weak isospin és a weak hypercharge az két vektormező, melyek "összeolvadtak" a Higgs mező "kifagyása" után.
Az idézőjel annyit jelent, hogy nem egy-az-egyben kell érteni a szavakat.
A Higgs mező nyilván nem atomokból áll.
DE. Ez az egész nagyon hasonlít arra, ami a szupravezetőben történik. Az elektronok Cooper párokká kapcsolódnak a phononok (rácsrezgések) hatására, ami egy elektromos töltésű kondenzátumot eredményez. Ez a kondenzátum leárnyékolja az elektromágneses teret, ami miatt a fotonnak effektív tömege lesz. Az EM mező nem tud behatolni a szupravezetőbe, csak kis mértékben.
A Dirac , Proca és a Klein Gordon egyenlet is hullámegyenlet. Annyi az eltérés, hogy egy tömeg tagot (mass term) tartalmaz, ami egy csatolásra utal egy másik mezőhöz. (ezért is szerepel ott a csatolási állandó)
" One is that whereas we might expect in our everyday life that there would be some constraints on the points to which a particle can move, that is not true in full quantum electrodynamics. There is a possibility of an electron at A, or a photon at B, moving as a basic action to any other place and time in the universe. That includes places that could only be reached at speeds greater than that of light and also earlier times. (An electron moving backwards in time can be viewed as a positron moving forward in time."
A QED pont úgy számol, mint a Feynman - Wheeler elmélet.
A specRel modellezhető levegőben vagy vízben terjedő közönséges hullámokkal, ha az anyagot is ebből a hullámból építjük fel. Ebben az esetben mindenféle periódikus mozgás ideje torzul az IR mozgásától függően.
Nyilván ekkor az MM kisérlet negatív eredménye is magyarázatot nyer: az interferométer karjai pont olyan mértékben torzulnak, mint a fénysugár. Emiatt semmilyen változás nem mutatható ki.
"In the twentieth century, in the modern theory of the weak interactions, the ether has been resurrected in a relativistic and quantum-mechanical form. This new kind of ether—known as the Higgs field, after Peter Higgs, "
"In this analogy, the entire Universe is a superconductor, not for electromagnetism but for the weak interactions"
Szóval a vákuum egyfajta szupravezető, de a töltött kondenzátum (charged condensate) nem Cooper-párokból áll, hanem Higgs-ből. aminek a töltése a gyenge hipertöltés.
A szupravezetőben a foton effektív tömeget nyer a töltött kondenzátum árnyékoló hatása miatt. (az elektromos erő rövid hatőtávolságú (short range) a szupravezetőben)
"Photons inside superconductors do develop a nonzero effective rest mass; as a result, electromagnetic forces become short-range inside superconductors"
"In this Letter we show that the OAM acquired by a photon in a spatially structured plasma can be interpreted as an additional mass-like term that appears in Proca equations."
Photon orbital angular momentum and mass in a plasma vortex
A cikk egy kisse "gyanús", mert a fotonnak nincs helyzet operatora... de a hasonlóság itt látszik a legjobban.
végül: edward witten anderson site:semanticscholar.org
A Higgs teljes története
Phil Anderson And Gauge Symmetry Breaking Edward Witten
"Higgs explains at the outset that the phenomenon of a gauge boson acquiring a mass via symmetry breaking “is just the relativistic analog of the plasmon phenomenon to which Anderson has drawn attention: that the scalar zero-mass excitations of a superconducting neutral Fermi gas become longitudinal plasmon modes of finite mass when the gas is charged.”
