Ne velem vitatkozzatok, hanem a jogalkotóval. A jogalkotó nem ismeri a mágnestáblát, csak a gép oldalára minimum 60 mm magas betűmérettel feliratozott, jól látható, nem takart, eltávolíthatatlan feliratot.
Hiába engem küldtök el a fenébe, hiába vitatkoztok velem, ezt nem én találtam ki, és láthatóan nincs szándék a megváltoztatására. Hiába mantrázzátok. Nekem erre nincs ráhatásom, közöm - mert a park meg a kft, két külön dolog, és ez vasútvállalati kérdés.
És a jogalkotó a szabályt az össz-vissz minden hazai vasúttársaságra vonatkoztatva készitett szabályt, s nem foglalkozott EGY vasúttársaság néhány járművével.
(Most akkor mit szóljunk a személykocsikra felszerelt jókora fémtáblákra, amik miatt kocsik hossztartóit kellett megfúrni?)
"...a felfestésnek kell eltávolíthatatlannak lennie...' Mi lenne, ha vagdalkozás (és építészet) helyett inkább megoldás felé menne el a dolog. Mérnökként és nem jog alkalmazásként mondom, hogy én megvizsgálnám a lehetőségét annak, hogy a festéssel együtt egy sima (vagy ha olyan helyen van korabeli feliratot tartalmazó) mágneses rögzítésű táblát is létrehoznának azonos festékkel (többet is akár). Ekkor a modern kori pályaszám eltávolíthatatlanul fel van festve. A parkban fotózási céllal valószínű minden különösebb engedélyezés nélkül felrakható lenne a takaró lemez (megfelelő kialakítás mellett talán nem is látszana - élek). Menetvonal engedélyezésnél pedig talán kérhető az ideiglenes engedély (lásd filmes menetek, vagy közúti járművek útvonal engedélye). Ha a jármű pedig közmunkát végez akkor meg látszik a pályaszáma. Ez csak egy kóbor ötlet.
Ez hitvita, ezért nem lehet eldönteni. Amikor a velencei chartát barkácsolták az volt a divat, előtte más lásd mátyástemplom, most meg újjáépitést is csinálnak.
> A Velencei Charta írta elő, hogy lehetőség szerint ne készüljenek a műemlékeken kiegészítések, illetve ha azok szükségesek (pl. statikai okokból), akkor azokat a műemlék eredeti anyagától feltűnően eltérő anyagból készítsék.
Az a probléma, hogy te még életedben nem láttál ipari mágnest, de még apróbb probléma, hogy képtelen vagy a mások véleményét, rész, vagy teljes igazát elfogadni, magadévá tenni. Egy négy sarkán ipari mágnesessel a konyhára pattintott táblát semmilyen faág nem szedi le, de lehet, hogy az eltávolításához is inkább két ember kell. Meg ha kajszán ragad oda, igazításkor leviszi a festéket...
Dehogy tiltják, te magad mondtad, hogy a felfestésnek fell eltávolíthatatlannak lennie! Az alkatrész, amire festették, mindenképp eltávolítható, akár mágneses, akár csavaros, akár szegecses, akár hegesztett a rögzítése. Ha letépi egy faág, akkor meg a pályavasút kifizeti!
A Velencei Charta egy hülyeség. Lehet, hogy a műemlékesek kivannak Füzértől és Diósgyőrtől, de egyrészt a legtöbb ember szerint így szépek, másrésztNyugaton sose láttam még a Velencei Charta szerint felújított műemléket, eredeti állapotút annál inkább.
A mágneses táblával nem sérül a fölfestés eltávolíthatatlansága.
****
Apróbb probléma, hogy nem erről beszéltem, az osztrákok magát a pályaszámot nyomtatják a mágnestáblára, és le s föl teszik. Ezt nálunk tiltják, ami bizonyos szempontból érthető is, hiszen igy a táblát bárki illetéktelenül leszedheti, vagy akár leránthatja egy a jármű oldalának csapódó faág is.
Pont mostanában történnek korhű helyreállítások, kőfaragókkal, stb., és régen volt divatban a vasbeton építkezés, ami pont a konzervatív műemlékesek mániája.
**
Kevered a szezont a fazonnal. Láthatóan nem vagy tisztában az épített műemlékek körüli helyzettel, a felek "pártállásával".
A Velencei Charta írta elő, hogy lehetőség szerint ne készüljenek a műemlékeken kiegészítések, illetve ha azok szükségesek (pl. statikai okokból), akkor azokat a műemlék eredeti anyagától feltűnően eltérő anyagból készítsék. Erre a leghírhedtebb példa a visegrádi Salamon-torony a látható zsaluzott vasbeton szerkezetével.
A Velencei Chartát ma látványosan semmibe veszik, és a statikai kiegészítés helyett áltörténelmi rekonstrukciók, visszaépítések zajlanak, felvállaltan üzleti, turisztikai célból.
Itt a szerkezeti tartóelemek zsaluzott vasbetonból vannak, és a fal külső felületeit terméskő falazást utánzó burkolattal látják el.
Erre példa: Diósgyőr, Füzér, a budavári palota lovardája.
A "konzervatív műemlékesek" pont azok, akik a Velencei Chartát szeretnék továbbra is fenntartani vezérfonalként, és az ellenfeleik azok, akik azt mondják, a turisták nem vasbetonra meg térdig érő romokra, hanem "élő" várakra kiváncsiak.
Pont mostanában történnek korhű helyreállítások, kőfaragókkal, stb., és régen volt divatban a vasbeton építkezés, ami pont a konzervatív műemlékesek mániája.
A véleményesből ez nem derül ki, de az egyik újság szerint igen. A kép láttán valószínűnek is tartom, máskülönben nem csak jelentéktelen sérüléseket szereztek volna.
Majd másfél hónapja tettem fel ide a mellékelt fotót, akkor az volt a gondom, hogy melyik gép lehetett a teher és melyik a személyvonattal? Végül is arra jutottunk, hogy mindkettő lehetett mindkettővel, de a fotó oldalhelyes, így az újságcikkek alapján a 342 lehetett a páratlan tehervonat, a 375 pedig a páros személyvonat mozdonya.
Az újságcikkeben fellelhető nevekre rákeresve, a MÁV Archívumban találtam is több peres iratot a MÁV Ügyészség iratanyagában. (A sérültek indítottak kártérítési pert a vasút ellen.) Ezek egyikébe a balesetvizsgáló bizottság által kiadott véleményes jelentést is becsatolták. (Ez nem mindig, sőt inkább ritkán van így.)
A jelentés szerint a 3448 sz. személyvonatot a 375,802 psz., a 3479 sz. tehervonatot a 342,153 psz. gép továbbította, utóbb ismeretlen sorozatú tológéppel. Az ütközés az állomás III. sz. vágányán történt, hibás váltóállítás miatt. A tehervonat mozdonyára a D 60164 psz. kalauzkocsi felpattant, ez nyomta össze a konyhát, ahogy a képen is látható. A következő fotón a felborult, cementtel rakott G kocsi pályaszáma 131248. A vonat Iz 330160 sz. szénnel rakott és súlyosan rongálódott kocsijáról nincs fotó, ahogy - szerencsére - az ennek fékülésén tartózkodó fékezőről sem, aki azonnal meghalt a balesetben. A személyvonat mozdonya, D 65142 sz. kalauz-, és Fk 807 sz. postakocsija súlyosan sérült, ezek láthatóak is a fotókon. A vonat többi sérült kocsijáról (31121 B; 52474 C; 52221 C; 50398 C) nincs felvétel.
A púposos topikban is szó volt a 12 jegyű számok kiadásánál. Említve volt hogy a Kárpát Vasútnál elérték hogy a Szergejek visszakaphatták eredeti MÁV-os számukat míg az aranyat bányászó Púposok nem.
Nos, ebben mi sem voltunk sikeresek, próbáltuk elérni hogy a régi számon vizsgázott 001 pályaszámú El9 mellé ne legyen még egy 001-esünk, a Dunakeszi kocsi legyen 010 mert Királyréten is 10-es volt és rejtély hogy a legelső 12 jegyű pályaszámot kapott MD40 miért lett 003, de semmiben nem tágítottak, ezt kellett felfesteni és kész.
Nem lőttem öngólt, mert a múlthamisitást az általam említett esetekben nem a régészek, múzeulógusok találják ki - vezetik be, hanem a hozzá nem értők, menedzserek, miegyebek, ahogy a 12 számjegyű pályaszám felfestést is. Hogy ez ellen meg nem tettetek semmit, a ti öngólotok, ha már ez a szójáték az aktuális kedvenced mára.
A rendelet szerint a 12 jegyű pályaszámot eltávolíthatatlanul, jól látható helyre, takarásmentesen kell felfesteni.
Szeptemberben itt járt a Zöld Anton. A 12 jegyű pályaszáma a szerkocsi egyik féklégtartályára volt felfestve, 1 cm "magas" számjegyekkel, (Ja, az Szlovákia...) Az osztrák 310-esen meg konkrétan semmilyen 12 jegyű szám nem volt felfestve... Pedig ők a mágnestáblás módszert használják.
"pld. római kori leletekre sem tesznek vonalkódot, meg egy falumúzeumban sem betonból öntik a vályogházakat."
**
Ööö, a régészeti leletekre, és minden múzeumi műtárgyra ráfestik a múzeumi leltári számot. Ez kötelező. Csak olyan leleteknél van cetlin a szám, ahol a műtárgy anyaga miatt nem lehet ráfesteni. Pl. textileknél.
A mostani divatos vár és kastély-rekonstrukcióknál (Füzéri vár, Diósgyőr, Budai vár királyi lovarda) a legkedveltebb építőanyag a zsaluzott vasbeton. A konzervativ műemlékesek persze hajukat tépik emiatt.
A mostani csúfság pályaszámokat meg egy bádogtáblára is fel lehetett volna festeni, a négy sarkán négy ipari mágnessel, mikor nosztalgia gőzös elhagyja a Füstit, vagy Istvántelket, akkor rádobni a konyha oldalára és kész. A szabályalkotó felé jelezni kéne, hogy pld. római kori leletekre sem tesznek vonalkódot, meg egy falumúzeumban sem betonból öntik a vályogházakat.
Akkor ez egy jó hír! Próbáld meg pozitívan felfogni! Ha nincs rögzítve az érték, akkor lehet akár 80% kedvezményt is adni a gőzösöknek. Csak megfelelő ember tárgyaljon a VPE-nél, legyen kellő indok, stb. - amit már leírtam.
Amit 1047 fórumtárs beidézett, az egy 2015. szeptember 30-án életbe lépett rendelkezés. Mi 2012-ben, 2013-ban és 2015-ben hozattuk be az Albatrost, illetve 2015. szeptember 13-14-re a Park 15 éves évfordulójára a járműveket.
Tehát ekkor még az 1047 fórumtárs által linkelt rendelet még nem is lépett hatályba, tehát a VPE jogosan mondta,hogy nincs lehetősége kedvezményt adni.
Eddig én sem tudtam - megmondom őszintén-, hogy 2015 óta a VPE-nek mint menetvonal értékesítőnek lehetősége van már egyedi mérlegelés alapján PHD kedvezményt adni.
De ez sem jó teljesen, mert vagy megadja a VPE a kedvezményt - vagy nem.
Ha viszont a Vasúti törtvényben lenne befoglalva, hogy a dízelvontatású nosztalgia mondjuk kap 33% PHD kedvezményt, a gőzmozdonyos meg mondjuk 55%-ost, a törvény mellékletébe felsorolt járművek üzemére és kizárólag csak nosztalgia személyszállitási tevékenységre, az már egy fix pont lenne, és nem a VPE illetékesre lenne bízva, ad kedvezményt, vagy sem, mert ezek szerint most ez a felállás van.
Ilyen esetben át kell bogarászni a jogszabályokat. A hatósági ember, VPE-s ember is tévedhet. De lehet, hogy egy dörzsölt jogász tud kiskaput találni. De ha még kiskapu sincs, akkor jön az, amit tegnap írtam.
Elvileg nyújthatók kedvezmények. Látom. Ezzel szemben a VPE-től azt mondták, hogy akkor adhatnak, ha megváltoztatják a jogszabályt.
Amikor a park meghivására érkezett saját menetvonalon külföldről jármű (pl. Albatros látogatásai) a VPE-től kerek-perec közölték, hogy nem tudnak semmi kedvezményt adni, mert a jogszabály ezt nem engedi meg.
"Alapvetően itt volt a lehetőség a vasúti törvény átfogó módosítása alatt, hogy ezt is rendezzék, vagy azt, hogy a gőzmozdonyos nosztalgiavonatok PHD kedvezményt kapjanak. Nem tették. fel sem merült."
Nos,nézzük a tényeket:
58/2015. (IX. 30.) NFM rendeleta vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól
Szép amiket írsz, de pl. 25 évvel ezelőtt úgy voltak szocializálva az emberek, hogy amit a hatóság mond, az úgy van és nem beszélünk vissza.
És még jórészt ma is ugyanaz a pár ember intézi a muzeális járművek ügyét, aki 25 éve, ergo nem kérdez, hanem rámutat a hatósági dokumentumra, hogy kérem itten le van írva, hogy 60 mm magas betűt kell, feltűnő helyen és eltávolíthatatlanul elhelyezni. Mert az van írva a hivatalos papírosban.
Alapvetően itt volt a lehetőség a vasúti törvény átfogó módosítása alatt, hogy ezt is rendezzék, vagy azt, hogy a gőzmozdonyos nosztalgiavonatok PHD kedvezményt kapjanak. Nem tették. fel sem merült.
A KBK meg a HungRail bevetették a lobbierejüket és elérték a nekik kedvező módosításokat.
Ha megfelelő érdekviszonyokkal keresik meg a törvényhozókat, pl. turizmus fejlesztés, akkor lehet belőle tv. módosítás. Esetleg más szükséges módosítással egyszerre. Csak el kéne indulni az úton valakiknek, mert köldöknézegetéssel tényleg nem fog változni semmi. És szerintem még ebben a ciklusban, mert 2010 óta mind a turizmus, mind a vasútfejlesztés ügye előrébbvaló volt, mint korábban. Aztán bő 3 év múlva egy esetleges kormányváltásnál meg a fene tudja, mik lesznek a prioritások... (Tippem van, de az nem való ide, legfeljebb csak annyi, hogy az se nem vasút, se nem turizmus.)
