-Mikor nem volt benne víz, sem bírtam egyedűl akár csak megbillenteni is.
-Mikor apósék 15 éve behozták, akkor 6 felnőtt férfi rángatta be, és így fogalmazott: "akkor is csak vonszolták a talajon"
-2,4m hosszú, 1,5 széles felül, 0,7m magas középen merőlegesen. Ez úgy nagyjából 6m2 felület. 5x1000x2000 lemez (5-ösnek minimum látom az anyagát) is 80kg. És akkor még nincsennek a merevítők, oldalán a billentő szerkezet-kütyü, stb!
Végül voltam a helyen előző hétvégén a gyereknapon. Jó sokan voltak aznap. Mind a földalatti mind pedig a kinti tárlat megér egy látogatást. Viszont aki nem kocsival akar ide eljönni mint én az készüljön egy kis gyaloglásra.
A bányatörvény előírja a bányászat felhagyása után a bányaterület mező- / erdőgazdasági művelésbe való visszaadását, és erre alkalmassá tételét, a rekultivációt. Külfejtéses bányaüzemek esetén a felszínről eltávolított termőföldet deponálva félre kéne tenni, de hát mi minden történt itt az elmúlt majdnem száz évben, és hol van az már azóta?
Ez itt egy kísérleti jellegű parcella a bányában. A felső képeken Cornus sanguinea, veresgyűrű som, az alsó két képen Viburnum lantana, ostorménfa, piros bogyókkal, az utolsó kettőn Corylus colurna, törökmogyoró. Elég jól bírja mindegyik a sivár körülményeket, és nem is drága. Egyszer talán felnőnek. Nem mind, az már most látszik, de még pótolhatják...
az építését 1902-ben engedélyezték lóvontatásra weiszkopf adolf bányatulajdonos részére. pár évvel később gőzüzemre is engedélyt kapott. 1913-tól a magyar általános kőszénbánya rt. tulajdonában üzemelt.
többször felmerült a vonal városig való kibővítése és villamosítása a tapolcai személyforgalom felvétele okán, de végül ez nem történt meg.
a környebányai normál iparvasúthoz csatlakozott egy vértesbe vezető keskeny hálózat. talán itt üzemelt.
a gép 1913-as gyártás (van ahol 1914-esnek írják), három csatlós, 12,9 tonna szolgálati súlyú, 60 lóerős. 1938-ban már miskolctapolcán műtanrendőrizett.