"Egy nemzet nincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt - késsel a torkán - egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás…"
(Théophile Delcassé, egykori francia külügyminiszter)
Te csak feltételezésekről beszélsz, amit semmi sem támaszt alá.
Ráadásul állandóan másról beszélsz:
- ugrásra készen álló milliós antant hadseregekről - amikről rajtad kívül senki sem hallott és amire semmiféle bizonyítékod nincs
- arról, hogy nem lehetett a vesztes háborút megnyerni az egész antant ellen - holott a határokat vagy legalább a színmagyar területeket kellett volna védeni, vagy legalább megpróbálni, nem a vesztes háborút megnyerni.
Valahogy mindig megfeledkezel Oroszország jelentős szerepéről ebben az ügyben. De akkor nézzünk ismét egy kis kronológiát:
Június 28. A szerb titkosszolgálat hathatós közreműködésével boszniai szerbek meggyilkolják Ferenc Ferdinánd trónörököst.
Július 5. Berlin támogatásáról biztosítja a Monarchiát.
Július 7. Szazanov orosz külügyminiszter jelezi az orosz külképviseleteknek, hogy Pétervár mindenféle, a konfliktust mérsékelni akaró kísérletet elutasít.
Július 14. Az osztrák-magyar közös minisztertanács megegyezik a Szerbiával kapcsolatos eljárásról: ultimátumban követelik a teljes együttműködést. HA ezt elutasítják, akkor a Monarchia katonai büntetőakciót kezd Szerbia ellen.
Július 18. Szazanov kijelenti a pétervári angol követnek, hogy Oroszország nem marad közömbös egy Szerbiának szóló ultimátum esetén és katonailag is fellép.
Július 20-23. Francia-orosz tárgyalások Szentpéterváron: Poincare és II Miklós egy Németország elleni katonai akcióról tárgyal.
Július 23. Az ultimátum átadása. Szazanov fogadja Paléologue francia követet és együtt győzködik Buchanan brit követet, hogy Anglia hagyjon fel semlegességével és együtt lépjenek fel Németország ellen.
Július 23. Szazanov fogadja gróf Szapáry osztrák-magyar követet, aki egy dossziét akar átadni az orosz külügyminiszternek, amely a szerb fél bűnösségét bizonyítja. Szazanov nem veszi át a dokumentumokat és közli, hogy Oroszországot ez nem érdekli.
Július 24. az orosz minisztertanács döntést hoz a 13 nyugat-orosz hadtest mozgósításáról. Dobrovolszkij tábornok, a mozgósítás végrehajtásáért felelős orosz parancsnok megjegyzi, hogy innentől a háború elhatározott dolog volt, minden más csak a történelmi dráma díszlete.
Július 24. Grey brit külügyminiszter javasolja, hogy 4 nagyhatalom közvetítsen a Monarchia és Szerbia illetve Oroszország között. Oroszország ezt elutasítja, és ezt javasolja Szerbiának is.
Július 25. Pasic szerb miniszterelnök táviratban értesíti az összes szerb külképviseletet, hogy a Monarchia ultimátumát maradéktalanul elfogadják. Ugyanezen a napon este Spalajkovic pétervári szerb követ jelzi Belgrádnak, hogy Oroszország mozgósítani fog a Monarchia és Németország ellen és bármeddig elmennek Szerbia védelmében, valamint azt javasolják Szerbiának, hogy utasítsák el az ultimátumot. (Azt, amit egyébként már a szerb kormány elfogadott.) Szerbia ennek hatására megváltoztatva eredeti döntését elutasítja az ultimátum 6. pontját, az 5. pontra pedig kitérő választ ad. Erre a Monarchia elrendeli a részleges mozgósítást Szerbia ellen. (Csak ellenük)
Július 26. Az oroszok elrendelik a mozgósítás előkészítését.
Július 26-27 Spalajkovic jelzi Belgrádnak, hogy Oroszország 1,7 millió katonát mozgósít és kész azonnal megtámadni a Monarchiát.
Július 28. A Monarchia hadat üzen Szerbiának.
Július 29. Az oroszok elrendelik a részleges mozgósítást a Monarchia és Németország ellen.
Július 29. Németország figyelmezteti Oroszországot, hogy vonja vissza a mozgósítást. Oroszország ezt elutasítja és Szazanov értesíti Izvolszkíj párizsi orosz követet, hogy Oroszo. nem lép vissza, háború lesz.
Július 30. A németek a mozgósítás leállítását követelik az oroszoktól, mire azok általános mozgósítást rendelnek el Németország és a Monarchia ellen.
Július 31. A németek újra a mozgósítás leállítását követelik, egyben proklamálják a háborús veszélyt. Ugyanezen a napon az orosz általános mozgósítás hírére a Monarchia is elrendeli az általános mozgósítást.
Augusztus 1. Az oroszok újabb elutasítása után Németország is elrendeli a mozgósítást és hadat üzen az oroszoknak.
Ezek az események mozgásba lendítették a szövetségi rendszereket és gyakorlatilag augusztus végére szinte mindenki hadban állt mindenkivel.
Az szerintem nem vitatható, hogy ha nem itt és nem ekkor, akkor pár éven belül más ok miatt amúgy is kirobban egy általános európai háború. De, hogy éppen ekkor és éppen így lett világháború, abban az oroszok vastagon benne voltak, sőt, alapvetően rajtuk múlt. Ha nem tesznek meg mindent azért, hogy leszámoljanak a Monarchiával és Németországgal, akkor az osztrák-magyar-szerb konfliktus megmarad helyi konfliktusnak
A háborút Ausztria-Magyarország kezdte. Nem lehet a magyar uralkodóosztály felelősségét cáfolni. A háborút azután robbantották ki, hogy Tisza - némi kezdeti habozás után - teljes támogatásról biztosította a Szerbia elleni támadást.
A Monarchia két állam szövetsége volt, Magyarországnak nem volt alárendelt szerepe.
A vereséget szenvedett K.u.K hadsereg magyar alakulatainak semmilyen esélye sem lett volna arra, hogy magukban folytassák azt a háborút, amit már a németek, osztrákok, törökök, bolgárok feladtak. Csak azt érték volna el, hogy az ország teljes területét felosszák a győztesek között.
Valószínűleg nehézségeid lehetnek a felfogóképességeddel, mert már többször elmondtuk neked, hogy a hazugságaid (rögeszmék?) ismételgetésével azok még nem válnak igazzá.
1. A háborút nem Magyarország kezdte, hanem a sorozatos szerb provokációk miatt a Monarchia, mivel orosz sugallatra a szerb állam nem fogadta el az ultimátumot, amit előzőleg már elfogadott.
2. Nem Magyarország volt a Monarchia vezető hatalma, hanem Ausztria.
3. Ennek ellenére Magyarország mindent megtett, és a végsőkig ellenezte egy esetleges háború kitörését.
4. Mindezek ellenére, a győztes nagyhatalmak mégis hazánk ellen követték el azt az egyedülálló gaztettüket, ahol barbár kegyetlenséggel feldarabolták hazánkat...
5. Károlyi egyértelműen hazaárulást követett el, amikor a haza megvédése helyett leszereltette a hadsereget.
A hülye nem Károlyi volt, hanem azok a magyar politikusok (pl. Tisza), akik belehajszolták az országot az I. világháborúba.
Minden további esemény csak a világháborús vereség következménye volt. Miért is várhattunk volna jóindulatot az Antanttól, amikor mi robbantottuk ki a világháborút?
Az antant folyamatosan többet követelt és ezek után is kábé semmit sem tartatott be a szomszédainkkal, ez lett a hülye Károlyi politikájának csődje is. Ezzel és a kommunisták hatalomba engedésével nem volt sok híja hogy megszüntesse Magyarországot.
16-án kiadják az elfogatóparancsot a megszökött népbiztosok ellen, megkeresést küldve a magyar hatóságoknak s a bécsi rendőr-igazgatóságnak.
A 22 tagú lista első helyén Kun Béla áll, majd olyan nevek következnek, mint Landler Jenő, Vágó Béla, Kunfi Zsigmond, Lukács György, Bokányi Dezső, Rákosi Mátyás, Pogány József és Böhm Vilmos. Alaposan gyanúsíthatók ugyanis gyilkosság, rablás, pénzhamisítás, magánlaksértés bűntettével mint tettesek vagy felbujtók.
A rendezett alakulatokról szóló adatok enyhén szólva is kevéssé megbízhatóak. Ezek azoktól a tisztektől származnak, akik a Horthy-rendszerben így akarták fényezni magukat.
De a leszerelést is lehetett volna szervezett keretek között, leszerelési állomásokon végezni, rendezetten. És akkor nem szabadul az országra egy tömeg, amely nem tud mit kezdeni magával.
Másrészt, beidéztem már neked többször pontosan, hogy melyek voltak azok az alakulatok, amelyek rendezetten, zárt alakzatban, bevethető állapotban vonultak haza. Azt még te sem hiheted el, hogy nem volt egy olyan katona, egy olyan alakulat sem, amely nem akart harcolni a hazájáért. Ezt a frontokról hazaküldött jelentések is cáfolják.
A katonák többsége meg pont azért akart hazamenni, mert szélnek eresztették őket és a bolsevik propaganda és lázítás lényege pont ez volt, hogy menjenek haza, semmi dolguk a hadsereggel.
Harmadrészt, azt a paradoxont egy évtizede nem tudod feloldani, hogy azok a katonák, akik szerinted 18 őszén-telén nem akartak a hazájukért harcolni, azok 4 hónappal később miért léptek be a vörös hadseregbe? Ha azt mondod, hogy azért, mert mind kommunisták voltak, akkor körberöhöglek.
A hazaérkező katonák többsége nem alakulatban jött meg, hanem rendezetlenül, bandákban. Képzeld el, hogy mit csináltak volna, ha megérkezéskor megpróbálják őket beosztani egy katonai egységbe, amikor haza akartak menni. A dolgot még nehezítette volna, hogy soknak megvolt a fegyvere is. Először a velük erőszakoskodó tiszteket lőtték volna le.
Ez a "hadsereg felbomlott", olyan szép megfogalmazás.
Valójában pl. a Magyarországra hazatérő alakulatokat a Károlyi vezetés parancsára már rögtön a határon lefegyverezték, és szélnek eresztették a katonákat. Németországban a hazatérő alakulatok leszerelése több mint egy évet vett igénybe. Nálunk a Károlyi-Bőhm-Pogány duó 3 hónap alatt leszerelt 1,2 millió katonát, úgy, ahogy írtam, hogy a határon elvették tőlük a felszerelést, és utána szélnek eresztették őket. Persze, hogy ez a tömeg fogékonnyá vált a bolsevik propagandára.
A magyar alakulatok miért is bomlottak fel ? Mert Károlyi és Kun így akarta.
Közben meg nem volt hadserege az ellenségnek sem ekkor. Románia és Szerbia megszállásból ocsúdott, Csehszlovákia előtte nem is létezett. De Magyarországra érkeztek frontról saját nemzetiségű (magyar) alakulatok. Akkor mégis hogy történhetett hogy Pécs a szerbeké, Partium és Felvidék románoké és csehszlovákoké lett pár hét alatt ? Csak úgy hogy Károlyi és Kun nem akarta megvédeni. Ahol pár magyar ember visszalőtt az ellenségre ott meg is álltak.
Mivel a K.u.K. hadsereg a birodalom megszűnésével felbomlott. Minden egyes újonnan alakult államban, így Ausztriában is, új hadsereget kellett szervezni. Magyarország sem volt kivétel. Pl. az is eltartott egy ideig, amíg az egyes tisztek eldöntötték, hogy melyik új hadsereghez akarnak csatlakozni.
Pl. Kratochvil Károly apja K.u.K katonatiszt volt, ő maga Brünben született, az anyanyelve a cseh volt, bár természetesen kitűnően beszélt németül, majd megtanult magyarul is. Morvaországban tanult, Brassóból nősült. Ő valószínűleg a felesége hatására választotta a Magyarországot, de ugyanígy lehetett volna belőle csehszlovák vagy osztrák tiszt is.
offolunk de csak megusszuk egy kis szigeten SOK magyar politikusnak volt haza az adrian meg az is lehet hogy fideszes is volt koztuk ki kene guglizni de mivel en OLVASTAM engem mar nem erdekel de minek hazudnek ha azt is irom hogy EGYEDUL DEMSZKIROL TUDOM A PART HOVA TARTOZASAT bocsika de nincs memoria zavarom lehet hogy 5 lehet hogy 12 politikusrol van szo
