Úgy néz ki, hogy az első placcs simán elrontott figura volt. Egyértelműen nagy fordulattal érkezett, utána állt le a motor. Nyilván a sróf se maradt egyben. Utána valóban jól mentett a pájlot a körülményekhez képest.
azon én is elképedtem, hogy majdnem sikerült kiemelni, pedig akkora placcs után ez kb lehetetlennek tűnt.
meg a gépnek is mintha redbull festése lett volna, ami szintén a veszélykereső helyzetre utal. egy kommentben mondott valaki notlandingot, de a helyzetből nem annak látszott.
de a kommentek: - háromnegyede részben ismerősüknek ajánlotta a videót - a maradék dicséri a pilóta ügyességét és örül hogy megúszta
Ment a füstölője, meg az első placcs után megpróbálta kiemelni. Ami nem jött össze, vagy sérült a gép, vagy vizet kapott a motor. Így a második placcs már akár nevezhető is kényszerleszállásnak.. :) Mákja volt, az tuti.
A mentőmellény télen a tengerben halottnak a puszi, a jeges vízben 1-2 óra a túlélés. Egy úszó repülőgép lehet jobb esély is. De egyelőre nem mondta senki, hogy leszálltak a vízre, ez csak egy lehetőség.
Most, hogy van roncs, már lehet vizsgálat is, és előbb-utóbb mondanak valami okosat a hozzáértők.
Mint fizikavégzett (habár a repülőbalesetekhez nem értő) ember arra is gondolok, hogy ez a gép talán elég kicsi volt hozzá, hogy a hullámok inkább megdobálják, mint összetörjék. Ha nem zuhanásból fúródik a vízbe, hanem esetleg alacsonyan kilebegtette a pilóta (ezt nem tudjuk), akkor a gép és a hullámok relatív mérete is fontos lehet.
Az is fontos, hogy a futók benti helyzetben vannak-e, prop áll-e. Elég laposan érkezve lehet esély a vizisíelésre egy darabig. Ahogy láttunk már betonra finoman hasraszálló jó nagy vasat is, ha tudatosan és kontrolláltan vezetik.
nem a sebesség a legérdekesebb, hanem a vízbecsapódáskor a víz felszínéhez képesti haladási iránya illetve a légijárműnek avval való bezárt szöge (valójában szögei, mert a hossztengely, a szárnyak miatt a kereszttengely vízhez képesti szöge is mérvadó a károsodáskor)
Ugyanarról beszélünk: hogy a cikk a lényegtelent emeli ki, hogy szállt a por (hűha), a lényegeset meg nem, hogy ebben azért vastagon ott volt a tűz- és robbanásveszély.
Van olyan biztosítás is ahol az anya alá egy nagy méretű (általában ovális) alátétet tesznek. Egyik kilógó fele az álló szerkezeti részhez van hajtva a másik vele ellentétes irányban a hatlapfejű anya oldalához. Így rögzíti az anyát és biztosítja azt lelazulás ellen.
Ha ezt az alátét előre meg volt hajtva (az egyik fele) és azt úgy tették fel, hogy a nem látható oldalon az anyához lapult (tehát fordítva tették fel) és a szabad véget is az anyához hajtották, akkor az épp nem rögzített semmit.
Ezt aztán valaki valahogy elmondta a cikk írójának, az valahogy megfogalmazta és leírta aztán azt valaki olvasta és lefordította.... végül az eredmény a valóságtól erősen eltávolodva az ismert módon megjelent magyarul.
Nem állítom, hogy így volt de magyarázatot számtalant lehet találni. Ebből talán egyetlen dolgot lehet valószínűsíteni. A sérülést szerelési hiba okozta.
Ez a lelazult csavaranya mennyire állja meg a helyét nem tudom, de nem is találgatok.
Koronás anyát fordítva rácsavarni? Hülyének kell lenni, oké, de mindig biztosítva van egy sasszeggel, nem esik le.
Önzáró anyát nem tudsz az önzáró rész felől feltekerni, próbáld ki, ha mégis sikerülne nem az a baj, hogy kikopik - mert nem -, hanem ezen az önzáró peremen kellene felfeküdnie..., de de ez a lehetőség is nagyon életszerűtlen.
Hasított (klasszikus) rugós alátétet én 20 éve nem láttam még autóiparban sem, rezonancia ellen annak semmi esélye.
Rosszul beállított nyomatékkulcs? Egy kevés tapasztalattal bíró szerelő is érzi már, ha nagyon nem az a meghúzási nyomaték. Na, meg önzáró csavarok, ha meg is lazulnak, nem forognak le.
Valószinűbb, hogy egy nem befejezett szerelési részfeladat okozta a gondot.
