Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Nekem Beremendről két esemény jut eszembe: az első még az alapkiképzés során - '73 március-május között valamikor - egy össz.kerületi riadógyakorlat lett volna. Valamikor kora hajnalban, még sötét volt, riadóztatták az egész zászlóaljat Siklóson, teherautók befűtve pöfögtek, stb. Órákig álltunk az alakulótéren, míg kiderült, hogy nem megyünk sehová, mert Beremendnél egy tisztekkel "megrakott" személygépkocsi és egy beremendi cementszállító karambolozott. A részletekre már nem emlékszem, de mintha a balesetet a meghalt sorállományú szgk-sofőr nyakába varrták volna (talán volt kék villogója és szirénája is...). A másik egy kicsit prózaibb: éjszakai "gyakorló szolgálat", talán már a tiszteskiképzés alatt, a beremendi őrsön - a szolgálat előtt önkéntesen szemetet lapátoltattak velünk..
Érdekes egyébként, hogy azonos bevonulásokból szinte nem jönnek elő ismerősök. Ennyire megritkultunk már ?
Lehet,de nagyon szar volt és kemény tél.3 honapos ujjonc kiképzéssel!Màr beosztottak a Dràvaszabolcsi örsre,de nagynehezen visszakerültem Pestre a Karhatalomhoz.
Annak idején a Hatàrörség és a Karhatalom tartozott a BM-hez.A többi bokorugrok meg a HM-hez.:)
Üdv!Én akkoriba a beremendi cemnetgyárban dolgoztam.Mi akkoriban sok kis jatonát vittünk haza pestre.Te esetleg nem voltál köztük??Ha jöttél velem akkor még igy 50év távlatából még mindig jössz egy sörrel.
Csak egyszerüen Samot vagyok.1969 Nov.17-én vonultam be Siklosra Hatàrörség ujjonckiképzö laktanya volt.Közvetlenül az orszàg ut mellett volt a laktanya.Pesti gyerek létemre szerencsére csak a kiképzés idejére (akkor még 3 honap volt).Van itt valaki aki ebben az idöben volt ott?
Igen,kár hogy évről-évre kevesebb a hozzászólás.Kevesen ismerik a fórumot,vagy kiöregszik az állomány. Pedig milyen jó nosztalgiázni ennyi év múltán. Emlékszem,Kásádra vittek ki néhányunkat élesben,a Jugó határra..."Otthon" a román határ nem volt annyira izgalmas. Ja, és Kásádon ettem életemben először a túrós tésztát cukrosan.
Végre egy újabb sorstárs ! Én 1973-75 között voltam hőr, szintén örsellátó kiképzésen estem át, utána Kölked alatt, Felsőbéda volt a szolgálati helyem. Sajnálatosan kevesen látogatjuk ezt a fórumot...
89 febr.-90 aug. Siklósra,aztán ott is maradtam leszerelésig,két héttel előbb szereltem,mint a többiek mert addigra már nős voltam,akkoriban kezdték csökkenteni a katonaidőt.
Szakácsként dolgoztunk,Hamburger „séf" kezei alatt... Nagy hadnagy volt a törzsszakasz parancsnok,akinek „Gyevek" volt a beceneve a raccsolása miatt úgyemlékszem,Welzer volt a parancsnok,Farkas alezredes,Botos őrnagy,Vígh őrnagy,Romvári főtörzs,Nagy zászlós(élelmezési főnök),ezek a nevek ugranak be hirtelen.
Nem vitatva emlékeid jogosságát és valódiságát, '73-ban már "csak" stokibillentés volt, felrúgás nem. A folyosófelmosó vödör azért néha felborult, és a "sivatagiszerelésű" éjszakai riadó is megvolt. Az utánunk következő bevonultaknál már körbejárt az egész kerületnél a hír, hogy a túlzásokba eső kiképzőtisztest (tiszteseket ?) lefokozták. (Én sem rajongtam a kiképzési dolgokért...)
Én 1983 február és május között voltam itt kiképzésen, Sümegi Albin hadnagy volt a szakaszparancsnokom! Kiképzés után Halasra, onnan Kisszéksós Örsre kerültem!
Hát, igen, az arcok már megfakulnak, de azért sok dologra emlékszem még. A mai napig jókat kuncogok mikor eszembe jut az, hogy jött egy hatalmas vihar, szakadt az eső, és valaki benyitott a körletbe, mire az egyik ablak a huzattól tokostul bedőlt és ömlött be az eső. Kacsa kommentje valami olyasmi volt,hogy reméli a szerbek géppisztollyal támadnak, mert a vízágyú ellen esélyünk sem lenne.... :)
Engem Pécsről szólítottak Körmendre 1969-ben. Ujonc kiképzés után a nyugati végeket őriztünk, mert "a MNK államhatára szent és sérthetetlen" volt akkoriban. Önkéntes alapon -némi célprémiumért, eltávért- volt egy kis taposó akna szedés is a karhatalmárokkal. A robbantott vaddisznók és rábai halak, nameg a vend menyecskék segítettek a 27 hónap leküzdésében. Ha az olvasók között akad egykori körmendi; örülnék a jelentkezésének. Tisztelettel köszöntök Mindenkit!
De bizony én voltam az ufós srác! :) És szerintem rád is emlékezem, mert gyanús, hogy másnak nem volt gyereke, párszor jól elbeszélgettünk. A legtöbb ember arca sajnos nem maradt meg, de akik igen, azokra többnyire jó szívvel gondolok, még a kiképzőkre is, nyilván megszépülnek az emlékek ennyi idő után. A nyomorult mamutgólyát is megbocsátottam rég, de mondjuk azt pont nem e legkellemesebb emlékek közül való.
Itt vagyok újra. :-) Tudod Sanyi, azért 70-n túl, már ne olyan borzasztó a rák. ha, ne fáj ne is zavar, valamiben el kell úgy is patkolni. :-)
Meg azután 70-nél már az a fura, ha nem fájna valami, sőt a levél, ami nem fáj, akinek meg nem fáj, az nem is él. :-)
Igen, ma is él emlékemben a búcsú. Mindannyian tisztelegtünk a platón, de láttuk, hogy Rakovszky szds. is hosszan tisztelgett. Mi, jó darabig szótlanul meregetünk, nem szégyellve pár csepp könnyet. Ma is megborzongok. Domonkovics Bélas búcsúzott, nevünkben bocsánatot kért a sok nagyfaszságaink miatt. Volt bőven! Mi már nem tudtunk megváltozni, Ő pedig nem akart futira küldeni! Gondold el, belilult, amikor meglátta a konyhán, hogy szarvast trancsíroztunk, vagy a háló körletben kályhán főztük a fácánokat, a zabos ládában sorakoztak a sörök, borok.
Rengeteg élmény maradt meg.
Magai, Csősz, Gágó beugrott, még arcra is. Azt nem tudtam. hogy Gágó Potonyba nősült, viszonyt Lipták Laci a szakács odanősült, bár nem sokáig tartott, hamar elvált, a 70-es években találkoztunk itthon.
Nem mondom, párunknak Drávatamásiban, Potonyban, Tótújfaluban is volt csajunk, nekem a vízmester lánya is meg lett. Amikor mentem Pécsre elszámolásra, mindig felkerestem lakásukba.
Nem tudom milyen kapcsolatok volt a Tótújfalu-i tanító nénivel, sokunknak eléggé bensőséges volt. :-) Átvettétek a csajokat? :-) Biztos Őket is már megtizedelte sors, öreg asszonyok, de szeretettel gondolok rájuk. Egy Drávatamási kislány adott egy fényképet, "Azért adom a képem, ha eszedbe jutok láthass" . Egyik potonyi kislány adott egy pici süni figurát, ma is meg van. Ő Budapesten tanult a szerb-horvát gimnáziumban, leszerelésem után is találkoztunk, de érettségi után visszament, abba maradt a barátság. Az apja nagyon utált engem, egyszer el akart ütni szoliban a dömbön traktorral.
Biztos tudod, Manci, Simon Jenci őrgyn. bácsi felesége mosott ránk, én meg fizettem :-)
Le nem tudom írni a rengeteg élményt, storit.
Na, de nem untatlak.
Sándor! Köszönettel fogadnám a CT-t, de esetleg át is küldhetnéd, akár YouTube módszerrel.
Az FB-n van egy, talán Felsőszentmátroni hölgy, aki sok képet tett fel szerencsétlen őrsünről.
Örülök, hogy ismét megtaláltalak. Igaz személyesen nem találkoztunk, mert én voltam a "váltó". Rossz volt olvasni utolsó mondatodat, de kívánom, hogy még sokáig maradj köztünk.
Akire mint raktáros gondolsz azt Magari Zoltánnak hívják. A vékony őrsellátó pedig Csősz Sanyi volt.
Ne zavarjon, hogy nem emlékszel mindenre, mert mégis az 50 év az 50 év.
2016-ban két volt katonatársammal voltunk Tótújfalun és környékén nosztalgiázni. Hihetetlen szeretettel fogadtak minket. Idős lakos már kevés van, de a fiatalok is tisztelettel viselkedtek.
A kocsmában küzdeni kellett, hogy fizethessük. Mint a régi szép időkben.
Potonyban megkerestük a Gágó Sanyit, úgy tudom vele együtt voltál az őrsön.
Tudod írtam a nagy szerelmemről Tótújfaluból, de sajnos csak az én részemről lehetett remény. Viszont tavaly járt Budapesten és tudtunk találkozni. Jó volt látni és beszélni a múltról.
Amikor Tótújfalun jártunk készítettem képeket ha gondolod CD lemezen el tudom küldeni. Még ha nem is ismersz minket személyesen a helyszínek többnyire felismerhetőek.
Itt vagyok többnyire, mindig, de e-mailon is nyílt vagyok. Neved ismerős! Csak nem Te vagy, aki leszerelésemkor raktáros voltál? Vagy Jágó volt? Vagy Ő volt Lipták Laci után szakács? Már kicsit szelektív az agyam 50 év után. Utánam, követő, -nevét pontosan már nem emlékszem, talán Cs....., vékony, magas srác volt. Úgy emlékszem, nagyon hamar megbukott, telhetetlen volt. Miatta jártam a Katonai Ügyészségen is, persze nem áztattam, sőt próbáltam kimosni valahogy. Engem is rám ijesztgettek, (Bonc Géza örgy ügyész) de mindig észnél voltam.
Szóval itt vagyok még (bár rákos vagyok, ki tudja meddig koptatom a klaviatúrát) :-)