Én azt gondolom, hogy a lenti függőleges oszlopok egy régi vulkán kürtőjében kihűlt magmából vannak (mint a mi bazaltorgonáink) a fölső rétegek pedig egy - vagy több - idegen kitörésből folytak oda. Az Aso vulkánt említették ennek kapcsán, és az még ma is aktív. Mindenesetre érdekes hely.
Mivel vulkán- és Japánrajongó vagyok egyben, kerestem róla videót - turistáknak való, és jó tömény. Arról szól, mi mindent lehet arrafelé csinálni hegymászáson kívül, de a legjobb, ha csak nézzük, a megfelelő helyekről. (Majd a következő életemben, ha lesz...)
Mindenesetre, futólag megemlítik azt a kiszögellést:
Közben rájöttem, hogy nem lehet az, mert az északi oldala (a hótakaró mérete alapján beazonosítható, hogy az melyik) rossz irányba esik, ha a tenger felől nézzük. Úgyhogy a Fujira tippelnék, bár azt eddig szabályosabb alakúnak ismertem, de nyilván megfelelő szögből kell fotózni, és akkor az lesz.
Lenyűgöző videókat lehet találni manapság. A drónok olyan helyzetből is tudnak filmezni, ahova ember már nem igazán menne. Még akkor se, ha vulkánmániás.
Nem a medence egésze, inkább északnyugati része, és a németekhez is bőven átnyúlik a terület, néhány gyönyörű tanúheggyel. Utána fogok nézni, már régen olvastam ezt.
"Yellowstone kicsiben" (-:) Azért a környéke megszenvedné. Érdekes, amit a 4 forró pontról írsz. (A Cseh Medence egésze az lenne?). Tudsz erről valami anyagot ajánlani?
Ez olyan mint a yellowstone kicsiben. Tó, gejzír, adott időközönkénti kitörés, ami ráadásul pont mostanában aktuális...
Az Eifelben kb. tízezer évente van kitörés átlagosan, és az utolsó tízezer éve volt.
Egy sekély mélységű forró pontról van egyébként szó, ami praktikusan azt jelenti, hogy nem a föld magja mellől indul a feláramlás, hanem feljebbről. Valamilyen összefüggésben van az Alpokkal, de már nem emlékszem pont hogyan. A lényeg az, hogy az Alpok-Kárpátok külső peremén négy nem különösebben aktív, de azért jól beazonosítható forró pont is van. A Francia Középhegység (Puy D'Dome), az Eifel, a Cseh Medence, és a Sziléziai középhegység. Ezek közül minél nyugatabbra megyünk, annál aktívabbak. Az Eifel régebben sokkal aktívabb volt, a forró pont még riftesedést is előidézett, annyira feszítette szét a felette levő kéreglemezt. A Rajna völgye kifejezetten riftes jellegű.
A Laacher See legutóbbi kitörése igen komoly volt egyébiránt. Mivel a magmakamra felett vastag a kéreg, ezért sokáig gyűlik, és teljesen telítődik gázokkal, ami azt eredményezi, hogy ha a felszínre jut, a felhabosodás miatt a teljes magmakamra kiürül, és óriási explozív kitörés lesz a jellemző. A lávafolyásokat el lehet felejteni, piroklaszt árak fogják a környéket letarolni pillanatok alatt.
Most hogy jobban megnéztem ezt a térképet, feltűnt, hogy az alkálibazalt vonulat pont merőleges az Alcapa-Tisia lemezhatárra. Szerintem nem véletlenül.
Ami szerintem nagyon érdekes, hogy a beomlott magmakamra teteje értelemszerűen laza szerkezetű, mert lényegében törmelékből áll. Így amikor alul újra gyűlni kezd a magma, egy ilyen laza rétegen keresztül könnyen kapcsolatba kerül a leszivárgó vízzel. A robbanások tovább lazítják a fedőréteget, így az a gyengesége miatt folyamatosan fenntartja a katasztrófa bekövetkezésének lehetőségét. Csak annyi kell hozzá, hogy extra magma feláramlás történjen, mint az az 1880-as évekbeli kitörés sorozat végén is történt.
Igen. Nevesítve ezek közül még a Danan szokott szerepelni. Nyilván közbenső fázis a magmakamra beomlása felé: egyre több repedés keletkezett a tetején.
Az 1883-as kitörés centruma a Perboewetan volt, ami még a mostani maradék Anak Krakatau magasságát sem érte el. A legnagyobb bumm nyilván abból eredt, hogy az összeroskadó magmakamrába beömlött a tengervíz. Ahhoz pedig nem kell nagy hegy.
Attól, hogy a vulkán még nem éri el szülője méretét, simán robbanhat akár akkorát is, mint elődje. A Kraki egyrészt a jávát szumátrától elválasztó törésvonalon van, másrészt az alábukó indoausztráliai lemez (mondjuk szerintem hiba egybe venni, az indiai lemez mindig is függetlenül mozgott az ausztráltól) alábukási vonala ott pont megtörik, és ez valamilyen oknál fogva sokkal aktívabb működést eredményez az egyik idevágó dokumentumfilm szerint.
Szóval még akár az is lehet, hogy lesz egy újabb nagy kitörés. A 19.századi nagy bumm is több hét felvezetéssel kezdődött. Kíváncsi vagyok mire fut ki a dolog.
És közben felmerül bennem, hogy a 2004-es rengés nem juttatott-e le extra lemeztöredéket, ami mostanra megolvadva ezt a kitörést eredményezi.
Mondjuk Indonéziában lenne hová menteni az embereket, csak az a szigetívtől pár száz km-es hajóútra van: Borneó (más néven: Kalimantan) szigetének indonéziai részére. (Borneó északi keskeny hegyvidéki sávja Malajziához tartozik, és egy "tenyérnyi" darabka terület a Brunei Szultánság területe, Malajzia területébe ékelődve az északi partsávon, annak az ÉK-i részéhez közelebb.)
