Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Egy szánalom ez a "megújuló" erőlködés. Valahol ott utat, amikor a karbon felhasználás útjára léptünk a gőzgéppel,majd a robbanó motorral. Tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy az emberiség ki tudott törni az eke szarvai közül, ennek köszönhető a szédületesen fejlődő, egyre nyitottabb világ. Nagyon komoly képzelőerő kell ahhoz, hogy mindezt a forradalmat a megújuló hajtotta volna végre, gyanítom teljes képtelenség. Ahogy képtelenség belatható időn belül a karbon leváltása megújulóra. Egy gyökeresen más, ma felfoghatatlan világban lehet elképzelni, ami ha el is jön valaha, arra nem ismernénk rá. Csak egy dolgot emelnék ki ; globális kereskedelem. Erről garantáltan le kellene mondanunk, azt az iszonyat energiát képtelenség még csak elképzelni is a mai ismereteink, belatható idő intervallumunk keretében.
Érdekes a Mátra körüli hercehurca. Gyakorlatilag az egyetlen jelentős energiaforrasunkról, a lignitről mond le a rezsim, miközben kétes megalapozottsággal orosz függő atomerőművet épít (kiegett futoelemek tárolása?), és megújulóról álmodozik. A németek bezartak az atomerőműveiket, és szenes erőműveket üzemeltetnek,mert az óriási beruhazasú megujulő képtelen biztonságos, stabil ellátásra (Ehhez alaperőművek kellenek. atom, szén). Rezsimünk kiállt a lengyel. cseh érdekek miatt a 2050 - re CO semleges uniós törekvések ellen,ez jórészt a szenes erőművek miatt volt, miközben itthon be kívánja szüntetni a szentüzelést visontan 2030 - ra. A dolog a CO kvóta drágul lásán, és uniós vállalásokon dől el végül is,azt viszont nem egészen értem, hogy a cseheknek, lengyeleknek, németeknek akkor hogyan is éri meg mégis, mert eszük ágában nincs kivezetni a szenet 2030 - ig! Az ország több mint hatvan százalékát atomerőmű fogja ellatni 2030 után. Személyes vélemény, de fukusima után, a precíz, csucstechnologia csődje után egyenesen merénylet atomerőművet építeni. Nincs abszolút biztonság! A németek ezt tudják... És a japánok is.
Egyébként az egész CO humbuk eldől Kínán, és az USA-n, nem beszélve a további feljetlenebb régiók fejlődéséről, bármennyire cinikus is ezt leirni!
Magyarország viszonylag nagy arányú erőterületekkel rendelkezik. Ha rajtam múlna, az őserdők területet jelentősen növelném, őshonos erdőprogram az idegen fajuak fokozatos leváltásával, illetve további nagy arányú erdősítési programok, főleg a kamutámogatású földterületek bevonásával..
Ha ezt hagyjuk az utókorra tévedni nagyot nem lehet! (bocs az offért).
A Gyulaj Zrt-nél a legmagasabb az egyéb bevétel az országban, náluk a vadgazdálkodási ágazat nagyságrendileg tíz százalékos bevételt hoz a fakitermeléshez képest. Ez kiemelkedő az országban, mindenhol máshol ennél sokkal alacsonyabb az egyéb bevétel. Beleértve a Tomi erdőt is. (Az egyik legismertebb szarvasgombás hely.)
Egy a lényeg, legyen hol nőnie! Akkor fogunk találni is.
Én az őzlábon is csodálkozom, szegényt bolondnak nézik, pedig nagyon kellemes ízű, jó gomba.
Réges-régen vélték annak, sok helyen ugye nem volt benne az ismert és gyűjtött 10-15 fajban, az összekeverés lehetősége miatt is kerülték, mint ismeretlent. Anno kevés gombászkönyv volt, gombatanfolyam nem létezett és nagy biztonságot nyújtott az ismeretlen gombáktól való félelem. Ma már a sötét trombitagombát is szedik olyan helyeken, ahol pár éve még észre sem vették vagy ha látták is, a színe miatt nem foglalkoztak vele. Két pólus létezik, az egyiken élnek a hagyományok, az erős beidegződések: pl. kékülő tinórúk, mint disznópesze, stb, mint haszontalan, fölborítandó gomba, míg a másik póluson a szakiktól tanulók, akik majdnem "kinézik és lenézik", aki nem különíti el a hamis céklatinórút, a csalóka tinórút a hasonmásaiktól, a sárga és halvány rókagombáról nem is beszélve, közben meg könnyen elkülöníthető nemzetségeket kevernek egymással.
Túlzásba viszik néha a dolgot a zöldek, de én nem szeretem sötétnek nevezni őket, mert mégis csak ez az a mozgalom ami a 70-es évektől ráirányította a figyelmet a környezettudatosságra. És szakértelem ide vagy oda, van a hazai erdészetekben is van azért min javítani, amire jó ha olykor felhívják a figyelmet.
Ahol én szedem ott esőtől függetlenül földes. Sok helyeütt nincs avar, ellepik őket a kis szemcsék. Ezért szedem a nagyokat, de még azokon is van szemcse, viszont úgy pucolom mostmár, hogy lehámozom a redőiket. Kissé barbár, de így lehet haladni, és teljesen tiszta lesz. egy része így elvész, de ilyen a csiperke is, ha valaki hámozva szereti enni. Meg az alma, stb. Én úgy vagyok vele...
ahol nagy sz avar, ott szoktam találni olyat, ami nem földes, mikor kinyúlnak a
evelek fölé. Csak az olyan helyekre nem nagyon megyek mert nehéz olykor rábukkanni.
no, igen. egy adott teruleten, mondjuk legyen 10 ha, az egysegnyi ido alatt (pl. egy ev) alatt kitermelt fa erteke tobb nagysagrendeel nagyobb, mint az ossze tobbi, amugy hasznosithato tartalom. ertsd, egyetlen, kb 30m magas bukkfa erteke tobbszorose az egy ha-n kitermelheto minden mas akarminek. legyen ez akar isztriai szarvasgomba kiloszamra. te minek minositened? raadasul szervezetten foglalkozik vele valaki? hat jol senki sem. max azt veszed eszre, hogy jaj, kivagtak a varganyasod, odaveszett evi 10 kilonyit ado terulet. a gyumolcsnek meg jot is tesz, hiszen no a szeder termoterulete. akkor meg, mirol beszelunk? kinek tettek jot? julcsineninek, aki szederlekvart foz, vagy marcsineninek, aki gombat szed? mivel ugy nagy altalanossagban azert nem vagnak tarra szazezer hektarokat ugy egyszerre, marad boven terulet a gombanak. igy julcsineni jar jobban. de ez ettol meg a collateral damage (jarulekos veszteseg) kategoria.
/off mas. es ezt a sotetzoldeknek is meg kell erteniok, amikre ok keptelenek. (kisse konfuz volt a minap megjelent cikk, hogy be kell zarni a matrai eromuvet). he? mondom itt valami nem stimt. se paksimogyoro, se visonta? hat mibol fog okelme melegvizet gyartani? csak nem napenergiabol? hehe, irto birkak. ehhez jon meg ez az elvetemult teszlagyaros, aki akksikat telepit a nagyvilagba. maaaaagit! kemiailag tarolni energiat nagyuzemben jelenlegi technologiaval? eeeeertelmes vagy maaaagit? ujabb cikk: valami norveg szallodahajo elektromos meghajtassal. a cikk: ideális körülmények fennállása esetén a hajó 45-60 percig is képes kizárólag az akkumulátorai által hajtva haladni. A társaság becslése szerint a hajó akkumulátorainak használatával csökkenthető a felhasznált üzemanyag, továbbá a hajó szén-dioxid kibocsátása nagyjából húsz százalékkal alacsonyabb, mintha a hajó kizárólag gázolajjal működne.
NOs, a vastagon kiemeltek kozott ugye van nemi ellentmondas.
Nem off ez csak az itt folyó diskurzus olykor tulnő azokon a kereteken, amit az index forum jellege elbír. Egy kimondottan gombász fórumban szépen megférne egymásmellett ez a sok különböző témájú csevegés.
Én nem látom,hogy nem férnének meg a tudományos és a hétköznapi hozzászólások. Mindenki a saját szintjén beszélhet és ezt mindenkinek tolerálni kell. Hozzátéve én nem liberális hanem konzervatív beállítottságú vagyok.
"Topikcím:Gombázós topic :)Topikleírás:Természet- és gombamániások találkahelye."
"...lassan off lesz itt topicban...."
Kezdem ezt nem érteni. Engem tényleg érdekel a professzor urak és hölgyek munkája. Mégis mondjátok már meg, miért nem fér meg együtt ebben a topicban a tudomány és a gombász élmény, netán információ csere? Különböző emberek, különböző képzettséggel, különböző problémákkal, de azonos érdeklődéssel, nyitottan. Ezért lennénk itt.
Az elefántcsont toronyból kinézel, ott is van élet. Csak emberi ugyan, de mégis élet. :)
Hát, igen, attól függ, mit és mikor törünk. Az általad hozott példák teljes mértékben megállják a helyüket, a kitörés a jobb módszer, ezt saját, több évtizedes tapasztalatommal is megerősíthetem, hiszen ha ezeket vágnánk, egy csonk maradna a helyükön, ami rosszul forr be. Úgy vélem, gombáéknál is ez a helyes módszer.
Én a védetté nyílvánítás helyett szívesebben venném, ha az élőhelyét védenék a rókagombának. Nem vagyok ugyan teljes mértékben képben azzal, hogy mifelénk hol mennyi nő, de egy völgyet ismerek, ahol tömeges szokot lenni. Máshol (és sok hegyoldalt bejártam, szokott lenni, de nem kirívó mennyiség). Továbbá egy ismerős is említette, hogy Borsodban ahová való, járt régen rókagombászni a testvérével, de meg volt lepődve, mikor meglátta mennyit szedtem, mert azt mondja feléjük már rég nem lehet ennyit találni Én meglepődtem ezen mert ahova én járok ott nem ez volt a tapasztalat. Ekkor gondoltam rá, hogy a völgy ahol szedem, nagyon ideális hely lehet a számukra, emelett 2 völgy van még a környéken ugyanilyen tájolással és faösszetétellel, valamint talajjal, mindkettő teljes hosszában tarra van már vágva. Idő kérdése az én helyem mikor kerül sorra. Már megkezdték, de hál istennek lassan haladnak, Az ilyen helyeket talán érdemes lenne oltalom alá venni, és egyből jobban menne a rókagombáknak.
Még egy példa: egyszer találtam valahol óriás pókhálósgombákat. Leszedtem. Egy mikológusnak mutattam meg, nem örült neki, tőle tudtam meg, hogy védett. Pár év mulva a helyét tarravágták. Na, ezért érdemes volt akkor morgolódni, hogy leszedtem. Ilyen esetekben kissé töketlenkedésnek érzem, hogy csak a védettséggel próbálnak óvni egy fajt. Pedig a szóban forgó terület kicsi volt, talán egy hektár sem, nem hiszem, hogy ne lehetett volna megoldani, hogy védett hely legyen.
Már régen szóba került, de máig sincs döntés róla.
A nemzetség egyik faját sorolták a védettek közé, amit csak egy nagyon rövid ideig követett "értetlenség" szerencsénkre. A Blikk be is mutatta hazánk "ritkaságait", köztük a sötét trombitagombát és az ízletes vargányát is, ezért sem szerencsés nem precízen felemlegetni dolgokat. Pár faj van csak, amelyek gyűjtésének történetét régóta írások őrzik, ötven éve és manapság is ezek a legnépszerűbbek, kiegészülve néhány fajjal, köztük a nagy őzlábgombával, melyet bolondgombaként neveztek és kezeltek sokáig hazánk számos, jó gombatermő helyein. A ritkának tartott gombák, annak ellenére, hogy nem gyűjtötték, gyűjthették tömegesen, mégsem szaporodtak el, pedig ott még a "földestől vagy levágva" szedés sem befolyásolhatta a megjelenési produktumot. Ellenben a védettség okairól is nyújt ismereteket ez a csak szinte beszerezhetetlen gombáskönyv.
Reméljük, soha. Bár a védetté nyilvánítást soha, senki sem értette, bármi megeshet.
Mindenesetre a 107/2011. (XI. 10.) VM rendelet 4. § (1) ce) pontja előírja, hogy vadon termő gombát forgalomba hozni "legalább 3 cm-es, az őzlábgomba esetében legalább 7 cm-es, a vargánya esetében legalább 5 cm-es, a mezei szegfűgomba esetében legalább 1 cm-es kalapátmérővel" szabad.
Ha a piacfelügyelő ezt nem tartatja be, az az ő hibája, nem a jogszabályé.
Nem azzal van a baj, ha szakszerűen! a kicsiket is leszeded (nálunk pl. a képen látható méret a favorit), hanem amikor a kertészbrigád esik neki gerelyével, és hazavágják a gombafonalat.