Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Nem könnyű meló mellett csinálni, szó se róla. A döntés megszületett, megrendeltem a gumis beépítőkészletet. Valamelyik nap csinálunk egy szép magfuratot, és kész.
Nemrég a monolit födémből csináltunk szitát 180-as fúróval, ez az egy 100-as már remélhetőleg gyerekjáték lesz :-)
Akinek nincs meg egy elete, a munkaja mellett, arra, hogy eppen epitkezik, szerintem tokmindegy. Viszont ha ki lehet "verni" a meg hadrafoghato mesterekbol, akkor gumist valasztanek :)
Ezen már túl vagyok, már csak azt kell kiválasztanom, hogy a gumis legyen, vagy a beton trutymó. Pénzben ugyanott vagyok mindkettővel, és mindkettő gyári megoldás.
Pl. az mi házunk gyalázatos lett, de ha a schuck hsp úgy kell berakni, akkor biztosan nem engednék belőle. Viszont így maradnak az osztrákok, rendeld meg onnan, de akkor állj mellette, hogy az valóban úgy legyen ahogy azt kell. Erre értettem, hogy nem térnék el tőle. Tizen órákat kell eltölteni a neten, telefonlással, hogy egy normálisat találj, aki legalább hallott róla vagy tudni véli, hogy ez mi a frász...
Pont ez az, hogy a saját házamat csinálom, és pont az a lényeg, hogy ne gányoljak. Ha már több, mint kettő hónapig csináltuk a vízszigetelést, hogy tényleg jó is legyen, ne csak beleöljem a sok pénzt,
nem engedem senkinek, hogy pur-habbal beépítse nekem ezt a szart, hanem inkább megveszem a gyári cumót hozzá, és beépítem magam. Iparos eddig egyetlen egy dolgozott a házamon, az is darus volt...
A környékbeli gázosok nem is hallottak arról, hogy ehhez van gyári töltő cucc. Arra lennék csak kíváncsi (vagy inkább nem is), hogy hogyan építenék be...
Az eredeti anyagkiosztás alatt mit értesz? Semmi nincs meghatározva tervszinten, csak az, hogy az átvezetőnek schuck hsp-nek kell lennie. Hogy hogy építed be, az mindegy. Lehet akár akácfa ék is mellette...
Kivi vagyok a válaszokra... de ha nem a Te házad nem "gányolnék", illetve a már kijárt utat sem hagynám el a járatlanért. Vagyis maradnék az eredeti anyagkiosztásnál és az eredeti tervnél. Ezt tippelem :)
Lassan körvonalazódik a pincefalon keresztül a Schuck HSP bevezető idom beépítése. Amit sikerült kiderítenem, az az, hogy a mechanikus beépítés gyakorlatilag mindegy, az átvezető maga a lényeg.
Szóval van két lehetőség:
Töltőtárcsán keresztül a furatot feltölteni a piros betonos trutymóval, amihez ugye kell a töltő oldali tárcsa, ha nem akarok gányolni. Nos, a töltő tárcsa készlet ára bruttó 44 darab ezres, magyar forintban kifejezve.
Beszerzési ideje kérdéses.
A másik lehetőség ugye az az, hogy csinálok egy 100 mm-es magfuratot, és abba helyezem el a két gumis tömítőelemet, plusz még jár hozzá egy kitépés elleni fém tárcsa is a belső oldalra. Ennek az ára idehaza ismeretlen, szállítási ideje szintén.
Ausztriában elérhető minden schuck tartozék, a töltőtárcsa készlet és a száraz beépítő készlet is fillérre ugyanannyiba kerül, azaz 109 euró és 40 cent. Szállítása 2-3 nap. Ez már jobban hangzik.
Mivel az össze közművemet RDS Evo gumis szorítós átvezetős megoldással építettem be, adja magát, hogy célszerű lenne ezt is egy ugyanilyen megoldással betenni.
Adja magát a kérdés: Vegyem meg a tárcsát, töltsem be a trutymót, majd adjam el? :-) A töltő oldal ugyebár többször felhasználós...
Általában a szervizesek gázosok, nem elektromosok. Náluk az elektromos tudás kimerül abban, panelcsere.
Anno a régi SC 24-es kazánomban cseréltek panelt, mikor felhívtam a figyelmüket arra, hogy valszeg a trafó szállt el csak ennyi a baja, mondták, azt úgyse lehet cserélni. Aztán mikor kicseréltem, visszavetettem velük az új panelt, palizzanak be vele mást.
szerintem ez gyártótól / márkától független jelenség lehet, mert a legtöbb szerelő nem kizárólag egy márkával foglalkozik. Egy gyártóra specializálódva szerintem nem lehet megélni, vagy ha mégis, az azt jelenti, hogy
azzal a gyártóval van baj szépen :-)
Továbbra is fenntartom a véleményem a szervizesek képzettségével kapcsolatosan. Kinek nem inge, ne vegye magára, avagy tisztelet a kivételnek, mert azért vannak lelkiismeretes szakik is!
Óvatosan mondom, de szerintem egy "szakszerviz" által végzett karbantartás esetén a tömítések cseréje kötelező. Nem csak ellenőrizni kell, hanem cserélni.
Egyszerű példa: ha turbót kell cserélnünk egy autón, akkor az új turbó garanciális feltétele, hogy az olaj nyomócső, a hozzá tartozó furatos/üreges csavar, és a tömítőgyűrűk is újak legyenek.
Ha olajnyomás hiánya miatt száll el az új turbó két napon belül, nyilván nem garanciális hiba...
Ha már így belementünk a panelek ellenőrzésébe, nem leszek lusta, összeszedek néhány dolgot.
Kidobás előtt egy kicsit érdemes lehet vele játszani. Ez talán egy genus premium panelje, a képet épp gugelben találtam.
1: 230V AC betáp, biztosítékkal együtt. Ha se kép, se hang, akkor elsőre biztosítékot ellenőrizném.
2: Varisztor, azaz feszültség hatására változó ellenállás. Feladata túlfeszültség esetén egy rövidzár előidézése, amely kioldja az 1 . keretben levő biztosítékot. Ez megmentheti a panel életét,
de ez egyszer használatos eszköz. Ha egyszer működött, akkor zárlatban marad (ha épp nem robban szét). Eltávolítása után biztosíték csere, és minden megy tovább.
Fontos pótolni, mert ez legközelebb is megmentheti a panelt. Cseréje lehet vagy 150 forint.
3: Hálózati zavarszűrő rész, ez szedi le a bejövő feszültség nem kívánatos zavarjeleit. Általában X kondenzátor, zavarszűrő tekercs, majd Y kondenzátor alkotja, egészen kis kapacitásúak, a nagyfrekvenciás zajok ellen.
4: Graetz híd, feladata a 230V váltakozó feszültségből egyenfeszültség előállítása. Néha elpusztulnak ezek is, van vagy 300 Ft.
5: Puffer kondenzátor. A graetz által egyenirányított feszültséget puffereli 230V * gyök 2 értékre, azaz a kondenzátor lábain mérendő feszültség az 320-325 VDC! Amennyiben nem ennyi, a graetz több, mint gyanús,
vagy kiszáradt a kondenzátor, és csere érett. Ára nagyjából 250-300 Ft szintén. (A graetz amúgy 4 darab diódát tartalmaz, így kimérhető ez is.)
6: kapcsolóüzemű táp, vagyis az egyenirányított 325V feszültségből egy nagyfrekvenciás jellel meghajtva ismét transzformál, jellemzően több kimeneti feszültséget is előállít, pl. 24, 12V, 5V.
mögötte szintén található 2 db elektrolit kondenzátor, ami az így előállított egyenfeszültséget puffereli. A nagyfrekvenciás üzem miatt ezek általában sokkal hamarabb tönkremennek, mint az 50 Hz-en hajtott társaik,
cserébe a nagyobb frekvencia miatt ugyanolyan feszültségsimításhoz kisebb kapacitás is elegendő.
(Lásd puffertartály felfűtése. Ha nagy, elegendő ritkán fűteni, ha kicsi, akkor gyakran kell. Nagy frekvencia = gyakori fűtés :-))
7: Egy független tápegységnek tűnik, ebben egy hagyományos EI vasmagos transzformátor van, nem kapcsolóüzemben megy. A végén hűtőbordán vagy feszültség stabilizátor IC-t keresnék,
vagy inkább FET-eket. Szerintem ez a rész hajtja meg az ionizációs lángérzékelőt. Nem tudom, nem látszik minden alkatrész és a típusuk, de erre tippelnék.
8: Ezek mágneskapcsolók, avagy relék, amik az egyes kimeneteket kapcsolgatják. Pl. HMV/fűtés váltószelep, stb. Ezek is viszonylag könnyen kimérhetők. Egyrészt, hogy kapnak-e tápfeszültséget,
másrészt hogy az érintkezők zárnak-e rendesen. Ilyen kis beforrasztható reléknél előfordulhat, hogy meghúz ugyan, de az érintkezők eloxidálódnak / elszenesednek, és az átmeneti ellenállásuk több 100 Ohm,
így nem látja el a feladatát, mert a kapcsolt eszköz nem kap elegendő feszültséget. Szintén pár száz forintos alkatrészek. Szabvány relének tűnnek, elektronikai boltban biztosan kapható. Ha nem ugyanez a típus,
a lábtávolság / lábkiosztás alapján garantáltan helyettesíthető.
A fent felsorolt eszközök vizsgálatához elegendő egy darab multiméter, ami tud feszültséget és ellenállást mérni.
A 7. számmal jelzett résztől balra a fehér matricás százlábú az a mikrovezérlő, na ezzel mondjuk nincs mit tenni. Hiába vennék egy új ugyanilyen típust, és építeném be, azt még fel kellene programozni.
Szerintem a szükséges forráskódok beszerzése elég esélytelen :-) Ha ez az alkatrész kuka, akkor tényleg az egész panel kuka. Azért addig sok mindennek kell történnie, hogy ez tönkremenjen.
A bemenetei a legtöbb esetben egy optocsatolóval le vannak választva. A 2. pozícióban jelzett varisztor alatt van egy relé. Attól jobbra, a kettő darab fekete bigyó 4-4 lábbal optocsatoló gyanús.
Tipikusan a bontó/záró bemenetek kezelésére használatos, ami megvédi a mikrovezérlőt a káros túlfeszültségek bejutásától, elektronikusan teljesen elválasztja a proci bemeneteit a külvilágtól.
Egy ilyen optocsatoló működése csak kiépített állapotában ellenőrizhető. Ára pár száz forint.
Csak egy ötlet, ami még lehet a lángleszakadásos történet mögött, az az ominózus tömítés hiba, ami egy korábbi sorozatot érintett. Könnyen lehet, hogy ebben az esetben is tömítés okozza a galibát,
és nincs semmi baja a lángérzékelőnek sem, meg a panelnak sem.
Vagy megsérült egy tömítés, vagy becsípte az égőfej visszarakásakor, vagy elszakadt, én biztosan ezeket nézném végig legelőször, mert ez a legegyszerűbb, és legolcsóbb,
és nincs szükség hozzá semmi speckó szerszámra sem.
Egy gázkazán panelja azért nem rakétatudomány, alapvető multiméter használati készséggel sok mindent meg lehet találni rajta. Első dolog a tápfeszültség(ek) megléte, stabilitása.
Kimenetek működőképessége, esetleges érintkezési hibák a kiváló dugaszolós csatlakozásoknál.
A gázszerelő könnyen mondja, hogy húúúú e'bizo panelhiba, azzal ő nem tud mit kezdeni. Persze, egyszerű kivenni, meg berakni az újat, és mit mond akkor,
ha az nem oldja meg a hibát? Az ilyeneknek a fejét tudnám a falba verni, ha még pénzt is mer kérni érte...
(Lehet, hogy könnyen beszélek, mert régen rengeteg egyedi mikroprocis panelt terveztem, építettem, de hát ezért képeznek embereket technikumban, vagy mi.)
Tisztelet a kivételnek, de néhány szervizes szerintem pont annyit ért a kazánokhoz, mint egy átlag felhasználó, aki tud olvasni, csak megmutatták neki, hogy hol kell levenni az előlapot...
Még az se kizárt, de ha mojoltok rajta, a vezérlőpanelen az elektrolitkondenzátorokat cseréltesd ki.
Egy Immergas vezérlőt hoztak, hogy szarakodott, látták a kondenzátor már púpos. Cserélték, de nem indult el. Az előző kondenzátor hibájából tönkrement benne az 5V-os feszültségstabilizátor, és 10V-ot adott ki magából. Hazavágta az egészet. 60e egy új panel bele.
Az a véleményem, hogy a gázszerelőnek se kedve, se ideje, se szaktudása, hogy a te panelodat diagnosztizálja, pláne megjavítsa. Keress a jófogáson olyat, aki vállal paneljavítást, jobban jársz...
Ariston Genus Premium kondenzációs kazán, hat éves.
Két hete elkezdte, hogy nincs láng, reseteljem.
Reseteltem és ment egy darabig, de mivel aktuális volt a karbantartása, így a szerelőnek jeleztem.
Kitakarította a kazánt, átnézett mindent, nem volt semmi baj.
Újra elkezdte a kazán, hogy nincs láng, reseteljek.
Szerelő szerint: ionizációs érzékelő ment tönkre a hat év alatt. Mondtam, hogy kettő év, mert két évvel ezelőtt eltörte a szerelő (persze ki kellett fizetnem az újat, erről nem is beszélnék.....), így azt kizárta a mostani szerelő.
Egy vezérlőpanel 70.000 forint körül van, és akkor még nem történt semmi (nem jött ki a szerelő, nem szerelte be, etc).
Mi a Ti véleményetek, vezérlőpanel hiba produkálhat ilyet?
Laikusként sajnos mindenkinek az érvelése logikusnak tűnhet, de a magam részéről én is inkább a minimum teljesítményt céloznám akárhogy is, mint hogy egy gyártóhoz ragaszkodjak.
Megpróbálom eltéríteni a kivitelezőt, csak hát faramuci helyzet hogy én kérem a tanácsát aztán mondjam meg neki hogy nem jó? :)
Sziasztok! Nem tudja valaki, hogy a Bosch CT100-as szabályzójának honnan lehetne a bővebb, "csak szakembereknek" való kezelési, telepítési útmutatóját? Gondom van a beüzemelésével... nem tud internetre csatlakozni, hiába él a WIFI kapcsolat. Köszi!
Viessmann Vitodens 111-W 19kw szerepel az ajánlatban. Érdekesség, hogy a 26kW os változat minimális terhelése azonos (6.5kW) és szinte egyárban vannak.
Azt meg tudom valahonnan hogy egy 16-os csövön egy ilyen kazán beépített szivattyúja percenként kb hány litert tud átkergetni? Egyáltalán, mennyire kell félni a ki-be kapcsolgatástól?
