Nekem pl úgy számoltak ki a házunk hőigényét, hogy még a szigetelés sem volt a falakon meg az ablakok is a régiek voltak. Elmondtuk, hogy mi lesz, kapott tervrajzok az és ennyi.
A mennyezeten hanyagolom a dupla gk-t akkor. A falakon amúgy lehet nem árt, hogy jobban tartson esetlegesen felcsavarozott dolgokat.
Akkor az itt elhangzottak alapján valahogy így kéne, hogy kinézzen:
Táblás gyapottal töltsem ki a négyszög alapú részeket (20cm magasság kb.) a gerendák között és még mondjuk minimum 10 cm-gyapotot, tekercseset rakjak a gerendák fölé, hogy ne legyenek hidegek és ne csapódjon ki sose víz rajtuk?
A gerendák esetleg problémásak lehetnek. Azon felül csak elektromos kábelek mehetnek át függőlegesen a gyapoton, nem sokat "tartózkodva" abban. Bár hidegek lehetnek ezek a kábelek.
Érdekelne hogy a nagyérdemű mit gondol, az energetikai tanúsítványt kiállító egyének honnan szednek olyan dolgokról adatokat amiket nem tudnak fizikálisan megnézni?
Pl. érdekelne hogy egy cserép alatti szigetelés vastagságát honnan állapítja meg ha minden oldalról körbekerített, és nem bont meg sehol semmit?
Miért van olyan érzésem hogy az az energetikai tanúsítvány megint egy qva lehúzás a semmiért?
Egyszerű kátránypapírt nem tekintenék párazárónak.
Ha alulról mindenképpen gipsszkartonozol, akkor jó ötlet (nem nagy pluszmunka) előtte egy párazáró fóliát feltenni (pl felragasztani néhány pöttyel) a jelenlegi mennyezet aljára.
A gipszkarton duplázását csak fokozott hangszigetelés céljára tartom indokoltnak.
A vízPÁRA teljesen szabályos gáz, egymástól külön lebegő H2O molekulákból áll. Tehát vízpára = vízgáz.
vízGŐZ akkor van, amikor ezek a H2O molekulák a levegőben kis csoportokba tapadnak össze, de ezek a csoportok még nem elég nagyok ahhoz, hogy (vízcseppként) leessenek a földre. A vízhgőz bizoyos töménség felett szemmel látható KÖDöt képez. Tehát vízgőz = vízköd (ha felettünk van, akkor felhő az égen :)
Laikus számára legegyszerűbben: gőz az, ami látható, a pára soha nem látható.
Előfordulhatnak párakicsapódás-mentes időszakok is.
"de csináltam oldalankét 2 db szellőző nyílást a fólián! :-)"
Nagyon helyes. Remélem ez a négy nyílás nem 50-50 cm2 keresztmetszetű :) hanem legalább 500-500 cm2-es.
PL a tetőfólia átlapolását szét lehet nyomni 2-5 centis polisztirol távtartó kockákkal.
"A cserép alatti részt majd megnézem, ha ki tudok menni a tetőre!"
A fólia külső oldalán a páratartalmat nem a lakásod, hanem a külvilág levegője szabja meg, ezért a fólia külső felületén vízkicsapódásra ne számíts. Persze beázás ettől még lehet ott is :)
Ha úgyis átkeveri , akkor miért hozat földnedveset ? Biztos jót tesz majd a beton minőségének , ha kötésben lévő földnedveset 1-2 óra múlva újra nedvesítve bedolgozza . A gépi esztich-t szerintem messze jobb ennél , főleg ha önterülő és szakember csinálja , mert így közvetlenül burkolható felületet kapsz .
Értem, megfontolandó. Ámde attól még jobb lenne, ha nem is kerülne bele víz a gyapotba nem? Mert nehéz megítélni, hogy milyen gyorsan távozna belőle, bár valamennyi persze távozna a kiszellőztetés miatt.
Alulról a kartonozás a repedések elfedése miatt kell...
A korábban általam emlegetett könnyűszerkezetes kisházzal kapcsolatban még pár részletet szeretnék kérdezni, ezúttal a födémével kapcsolatban, mert a falakat alaposan részleteztétek. Ezúttal is köszönöm azt!
-Eddig van fentről jelenleg: ~10cm gyapot (gerendák között)->kátránypapír (nem tökéletes)->OSB lap vagy betonyp (ezt nem tudom megállapítani)
Ezután a falakkal kapcsolatban megbeszéltek alapján erre gondoltam... : (esetleges hézagosan szerelt OSB lap a jobb tárolási lehetőségért)->páraáteresztő fólia (piszok ellen, amúgy van a cserép alatt fólia)->15-20cm gyapot a gerendák között->OSB lap->légrés(lécekkel, opcionális)->2xtűzálló gk
Ez nagyjából jónak tűnik számotokra?
A padlás átszellőztetett.
1) Plafonra lehet nem kell légrés. A fólia csak pár helyen lenne kilyukasztva a csillár kábelek miatt, annyit még lehet tömíteni ésszerűen talán. A kábelek a padláson mennek nem itt. Sok dolgot nem akarunk felrögzíteni ide.
2) Az új párazáróra az OSB belső oldalán (új gk réteg alatt) azért gondoltam, mert ki tudja milyen állapotban van a régi kátránypapír… ahogy a falon ugyanez a helyzet.
3) Lehet a régi OSB lapot le kéne kapni és új párazáró a gerendák alá és közvetlenül alá a gk lap lenne a legjobb? Vagy felesleges munka volna az? Meg nem árt tán még egy réteg ott.
4) A fenti rétegrend persze ”tuningolható” a gerendákra merőleges rálécezéssel és annak a közeit további gyapottal kitöltve, csökkentve a gerendák okozta hőhidakat. Akkor 30 cm gyapot is lehetne akár.
Merthogy ezt úgy szokták hogy kihozza a teherautó földnedvesen, a jómunkásember meg felönti vízzel (jobbak folyósítószert is adnak hozzá) és átkeveri bedolgozás előtt.
Ha meg egyforma folyósra van a kétféle beton keverve, egyformán van eldolgozva akkor a padlófűtés szempontjából teljesen mindegy a szemcseméret.
"ez nem volt rendes válasz Mekk!:DD Akkor a kisebb szemcseméret a nyerő?"
Egy beton
- állhat csupa nagyszemű osztályozott kavicsból és közötte éppenhogy "ragasztó" jelleggel hozzáadott kevéske cementből, mindez földnedvesen leb@sva a padlóra és futás a kocsmába
- és állhat mindenféle szemcseméretből a porszemtől a krumpliig, plusz bőségesen adagolt cement, mindez zömítve, buborékmentesítve.
Az első beton egyértelműen rosszabb hővezetésű az átlagos olcsó cementesztrichnél, a második szerintem lehet akár sokkal jobb is. És én nem vagyok gondolatolvasó, hogy "beton" alatt melyikre gondolsz.
Ezután a falakkal kapcsolatban megbeszéltek alapján erre gondoltam... : (esetleges hézagosan szerelt OSB lap a jobb tárolási lehetőségért)->páraáteresztő fólia (piszok ellen, amúgy van a cserép alatt fólia)->15-20cm gyapot a gerendák között->OSB lap->légrés(lécekkel, opcionális)->2xtűzálló gk
