Ha kertre gondoltam evtizedekkel ezelott, nem tudtam elkepzelni kertet arnyekban. Most meg - kedvelem, legalabb annyira mint a napos kertet.
Rhododendronok, azaleak, pafranyok, hostak, es sok-sok mas noveny, ami mind kulonleges hangulatot ad a kert arnyekos sarkanak.
Nagyon szeretem oket, csodalatos talajtakarok, nem minden fajta, csak ez a rozsaszin. Nagyon szaporodik, szepen ki tudom tolteni a hezagokat vele az arnyek kertemben. Azt hiszem ez nem nemesitett - talan az alap noveny lehet, kesobb nyilik, es zomokebb mint a piros. Van egy rozsaszin is, az is nemesitett lehet, az is korabban nyilik... feherem is volt - eltunt...
A majus csodalatosat tud mutatni a kertben. Minden friss, zold, uj hajtasok - ha szerencses vagyok semmi ragas nincs meg a novenyeken... szoval elvezet minden reggel racsodalkozni, mi is van a kertben.
Nekem is van egy uj projectem - nem arnyekkerti, de orulok, hogy belekezdtem... az ut es a jarda kozotti resz eleg keskeny, napos, es utalok ott fuvet vagni, no meg gazolni... igy aztan beultettem olyan fuvel amit nem kell agyon gondozni... sot.
Szerintem attól tedd függővé, mit ültetsz, hogy mennyire akarod ápolni később. A nyári orgona, árnyliliom szinte önfenntartó, ha kap vizet, a nagylevelű hosták gyomelnyomók is. Amiket felsoroltál, jó növények, és mivel pl. hostából sokféle van, akár egy fajból is változatos lehet bármelyik kertrészed. Én talán pluszban bőrlevelet ajánlanék.
Van a házunk mellett egy hosszú keskeny terület, amivel kellene kezdeni valamit.
Korábban be volt füvesítve, amikor térköveztem, de nem nagyon locsoltam, meg a kutya kiszaladgálta aztán most készült az öntözőrendszer, aminek a gerinc itt lett végig ásva.
A csapot is most csináltam.
Az egész terület leginkább félárnyékosnak tűnik nekem, de nem értek a kertészethez. Naponta kb 3-4 órát süt oda a nap, a többi időben a házak meg a kerítés beárnyékolják.
Erre a területre nyári orgonát gondoltunk a csap és a gázóra közé:
A gázóra és a fal közé meg esetleg árnyliliomot, csak nem tudom, hogy ezek a növények jól éreznék-e magukat itt.
Nincs keritesem - ha lenne, a varos nem enged olyan magasat amit az ozek nem tudnak atugrani... igy marad a vegyi vedekezes. Sajnos lekestem a permetezest... pedig hatasos. Most aztan eso utan koponyeg... de legalabb a tobbit vedi...
Szerintem ne foglalkozz a lepkekabócákkal. Valóban bármire rámennek, és feltűnő a fehér viaszréteg a növényeken, de messze nem ártanak annyit a növénynek, mint a levélzet teljes levágása.
Nálunk is főleg a sűrű növényzetben, árnyékos részeken élnek. A növények kibírják, engem nem nagyon zavar. A málnáról pl. letörlöm a viaszt, és bekapom. A sok permetezéssel pedig más élőlényeket is kiirtanánk, akiket pedig kár lenne.
Ültess, ami tetszik és egyébként megél a kertben, a lepkekabóca meg úgyis ott lesz, de nem nagy baj.
Casimir vészt jósló hozzászólása (miszerint ez a topik lassan kihal) megnyilvánulásra késztet.
Nem szoktam hozzászólni csak "kukucskálok", mert a képfeltöltéssel gondjaim vannak és azt hiszem az igazi hozzászólások igénylik a képeket is.
Szóval árnyékos kert: az enyém nem mondható éppen annak, de mindig is vágytam rá és vágyok most is, de egy kertben mindig történnek olyan sérülések, ami csökkenti az árnyékot, nálam ilyen sorozatban előfordult.
A meglévő árnyékos részek azonban számomra elég problémások, igy időnként felmerül bennem, tényleg az-e a jó megoldás, de ezek csak vonuló gondolatok.
A meglévő fák alatt a növények vizzel való ellátása nem egyszerű dolog, mert locsolórendszerem nincs. Hostákat, Helleborusokat és tavaszi hagymásokat ültettem ezekre a részekre, és a felület nagy részét Myosotis boritja. Szegény árnyékliliomok sokkal kevésbé nőnek mint a kert más részein. A nyirfák gyökerei nagyon közel vannak a föld felszinéhez és elszivják a nedvességet. Ezért pl. a hortenziákat cserépben rakom ide az árnyékba.
A másik gondom, hogy a nefelejcseket nagyon szereti a kaliforniai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa Say), annak hátoldalán alakitják ki a telepeiket, igy nyár elején le kell vágnom a teljes levélzetet, mert másképp nem tudom megakadályozni a szaporodásukat. (Ilyen alacsonyan nem tudom a levelek hátulját permetezni.) Ha más talajtakarót ültetnék, akkor sem vagyok sokkal előrébb, mert ezek a "szörnyek" bármire rátelepednek.
Azt tapasztalom, minél bujább, minél angolosabb a növényzet, annál több helyen támadnak. Jártam szabályos ágyású, nagyon "katonás" kertben, ott kevesebb vagy egyáltalán nincs a kabócából. Viszont nekem éppen a buja kertek tetszenek. Talán még a páfrányokon nem láttam kabócát.
A 11. kepen aranyeso nott csodalatosan a telekhataron.
Az aranyeso errefele mint a gyom. Ugy is neznek ki... mindenki azt mondja, nem kell neki semmi... igen, de a viragzas nem is olyan szep, mert se tapanyag, se metszes...
Szoval az oszi lobot, letort agakat a telekhataron gyujtom (kb 0.5-1 m-es sav). Mar regota nem nott ott semmi sem - 15-20 evvel ezelott probaltam az aranyesot, de nem maradt meg. A telek lejtett a szomszedok fele - es az osszes termotalaj atkoltozott hozzajuk az esovel.
Most vettem eszre osszel, hogy egy par aranyeso bokrocska elindult, keresztul a leveleken, agakon.
Iden tavasszal meg nem viragzott - -lehet nem is fog, mert arnyekos - de a zoldje dus es egeszseges volt.
Rengeteg, friss, eros, egeszseges uj hajtas!!! Kell a tapanyag nekik is, meghalaljak!
A kert masok oldalan (napos) is van aranyeso, korantsem ennyire dus novekedesu, igy aztan osszel elkezdtem a faleveleket a tovukhoz hordani takaritaskor. Remelem a trukk ott is bevalik... mert ott napot is kap - lenne sok es szep viragzo bokrom!
