Az a baj, hogy mindent csak elméleti alapon ismersz valamennyire. Szerintem a természetet, az ökoszisztémát is és minden gond itt kezdődik nálad.
Szóval a búza egy csodálatos növény, és rendkívül szerencsétlen időjárási körülmények esetén tud foltokban kifagyni, de nem megfagyni. Az ember tud megfagyni.
A mezőgazdaságból jöttem, annyira mesterkélt minden példád, hogy le kell fordítanom, vajon mit akarhat a szerző.
A klímát és a demográfiát egyaránt nem kellene piszkálni, de az egyik (demográfia) piszkálásának következményeit jóval nagyobb bizonyossággal láthatjuk.
decentralizálás + globális ellátülánctól való függés leépítése
Ez megy egy szlogen így önmagában. Főleg az utóbbi.
1970-ben kevesebb, mint fele ennyien éltek a földön,
Tudod, demográfia, demográfia, demográfia.
... mit tippelsz, begyűrűzik-e egy közel-keleti, afrikai vagy ázsiai élelmezési válság hatása Európába?
A helyzet az általa sejtetettnél is sokkal rosszabb. Minél képzettebb egy afrikai, annál inkább el akar jönni, tehát ha nem is "éhes", akkor is. Tudod, demográfia, demográfia, demográfia. De ezt már egy párszor meg lett írva neked, nem?!
1970-ben kevesebb, mint fele ennyien éltek a földön, 36%-uk városokban... ma az arány 55%-os...
Igaz nem jelentős mértékben,de csökken a művelt területek mértéke is, kevesebb területen kb kétszer annyi terményt állítunk elő...gyanítom más volt a globális ellátóláncra utaltság mértéke is, ezáltal mások a hatások is.
Jelenleg egy egész ország úgy retteg egy 80+ éves bácsitól, mintha az képes lenne leradírozni Mo-t a térképről és egy rakás láthatatlan, soha meg nem érkező migránstól...
... mit tippelsz, begyűrűzik-e egy közel-keleti, afrikai vagy ázsiai élelmezési válság hatása Európába?
Azért azt hozzátenném, hogy nagyon fasza ez a cikk, de amikor ezt írja: "Mindezek fényében azt állítom, hogy nem kell káosz-elméletből doktorálni ahhoz, hogy el tudjuk dönteni melyik kockázatot is érdemes bevállalni. Nem véletlen, hogy a klímaváltozás elleni harc mellé beálltak a politikusok és a közvélemény is. Az üzenet ugyanis mindenki számára érthető."
akkor egyrészt nyitott kapukat dönget, másrészt rámutat arra, hogy fogalma sincs hogy mennyire kellene beleállni ebbe a küzdelembe. Ez a szedjél gyógyszert tanácsa, de hogy melyik bogyóból mennyit azon már átsiklik.
Köszönöm hogy ezt beírtad. Évek óta emlegetem magamban hogy egyszer írtad: zöldebb a táj. Kecskeméten születtem, és ahol gyerekkoromban a kopár szik sarja sem nőtt meg ott ma hemzsegnek nyáron a békák, minden haragoszöld.
Ez azért őrjítő mert valami NER-es tolvaj idióta EU-s pénzt lenyúló haramia banda kitalálta, hogy az Alföldön egy nagy dombot hoznak létre EU-s pénzből a klímaváltozás miatt. Nyáron megpusztulunk a sok víztől, évről évre csökken a gabona vetésterülete, ott is kukoricával próbálkoznak ahol korábban soha sem. Erre ezt találják ki a tolvajok. Ezért veszélyes Auralianus klíma alarmirozása. Mert rossz célokra ugyanúgy fel lehet használni.
"Az alábbiakban amellett fogok érvelni, hogy teljesen mindegy, hogy mi okozza felmelegedést, a legjobb stratégia akkor is küzdeni ellene."
Sztem te is így gondolod, és a legfontosabb az lenne hogy mértékkel kellene mindent csinálni.
Az alapkérdésre visszatérve: élő ember (sőt a legdrágább programok sem) nem tudja hogy pontosan hol és milyen hatása lesz a mezőgazdaságra a klímaváltozásnak. Persze ettől függetlenül minél kevésbé kellene beavatkoznunk a bolygónk életébe, (sőt ahol lehet törekedni kellene az eredeti állapot visszaállítására) de riogatni, pánikolni is felesleges.
A mezőgazdaság szempontjából kritikus a szabályosan változó, kiegyensúlyozott környezet. EZT veszítjük el.
Életem során (vidéken születtem) nemigen találkoztam szabályosan változó, kiegyensúlyozott időjárási környezettel. Valami szélsőség mindig akadt, ami tizedelte a termést.
Kora gyermekkoromban olyan csapadékos idők voltak, hogy a szőlőtőkék között fogtuk a halakat tavasszal, amikor visszahúzódott a víz. Olyan fagyok voltak télen, hogy egész évben korcsolyázni lehetett az arasznyira fagyott jégen. Ezt követte egy hat éves, hómentes időszak. Azon viccelődtek az öregek, hogy már iskolába járnak olyan gyerekek, akik havat nem láttak. Olyan szárazság volt, hogy kiapadtak ásott kutak amiből korábban akár kézzel is lehetett vizet meríteni.
Mindenfelé elkezdték országosan gyors ütemben kiépíteni az öntözőrendszereket, mert úgy tűnt e nélkül vége a mezőgazdaságnak. Aztán újabb csapadékos időszak következett, az öntöző csövek maradékai sokáig ott rozsdásodtak a földeken, senkink nem kellettek....
Még abban az esetben is,ha az emberiség radikálisan lecsökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2040-re meg fog változni a csapadék mennyisége egy friss tanulmány szerint.
A tanulmány, ami a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban jelent meg, arra figyelmeztet, hogy azoknak a földeknek ahol ma búzát, kukoricát, szójababot, vagy rizst termesztenek, a 14 százaléka szárazabb lesz, 31 százalékán pedig megnövekszik majd a csapadék mennyisége,
A tanulmány szerint a szárazabb térségek a következők: Délnyugat-Ausztrália, Dél-Afrika, Dél-Amerika délnyugati része, és a Mediterrán. Az csapadékban gazdagabb területek: Kanada, Oroszország, India és az Egyesült Államok keleti része.
A föld legsűrűbben lakott területei; Kína és India, azok között az országok között vannak, ahol jóval több csapadék lesz a jövőben, függetlenül attól, hogy mennyi lesz a metánkibocsátás. Ázsia többi nagy rizsellátói, mint Japán, Korea és a Fülöp-szigetek jóval csapadékosabbak lesznek, mint jelenleg, akárcsak azok a gabonaföldek, melyek észak-Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Oroszországban találhatók.
A kutatás szerint a csapadékosabb időjárás eredményezhet magasabb termelést,
Nem egymással versenyeznek... az idővel... a párizsi klímaegyezmény arra alapoz, hogy egy nemlétező technológiát bolygó méretűre felskálázva elkezdjük kivonni a CO2-t a légkörből ÉS ezzel párhuzamosan 10-15 év alatt 60+%-al csökkentjük az összkibocsájtásunkat.
Nincs épeszű kormányzat aki ezt elhiszi...
... alsó hangon 20-25 év mire az energiafüggetlenség olyan szintjét elérik, hogy fenntartható maradjon
a társadalom stabilitása.
-----
Ha figyelemmel kísérted az elmúlt 3-4 évben az USA-t elérő 100+ milliárd dolláros károkat okozó természeti katasztrófák számát, akkor nem nehéz belátni, hogy 20-25 év múlva decentralizált, csak helyi erőforrásokból fenntartható infrastruktúra nélkül... nem marad stabil egy állam sem.
Ha nem akarna nyerni, akkor nem versenyt futna, hanem futna csak úgy...
Pl. csak magának csinálna villanyos kocsit, pl. nem lenne COSCO, nem lennének piacszerző megállapodások, dömpingárak, nem lenne terjeszkedés Afrikában (megállapodás a helyi erős csoportokkal, a nyersanayagokért), nem lenne a "20 év - 20 rep.hordozó" program, stb.
Még mindig mellébeszélsz. A városi légszennyezésben a dízelekről van szó, amiben a 2,5 mikronnál kisebb finompor tekintetében a legnagyobb elsődleges kibocsátók. Pont.
Ez már nem egymás lenyomásáról szól... Kína nem valaki ellenében, hanem az EU-val versenyt futva megújulózik és erőlteti az elektromobilitást... a saját érdekében.
A kinaiak, indiaiak meg azzal ervelnek, hogy jelenleg, a levegöben feleslegben levö CO2 jelentös reszet nem ök, hanem az USA, Europa, vagy a SZU eregettek oda ... Ök nem tesznek mast, mint adott fejlödesi szakaszukban azt, amit abban a fazisban illik/lehet/lehetseges ...
Ezt nem lehet országokra bontani... értelmetlen is... amúgy is tökmindegy, amit ma tapasztalunk, azt 20 éve okoztuk. Amit ma művelünk, az majd 20 év múlva lesz látható...
... a változások ténye adott, mértéke ismeretlen... minél nagyobb az alkalmazkodási képességünk, annál valószínűbb,
hogy az általunk épített társadalmi struktúrák fenntarthatóak maradnak... és viszont. Az energiafüggetlenség az egyik
legfontosabbelem az alkamazkodóképességnek.
Az EU-nak nincs elég fosszilis energiatartaléka az önellátáshoz... innentől kezdve elsődleges érdeke az elektromobilizáció és a megujulós energiatermelés részarányának mielőbbi növelése.
-----
A változások üteme gyorsabb a modellek által jósoltnál... és mi egyre jobban nyomjuk a gázt.
A világ energiatermeléssel és- felhasználással összefüggő karbonemissziója új rekordot ért el 2018-ban, miközben az energiafogyasztás és a szénhasználat nőtt, elsősorban Ázsiában - jelentette a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
A növekedés 85 százaléka három országban, Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban valósult meg,
Ok. A kitiltás egy másik fejezet. Közlekedni kell, tehát helyettesíteni kell a városokban elsősorban a belsőégésűeket, nem tiltani. Ezzel párhuzamosan jöhet a kiszorítás különböző eszközökkel, amik azért már léteznek manapság is.
Természetesen nem az egyetlen szennyezésforrás, a többi ellen is föl kell lépni, ebben egyetértünk, ha Te is így gondolod.
Az összes többiféle szennyezést a belsőégésűek egyéb szervesanyag és kémiai szennyezőanyagaira értettem, ami legalább annyira ártalmas, többségében karciogén anyag, csak nincs annyira reflektrofényben (második táblázat).
A városi kisautókba elhibázott irtány volt beleerőltetni a dízeleket, ez mára bebizonyosodatt, nyilván megszabadulni általában a közlekedésben nem lehet tőlük, de minél előbb el kell kezdeni... szerintem.
" az összes többiféle szennyezést figyelmen is kívül hagyod... "
Miert hagynam figyelmen kivul? Arrol is beszelhetunk. Csak amikor a finomporszennyezes van teriteken, akkor a vege mindig az hogy tiltsuk ki a dizel szemelyautokat. Arra kivantam felhivni a figyelmet hogy ez nem fogja megoldani a problemat.
Tolem kitilthatjak, engem kulonosebben nem izgat ez a resze, az onbecsapas resze zavar.
"rohadt sok traktor szántja a barázdát München belvárosában"
Erdekes modon nem Münchenben van rendszeresen szmogriado, hanem Magyarorszagon.
Ne próbáld elterelni a figyelmet a tényekről a személyautósdival és különösen ne az összes por idekeverésével! A dízelek 2.5 mikronnál kisebb részecske kibocsátásáról van szó, ert tényszerűen ez a legártalmasabb az egészségre...
Wie reagiert der menschliche Organismus auf Feinstaub? In den Atemwegen führen die feinen Partikel kurzfristig zu Reizungen der Schleim- haut und einer entzündlichen Abwehrreaktion mit vermehrter Schleimbildung. Atembeschwerden wie Husten, Bronchitis oder vermehrte Atemnotanfälle bei Asthmatikern sind die Folgen. Die Schleimhaut der Bronchien und Bronchiolen enthält Flimmerzellen, deren Oberfläche mit Härchen bedeckt ist, welche die ein- gedrungenen Partikel abtransportieren. In den Alveolen gibt es keine Flimmerzel- len mehr. Die kleinsten Staubteilchen, welche diese Lungenbläschen erreichen, müssen dort durch Reinigungszellen, sogenannte Makrophagen, aufgelöst oder entfernt werden. Ultrafeine Partikel werden durch diese Mechanismen schlecht er- fasst und können bis ins Blut und andere Körperorgane gelangen, bei Schwange- ren auch in den Blutkreislauf des ungeborenen Kindes. In den Atemorganen gebildete Entzündungsmediatoren lösen im Blut und den Ge- fässwänden Vorgänge aus, die zu Thrombosen, Arteriosklerose und erhöhtem Blutdruck führen können. An Tagen mit erhöhter PM2.5-Konzentration ist so die Lungenfunktion der Menschen vermindert, es gibt mehr Spitaleintritte und es ster- ben mehr Personen an Krankheiten der Lungen, des Herzens oder des Kreislau- fes. Aus gesundheitlicher Sicht fällt jedoch die langfristige Exposition der Bevölke- rung mit hohen PM2.5-Werten noch stärker ins Gewicht. Unzählige Studien welt- weit konnten den Zusammenhang zwischen kurz- und langzeitig erhöhter PM2.5- Konzentration und dem vermehrten Auftreten gesundheitlicher Beschwerden, insbesondere von Herz- und Kreislaufkrankheiten, in der Bevölkerung belegen.
Kár, hogy eddig nem jutottál el a forrásod olvasásában, hogy negligálni akarod a tényeket továbbra is. A <2.5 mikronnál részecskék a legártalmasabbak az egészségre... és különösen sajnálatos, hogy azt sem tudod, hogy a dízelek befecsezőnyomásának növekedésével növekszik ezeknek a mennyisége.
A szmog nem a portól van hanem az aeroszoltól, amiben jeleskednek a modern magasnyomású dízelek. A kormot nagyjából kilőtték, cserébe lett aeroszol ami nagyságrendekkel károsabb, már a biológia miatt is...
A kiindulási helyzet az, hogy X tevékenység (dízel égetés) egészségügyi problémát okoz... MINDENKÉPPEN okoz...
... mivel "önkorlátozással" nem sikerült megoldani a problémát (nem hagyták abba a szutykolást) ezért tiltani szeretnének...
...a vita ugye arról folyik, hogy "miért szopatják a német autóipart"... és felhoztad a mirkoport, mint PÉLDÁT ami eléggé leszűkített példa, mivel a dízel nem csak mikropor-emissziót okoz. Mivel EBBEN a vitában a PM 2,5-re lett a dolog kihegyezve, az összes többiféle szennyezést figyelmen is kívül hagyod...
tehát itt zsugorítod a valóságot
... emellett elkezdesz úgy csinálni, mintha a mikroporon kívüli szennyezést se súlyozva,se egyéb formában nem kellene figyelembe venni a tiltásoknál, vagy a dízel szennyező mivoltának megítélésében. Az már csak külön móka, hogy nem a városi szennyezést hozod fel példának a városi levegőminőség megítéléséhez... ... helyette hirtelen kihűzod a bűvészkalapból az "összes tényezőt" a tengeri közlekedéstől a mezőgazdasági termelésen át (igen, biztos rohadt sok traktor szántja a barázdát München belvárosában) minden benne van...
majd összehasonlítod egy másik, kitágított valósággal
A dizel minimalis mennyisegben okoz szmogot, ezt mar kismillioszor letargyaltuk.
Elsősorban a városi légszennyezésről van szó. Másodsorban a finompor, <2,5 mikronos szennyezésről, harmadsorban a dízelek kibocsátásáról ebben a tartományban, amit a fenti idézet szerint taxatíve tagadtál: dizel minimalis mennyisegben okoz szmogot,
Akkor még sem. Dízelekről van szó, a dízelgépjárművek városi légszennyezéséről.
A legnagyobb 2,5 mikronos kibocsátók és jelentős szervesanyag kibocsátók. Ha a távolságot is tekintjük a kibocsátás és az élettér helye között, akkor nagyságrenddel előzi az összes többit.
