Orbán Viktor hozzáállása a lóháton bevonuló Horthy szimbolikáját idézi, a volt szocialista országok pedig lustaságból sírják vissza a szocializmust, írja John Feffer. A Huffington Post rendszeres szerzője rövid elemzést és egy Charles Gatival készített interjút közölt a lap blogján
Sunyik vagytok. Te is meg a magyaridők is. Hány olyan munkáltató van kis hazánkban, ahol ismeretlen fogalom a túlóra? No nem azért, mert soha nem kell túlórázni, csak egyszerűen nem fizetik. Ezek nincsenek benne a statisztikádban.
Csak két példa: én a 2000 évek elején egy olyan (érdekes módon fidesz-közeli, de ez most nem számít) cégnél dolgoztam, ahol ismeretlen fogalom volt a túlóra, annak ellenére, hogy jónéhány éjszakát meg hétvégét ráhúztunk a rendes munkaidőre, ha kellett. Ezt úgy tudták megtenni, hogy "kényszervállakozóként" alkalmaztak bennünket (bejelentett minimálbér plusz egy fix összeg, amit kiszámlázott a dolgozó) mivel a vállalkozónak nem kell túlórát fizetni.. (A cég még megvan. Jelenleg zsebből fizetik a fizetések minimálbér feletti részét..) A másik: a feleségem a közszférában dolgozik. Heti 2-3 órákat dolgozik esténként itthon, mert nem fér bele a napi 8 órába. Természetesen nem fizetik neki, hisz a közszférában ismeretlen fogalom a túlóra.
De magát a munkaidőkeretet is ezért hozták létre 2012-ben, hogy a dömpingszerű, szezonális túlmunkákat kiegyenlítsék a kevéssé terhelt időszakokkal. "Ezzel lényegében alig-alig (vagy egyáltalán nem) kell túlórát fizetnie a cégnek, mert egy éven belül biztos lesz olyan időszak, amikor nem kell dolgozni" (leáll a termelés ha pl. tele vannak a raktárak vagy az autógyárakban modellváltáskor ) https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/rabszolgatorveny-tulora-nyugdij-audi-munkaidokeret.674982.html
A fenti cikkből kiderül, hogy habár elvileg a német modelt vették át 2012-ben, de csak amúgy fideszesen:
A nyugati modell egy munkavállaló-barát, korengedményes nyugdíjazáshoz kötődő rendszer, amelyet a magyar törvényhozás egy "ügyes" csavarral úgy osztott ketté, hogy az kizárólag a munkáltatóknak kedvezzen.
Ogytv. 98. § (4) * A képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő - a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon - jogosult a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a rendvédelmi szervek és a vámhatóság működésére szolgáló területre is belépni. E jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.
3 Mi számít munkaidőnek? Munkaidőnek számít a munka kezdetéstől a munka végéig tartó időszak, a munkaközi szünetekkel együtt. A Normál munkaidő napi 8 óra, heti 40 óra. Mi a teljes munkaidő? A " normál" munkaidőn a rendszeres munkavállaló és munkáltató megállapodásának eredményeképpen meghatározott munkaidőt, tehát a teljes munkaidő a normál munkaidő és ehhez járulóan teljesített túlórák összességét értjük. Túllépés megengedett: több műszakos rendnél készenléti jellegű munkánál Fokozott munkavégzési idő mellett tömegközlekedési vállalatoknál beteg gondozó, szociális intézeteknél hivatásos gépjárművezetőknél A túlóra 50%-os pótlékkal díjazott, mindegy, hogy pénzen vagy szabadidőn keresztül. Sok kollektív szerződés magasabb pótlékokat ír elő, mindenekelőtt éjszakai, vasár- és ünnepnapokon való túlóra esetén. Többletóra részmunkaidőnél van, tehát ha kevesebb mint 40 óra a munkaidő hetente, és a kollektív szerződés alapján a munkavállaló rövidített rendes munkaidővel, pl. 38,5 órával rendelkezik. Minden eltérést a rendes munkaidőtől 8 óra/nap vagy 40 óra/hét többletórának hívnak. Többletóra esetén Ön 25%-tól kapja a pótlékot; ha Ön időkiegyenlítésben egyezik meg, akkor kapja a pótlékot, ha Ön nem egy negyedéven belül kapott időkiegyenlítést. Figyelem: A kollektív szerződés eltérő szabályokat írhat elő!
4 Szabadság: A szabadság mértékének a kiszámítása a munkanapok alapján történik. 6 napos munka hét esetén 25 év szolgálati időig 30 munka nap 5 hét 25. év eltelte után 36 munkanap 6 hét 5 napos munka hét esetén 25 év szolgálati i"
„Az egész világon óriási probléma a dezinformáció terjedése, de Magyarországon különleges a helyzet, mert itt az állam az, amely főszerepet tölt be az álhírek és az információszennyezés terjesztésében.” – mondta el a kampány indítékáról Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója.
Mivel most biztonságosabbnak érezzük a munkánkat, magasabb bérekért is tudunk dolgozni, a családokban több gyermek születik, mint 2010-ben. Kormányváltás esetén ez megváltozhat – mondta a Demokratának Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója.