Tipustó függően egy toronydaru gémkinyúlása 40-50 méter is lehet. Ezzel a püspöki palota déli részét,de lehet a székesegyház előtti részt is elérik. Ezek is építési területek lesznek.
Októberben elkezdődött a Bástya utca mentén látható Zárkándy-bástya felújítási munkálatainak előkészítése. A felújítás várhatóan több mint egy évig tart majd. A munkálatok időnként zavarhatják a Bástya utca forgalmát és a lakók mindennapjait. A felújítási munkálatok idejére kérjük az érintett szakaszon közlekedők és a Bástya utcai lakók szíves megértését és türelmét.
Érdekes, hogy a Zárkándy-bástya renoválása nem képezi részét a Nemzeti Várprogramnak, attól különálló projekt.
Az egri vár és erődrendszer turisztikai célú fejlesztése során megújul a déli kapu és a főbejárat kapui, illetve a kapuk körüli várfalszakasz és a déli kistámfal is. Kialakításra kerül az ide kapcsolódó déli fogadóépület és pihenőhely. Megvalósul a Hyppolit kapu felújítása. A Varkoch-kapubástya 16. századi állapotának megfelelő teljes rekonstrukciója, a korabeli felvonó szerkezetes tömör fakapu visszaállítása, valamint az emeleten korabeli őrszoba bemutatóterem. Felújításra kerül a déli belső várfal, a várfal belső oldalán rekonstruálják a korabeli szerkezetű gyilokjárót, valamint a fal tetején fedett várfalsétányt alakítanak ki. Az ágyúdomb átépítésével 3D filmvetítéshez szükséges vetítőterem, vizesblokkok kerülnek kialakításra. A projekt keretében megújításra kerül a börtönkiállításnak helyt adó pince és új kiállítótérként megújul az Ispotály pince.
Felhívjuk figyelmüket, hogy 2019. május 6-án és 7-én egy toronydaru épül az Egri vár északi oldalában, a Zárkándy-bástya mellett, mely leginkább a gyalogos forgalmat fogja korlátozni a Várfalsétány, az Egervár állomás és a Bástya utca irányában.
... műszaki oldalról majdnem lehetetlen megmondani...
Köszönöm szépen a részletes, műszaki oldali megközelítést.
Jómagam másfelől próbálok közelíteni a megoldáshoz. Tudtommal a török hódoltság idején emelt palánkvárak "cölöpjeinek" alapanyagát a tölgyfa képezte, amely őshonos fafajta a Kárpát-medencében.
Bár a talaj feletti része megsemmisült ezeknek a palánkfalaknak, de a földben megbújó csonkjai vizsgálhatóak.
Mit tudnak súgni korunk szakemberének ezek a tölgyfacsonkok?
Hát például milyen átmérőjűek. Vajon lefűrészelve az üszkös, korhadt felső részüket, olvashatóak maradtak az évgyűrűik? Ha igen, akkor megállapítható, hogy hány évesen vágták ki a fát. Azt pedig tapasztalati úton megmondható, hogy például egy 30 éves tölgyfa milyen magas, abból milyen magas hasznosítható részt lehetett belerakni az adott palánkvár falába.
Nézzünk rá egy példát:
Az oszkói ősi tölgy
Egy régi nagy erdőirtás túlélője és egy szőlőhegy védelmezője, aminek árnyékában tartották a szőlősgazdák és a hegypásztorok az éves gyűlésüket. A mellette található ősi gémeskúttal együtt különleges figyelmet élvez a helyiek körében. Kora: 350 év Magassága: 20 méter Törzskerület: 560 cm Fajta: kocsányos tölgy
A 20 méteres magasságú tölgyfából kivágása után simán kijöhetett az a 8 - 10 méteres használható rész, amelybe persze leleértendő a földbe ásott vége is.
Elég nehéz még csak becsülni is. A karó (nevezzük így az egyszerűség kedvéért) vastagságából és a befogás (beásás) hosszából és a talaj minőségéből lehet számítani több-kevesebb pontossággal, hogy mekkora lehetett a max. befogási nyomaték amit a talaj .De! A fa átmérőjéből és a fajtájából számítható a fa határnyomatéka. Viszont! Ha a karó magasabb akkor kisebb erővel elérem a teherbírásának határát. Ha ehhez hozzáveszem azt, hogy a háttöltés többlet megtámasztást ad akkor gyakorlatilag a feladat számítással megoldhatatlanná válik. Egy bizonyos töltésvastagságon túl (anyag függő) közömbös a háttöltés vastagsága, talán a belső súrlódási szögből ( belső súrlódási szög az, hogyha lapátolom a földet egy kupacba akkor az milyen szögben áll meg. Lövedék becsapódásánál lehet érdekes. A szemcsés talajoknál (pl. homok) ez 30 fok körül van száraz állapotban. Nedvesen van egy ú.n. látszólagos kohéziója. A kötött talajoknak (pl. agyag) valódi kohéziója van, ha betömörítem egy zsaluba akkor akár függőlegesen is megállhat valamely magasságig vagy mélységig. Gyakorlatilag műszaki oldalról majdnem lehetetlen megmondani.
Sajnos napjainkra az ide érkező históriás időkre kíváncsi várbarátok csak kis részét tekinthetik meg elsősorban a templomerőd környékén. Az egykori Mészáros-bástyában pedig ihatnak 1 - 2 sört, hiszen vendéglőként hasznosítják. A töröktől és mindenféle idegen hadak rablási szándékától megóvó városerődítmények túlnyomó többségét a XIX. századi hálátlan utókor lebontotta. :-(((
A nagyvázsonyi vár rendben is volna az egyiknek. Ezt nagyon helyesen ismerted fel. De melyik a másik vár? Na, ezzel elárultam, hogy 2 várban forgatták a "Koppányi aga testamentumát". Illetve a 2 várnak melyik részeiben forgattak?
Olvastam könyvben a "Törökfejes kopját", sokkal jobban, izgalmasabban és bővebben ismertette ezt a kalandos históriát. Abban például 2 palánkvár szerepel és nem 1.
Ami a "Koppányi aga testamentumát" illeti csodálatos film, felejthetetlenül kiváló magyar színészekkel! Készítettem is néhány filmkockát, rejtvényül. Vajon melyik várban és annak melyik részén forgatták az alábbi jeleneteket?
Sajnos egyetlen palánkfal magasságát sem tudjuk biztosra, hiszen megsemmisültek {elégtek, elkorhadtak vagy lebontották őket}. Így csak a régész ásója által a talajban megmaradt csonkjaik alapján tudják például az egykori palánkfal vastagságát megállapítani. De, hogy milyen magas lehetett egykoron? A gyulai vár ásató régésze például 6 - 8 méternyire tippeli:
Gondolom, hogy minden palánkvárnál kissé más lehetett a magassága, hiszen a környező erdők faállományának mérete alapján tudták létrehozni. Alacsonyabb fák = alacsonyabb palánkvár, magasabb fák = magasabb palánkvár. Készítőik minden esetben a várépítő robotra terelt környékbeli pórnépek voltak.
Tapasztalat lehetett,mert sok közüllük itt szolgálta le az életét. Na meg ott voltak a kalauzok és pribékek,akik sokat ártottak a magyar területek lakosainak,katonáinak.
150 esztendeig tartott hazánkban a török hódoltság. Így ne feledjük el, hogy sok török itt született, itt élt és itt halt meg, tehát jól ismerhette, a saját bőrén megtapasztalhatta a Kárpát-medencei időjárást, beleértve a teleket is.
A leghíresebb magyarországi török ember Ibrahim Pecsevi {Pécsi Ibrahim}:
Hát bizony ezt még a malacok is szét túrták volna,nem,hogy a törökök. Játékfilmnek elment. A koppányi aga testamentuma nagyságrendekkel jobb film volt.
Gondolom nem egy csomóban mentek, 30 cm jégnek elégnek kell lennie, bár a lópata kis ponton érintkezik a jéggel,tehát nagyobb az esélye a bajnak. Gondolom száron vezethették őket addig, ha veszélyes volt.
Ez szomorú látvány! A közelmúlt várépítői túlbecsülték a régebbi, sok évszázados várfalak teherbíró képességét. Egy várat napjainkban is rendszeres karbantartásban kell részesíteni, ugyanúgy mint egy lakóépületet. Az illetékesnek {ki az?} oda kell menni és mielőbb kijavítani az omlást.
Köszönöm szépen a friss Rezi vári képeket. Ami a bejáratot lefedi "förmedvényt" illeti, egyetértek veled, bátran nevezhetjük Velencei Chartás istállónak. Helyette inkább a pénzt és energiát a túlvégi nagy lakóépület teljes visszafalazására és szintelválasztó födémmel + sátortetővel való lefedésére fordítottam volna. Olyan tornyot kialakítva, mint a sümegi várban. A többi falat pedig 1 - 2 métert felfalazva konzerválnám, a bejáratot zárhatóvá téve. Így nyertünk volna egy fedett, múzeumi és turisztikai célra hasznosítható tornyot, amit szezonban lehetne a várlátogatók számára előnyösen kihasználni. De ezek szerint senki sem lát fantáziát Rezi várának méltó hasznosításában.
