A magyar jogállamiságról készült uniós jelentés szerzője, a holland Judith Sargentini hétfőn közleményben reagált a Magyarországon hatodik napja zajló demonstrációkra.
Az EP-képviselő szerint az új rabszolgatörvény a jéghegy csúcsát mutatta meg
egy tekintélyelvűségbe és állami kontrollba zuhanó országban, ahonnan fiatalok tömegei menekülnek, miközben a kormányfő fizetés nélküli túlórákra próbálja kényszeríteni a lakosságot az általa teremtett munkaerőhiány orvoslására.
A zöldpárti Sargentini szerint mielőbb el kell indítani az eljárást Magyarország ellen, hogy a kormány észhez térjen.
Az MTI szemléje szerint Sargentini nem csak a magyaroknak és a magyar kormánynak, de a Fideszt sorai közt tudó Európai Néppártnak is üzent. Azt írta, miközben örömmel papolnak az uniós értékekről, megtűrnek soraik közt olyan erőket, amelyek tiporják azokat, és semmit nem tesznek a demokrácia védelmében.
Szeptemberben fogadták el a Sargentini-jelentést az Európai Parlamentben. Jelenleg az unió tanácsa előtt van az ügy, de hivatalos meghallgatásra idáig nem került sor.
A miniszterek tanácsa négyötödös többséggel dönthet majd arról, valóban sérülhetnek-e az uniós értékek Magyarországon. Az eljárás végén súlyos esetben akár a tagország szavazati jogát is megvonhatják.
Mennyire összetartó lett a gyűlölet miatt az ellenzék, majd ha letisztulnak a dolgok alakuljon a következő tíz év bárhogy ismét egymás torkának ugranak, nemcsak pártok között párton belül is (Hadházy Sallai) Míg a kormányoldalon huzamos ideje egység és szervezettség konkrét irányvonal van, mégha természetesen vannak hibáik is.
Pénzvilágra lefordítva. Ha rábízná a pénzét az ember melyik kasszába helyezné inkább, egy szervezett biztos irányvonalú stabil helyre, vagy egy káoszba.
A jobbik helyzete is külön történet mivé vált Vona szavazás előtti ámokfutása. Ha már hölgyek kerültek előtérbe, Dr. Morvai Krisztina mennyivel igazabb és hazafiasabb ezeknél a ripacsoknál.
3 Mi számít munkaidőnek? Munkaidőnek számít a munka kezdetéstől a munka végéig tartó időszak, a munkaközi szünetekkel együtt. A Normál munkaidő napi 8 óra, heti 40 óra. Mi a teljes munkaidő? A " normál" munkaidőn a rendszeres munkavállaló és munkáltató megállapodásának eredményeképpen meghatározott munkaidőt, tehát a teljes munkaidő a normál munkaidő és ehhez járulóan teljesített túlórák összességét értjük. Túllépés megengedett: több műszakos rendnél készenléti jellegű munkánál Fokozott munkavégzési idő mellett tömegközlekedési vállalatoknál beteg gondozó, szociális intézeteknél hivatásos gépjárművezetőknél A túlóra 50%-os pótlékkal díjazott, mindegy, hogy pénzen vagy szabadidőn keresztül. Sok kollektív szerződés magasabb pótlékokat ír elő, mindenekelőtt éjszakai, vasár- és ünnepnapokon való túlóra esetén. Többletóra részmunkaidőnél van, tehát ha kevesebb mint 40 óra a munkaidő hetente, és a kollektív szerződés alapján a munkavállaló rövidített rendes munkaidővel, pl. 38,5 órával rendelkezik. Minden eltérést a rendes munkaidőtől 8 óra/nap vagy 40 óra/hét többletórának hívnak. Többletóra esetén Ön 25%-tól kapja a pótlékot; ha Ön időkiegyenlítésben egyezik meg, akkor kapja a pótlékot, ha Ön nem egy negyedéven belül kapott időkiegyenlítést. Figyelem: A kollektív szerződés eltérő szabályokat írhat elő!
4 Szabadság: A szabadság mértékének a kiszámítása a munkanapok alapján történik. 6 napos munka hét esetén 25 év szolgálati időig 30 munka nap 5 hét 25. év eltelte után 36 munkanap 6 hét 5 napos munka hét esetén 25 év szolgálati i"
Na szóval, az MTVA-nál bohóckodó, provokáló, bűncselekményekre buzdító ellenzéki politikusok a pártjuk hivatalos álláspontját is képviselik ebben? Vajon, az ellenzéki pártok mikor teszik közzé a hivatalos álláspontjukat az ügyben?
Konkrétan a most hepciáskodó ballibsik tartották mindig alacsonyan a minimálbért és hözöngtek ha emelésről volt szó. Állandóan a becsödölő cégekről, menekülő multikról hebegtek habogtak. Ők tartották rabszolgasorban az embereket. Nem a munka tesz rabszolgává, hanem az alacsony fizetés.
6. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.
(2) * A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.
(3) Kötetlen munkarend esetén
a) a 93-112. §-ban, valamint
b) a 134. (1) bekezdés a)-b) pontban
foglaltakat - e bekezdés kivételével - nem kell alkalmazni.
(4) A munkavállalóra az 53. § szerinti foglalkoztatás esetén a munkavégzés helye szerinti munkarend az irányadó.
97. § (1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
(2) A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend).
(3) Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén - a 101-102. §-ban foglaltakra tekintettel - a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás).
(4) A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
(5) A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.
98. § (1) A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.
(2) Az elszámolási időszak tartamát a 94. §-ban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
(3) Az elszámolási időszak tekintetében a 93. § (3)-(4) bekezdése és a 95. § megfelelően irányadó.
99. § * (1) A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje - a részmunkaidőt kivéve - négy óránál rövidebb nem lehet.
(2) A munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,
b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra
lehet.
(3) A 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén - a felek írásbeli megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,
b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra
lehet. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén a munkaidő-keret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja.
(4) A munkavállaló beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje a (2)-(3) bekezdésben meghatározott tartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik.
(5) A munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaidejébe a 107. § a) pontban meghatározott,
b) heti munkaidejébe a 107. §-ban meghatározott
rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
(6) A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető.
(7) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni.
(8) A 102. § (5) bekezdése szerint meghatározott munkarendet alkalmazó munkáltatónál - munkaidőkeret hiányában - a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a (2) bekezdés b) pont és a (3) bekezdés b) pont nem irányadó.
100. § A munkáltató - a felek megállapodása alapján - a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.
51. A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása 101. § (1) * Vasárnapra rendes munkaidő
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b) az idényjellegű,
c) a megszakítás nélküli,
d) a több műszakos tevékenység keretében,
e) a készenléti jellegű munkakörben,
f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során, valamint
i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál
Műsorkészítőként dolgoztam már pár helyen, állt már tömeg a munkahelyem bejárata előtt, segítem cégek/emberek/ügyek kommunikációját és jártam polgárháborúban/háborúban. Szóval, ezen tapasztalataim alapján a következőkben ismertetem a szerény, nyomott véleményemet:
- Biztonsági embert, operatőrt, világosítót, technikust, szerkesztőt, takarítónőt, de még hírolvasót vagy műsorvezetőt sem cseszegethet senki (akármekkora közalkalmazott is valaki) büntetlenül. Ahogyan orrba vágni, anyázni, különösképpen a munkahelye előtt megvárni nem lehet. Ráadásul, a közmédia alkalmazottai (amennyiben nem külsősök) maguk is közalkalmazottak, közalkalmazottal szórakozni pedig súlyosabb tett, mint egyszerű "halandóval". Igen, az országgyűlési képviselő is ilyen ember, tehát amikor két vagy több ilyen figura akaszkodik össze, az szép feladat egy jogászembernek. Akkor is védi őket a törvény, ha nem tetszik, amit csinálnak, vagy ha úgy ítéled meg, hogy a munkájuk révén téged sérelem ér. Minden másra ott a bíróság.
- Az a mondat, ami (bár egy kérdésbe van rejtve) arra utal, hogy amennyiben ezt vagy ezt nem hajtja végre valaki, az az utcán lévő néhány ezer ember támadását eredményezheti és ezért majd a nem cselekvő lesz a felelős, a világ minden pontján, bármilyen rendszerben zsarolásnak néz ki. Valószínűleg azért, mert az is.
- A magyar közmédia régi és új épületeiben is jártam, úgy a rádióknál, mint a tévéknél, ezért tudom, hogy kiemelt fontosságú intézmény, ami a titkosszolgálat mellett valamennyi állami szerv védelme alatt áll. Még az ott dolgozók nagyobb része (beleértve a vezetők többségét) sem járhat-kelhet kedvére össze-vissza az épületekben. Mivel stratégiai fontosságú épület (háború, az űrlények támadása vagy katasztrófa esetén), biztosítani kell, hogy un. belső hackerek se tudják veszélyeztetni a működését. Ha például egy idegen állam ügynöke alkalmazottként szabadon járkálhatna mindenfelé, idővel akármit és akárhová telepíthetne. Ezért az ott dolgozókról minden személyes adat és online tevékenység monitorozásra kerül, az intézmény területén történő mozgásukat pedig egy kártyával kötelesek folyamatosan igazolni. Amikor legutóbbi ottjártamkor átadták a vendégkártyát, külön felhívták erre a figyelmemet és ezt nagyon szigorúan veszik. Ezt az elektronikus kártyát a különböző biztonsági zónák közötti haladáskor minden egyes alkalommal oda kell érinteniük az ajtókon elhelyezett eszközökhöz. Csak akkor tudnak belépni az adott blokkba, ha a kártyájukhoz ennek megfelelő jogosultságot rendeltek. Hasonló rendszer működik a brit, a francia, a német és az orosz közmédiában is. Mivel nemzetbiztonságilag az egyik legfontosabb intézményről van szó, ez egy teljesen természetes dolog és bekapcsolt élő közvetítéssel teljesen nyilvánvalóan nem haladhat az épületben senki, mert önmagában óriási biztonsági kockázatot jelent. Többek között tippeket adhat a hackereknek az ott felhasznált eszközök és szoftverek kapcsán, terrortámadáshoz vagy más ellenséges fellépéshez biztosíthat tudást az épület elrendezéséről, egyéb tulajdonságairól. Ha ezt egy civil próbálná meg, azon se csodálkoznék, ha néhány figyelmeztetés után lelőnék. Mentelmi joggal rendelkező emberként visszaélni a jogosultsággal és ezt a jogállam nevében tenni annyira abszurd, hogyha Kafka élne, magyar állampolgárságért könyörögne.
- Jogilag nézvést: Az egyik törvénytelenség a másik törvénytelenséget nem mentesíti. Ha rólad hazudnak, csecsemőevő pedofilnak hívnak és ez történetesen nem igaz, akkor sem csinálhatsz semmit azon kívül, hogy bírósággal igazíttatsz helyre. Elhiszem, hogy frusztrációt okoz, de lehetnél például pék is, róluk ritkán mondanak ilyet. Igaz, nem is akarják megszerezni a hatalmat. Ha közszereplőnek állsz, akkor ezt a keresztet magadra vetted. Nem verhetsz meg senkit és legfőképpen nem csődíthetsz ki a szerkesztőség elé több ezer embert, hogy nyomatékosítsd az elégedetlenkedésed. Ez volt a jogi része. Kommunikációs szempontból nézve: Ha ezt megteszed, nulla morális alapod lesz hőbörögni, mert ha véletlenül még éppen igazad is van, akkor is ugyanolyan vagy, mint akit kritizálsz.
- Tisztán kommunikációs szempontból nézve értem, hogy jó móka bevezetni egy új márkát/terméket úgy, hogy ehhez még a konkurensek is asszisztálnak, ám a választott formája marha veszélyes. Mivel nagyon szeretem az energiaitalokat, a következő hasonlattal élek: Képzeld el, hogy a kis gyártók összeállnak, hogy a Red Bullal szemben határozzák meg magukat. Azzal hirdetnék magukat, hogy ők nem Forma 1-es csapatra és repülőgép-gyűjteményre költenék a bevételüket, hanem a vese- és májkárosodásban szenvedő fiatalok kezelésére. Ez egy kommunikációs öngyilkosság, ebből piaci körülmények között nem lehet jól kijönni, mert ahelyett, hogy egymást erősítenék, egymást gyengítik. Ha nem azt magyarázod, hogy a te terméked mivel jobb, hanem azt magyarázod, hogy a másik leuralta a piacot és már a boltokkal is úgy kell hadakozni, hogy egyáltalán kitegyék a termékeidet, mert annyira nem kell senkinek (vagy minden polcot kilóra megvett a Red Bull), és még pénzetek sincs hirdetni, akkor voltaképpen elismered a másik teljesítményét. És az egyetlen, amibe bele próbálsz kötni az, hogy a másik győzött. Pedig a vásárló az alapján dönt, hogy: A) Megéri-e az a termék az árát? B) Szereti-e azt a terméket? Egy politikai terméket eladni semmivel sem különb, mint egy energiaitalt vagy mosóport.
- Furcsa hobbim, hogy szeretek megbizonyosodni a valóságról a saját szememmel. Ukrajnában, Boszniában, Abháziában vagy éppen Marokkó keleti és déli részén olyan tapasztalatokat szereztem, amik arra sarkallnak, hogy óva intsek mindenkit a véres vonal átlépésétől. Semmi és senki nem ér annyit, hogy vér folyjon, emberek haljanak meg, sokan pedig nyomorékokká legyenek. A mai napig nem tudni, hogy Kijevben ki lőtt a tömeg közé. Azt sem tudjuk, hogy az arab országokban hirtelen hogyan szerveződtek meg különféle csoportok a semmiből az interneten úgy, hogy hirtelen pénzük is lett arra, hogy ezt menedzselni tudják. Én viszont ott álltam a halottak sisakjait egybegyűjtő "emlékhely" mellett, sétáltam aláaknázott erdő és pusztaság mellett Boszniában és Marokkóban, jártam szétlőtt faluban Donyeck mellett. Amikor lehetőség van rá, nagyon könnyen ráül egy tetszőleges idegen hatalom a jelenlévő ügynökeivel egy, a kezdet kezdetén lassan gördülő helyi mókavonatra. Bízzunk benne, hogy a srácok és lányok az Alkotmányvédelmi Hivatalnál résen vannak. Ugyanis Ukrajnában pár éve olyan kormány-tisztviselők kerültek székbe időlegesen, akik a munkavállalásukhoz úgy kapták meg az ukrán állampolgárságot, hirtelen. Szakértői kormányt kellett alakítani gyorsan, s nem volt a 44 millió ukrán állampolgár között elég szakértő. Érted, ugye?
93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.
(2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.
(4) A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.
94. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.
(2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos, valamint
c) az idényjellegű tevékenység keretében,
d) a készenléti jellegű, továbbá
e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben
foglalkoztatott munkavállaló esetében.
(3) A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
(4) A kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti.
49. Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén 95. § (1) A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. *
(2) A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
b) a határozott idő lejártával,
c) a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával,
d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
e) a munkavállaló - a 79. § (1) bekezdés a) pontot kivéve - azonnali hatályú felmondásával
szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.
(3) Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
b) a határozott idő lejártával,
c) a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával,
d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
e) a munkavállaló - a 79. § (1) bekezdés a) pontot kivéve - azonnali hatályú felmondásával
szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.
(4) Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkavállaló felmondásával,
b) a munkavállaló 79. § (1) bekezdés a) pont szerinti azonnali hatályú felmondásával,
c) a munkáltató 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával,
d) a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával,
e) a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával
szűnik meg és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.
(5) * Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a munkaviszony hónap közben szűnik meg.
Szóval szerinted Soros és Gyurcsány sokat dolgoztak?
Bocs, én a tisztességes, dolgozó átlagemberekről beszéltem és nem az ügyeskedő spekulánsokról, akik pontosan a tisztességes, dolgozó átlagemberek kárára gyarapodtak.
47. A napi munkaidő 92. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő).
(2) A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló
a) készenléti jellegű munkakört lát el,
b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).
(3) Tulajdonosnak - a (2) bekezdés alkalmazása során - a gazdasági társaság tagját kell tekinteni, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik.
(4) Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat.
(5) A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő).
az a baj hogy a hipermaret láncok min. 50%a nincs magyartulajdanban és nem tudjuk úgy beárazni az árukat hogy a hazai legyen az olcsó, ezért nincs igazi verseny.
86. § (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.(2) Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. 3) Nem munkaidő
a) - a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet, továbbá
b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.
87. § (1) Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni.
(3) Hét: a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
90. § A munkáltató tevékenysége
a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy
ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható,
b) több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát,
c) idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.
91. § Készenléti jellegű a munkakör, ha
a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
b) a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.
