Tévedsz, ha azt hiszed, hogy folyamatosan jegyzeteket készítünk az összes pince-felületed összes rétegrendjének összes variációjáról, hogy ahánysor benyögsz egy változtatást, csak elővesszük a jegyzeteinket és máris tudjuk az összes többi réteget.
Tehát MINDIG kérjük a TELJES rétegrdet, pl "anyaföld - 5 cm kavisc - 7 cm vasalt beton - bitumenes lemez - 10cm XPS - eps ragasztós üveghálós vakolat - helyiság légtere".
Egy újabb ötlet-kérdés! A Henekel-es által javasolt Ceresit és páraáteresztő vakolat helyett esetleg nem lenne jó 3cm XPS belülről? Most körbe tégláig-betonig le van verve a vakolat. Erre fel lehetne ragasztani, felvinni a fal vízszintes szigetelése fölé. Rá a háló-vakolat-szinezés, szép is lenne, kicsit hőszigetelne is. Ez párazáró, és akkor a lábazati külső lenne páraáteresztő kőzetgyapot. Ez megoldás lehet?
A 4*7cm csupán általam van kreálva. 30cm a kiásott padló, erre már behordtunk kb 6-7cm 16-32-es kavicsot, erre kerül kb 7-8 cm C20-as beton a 8-as hálóval. erre kerülne a bitumenes lemez, majd az 5+2 cm lépésálló. Ezen lenne egy fólia, majd erre menne a következő kb 7-8 cm C20-as beton réteg 6-os beton hálóval. Erre mondtam,h 4*7cm . Ennyi helyem van. Ez így jó?
A föld bolygót talán annyira nem fogom fűteni, csak egy helység lesz állandóan fűtve, mázlimra ott mélyebben volt a sávalap, oda tudok 12cm lépésállót tenni. A többi helységből egy ritkán, többi nagyon ritkán lesz használva, sima raktár lesz. Nem lakás célú lesz a szuterén.
Az oldalfalra a vízzáró (és páraáteresztő) Ceresitre a Henkeles tanácsadó javasolta a szárító páraáteresztő vakolatot, eljött, megnézte, fényképezgetett, és ezt javasolta, mint már írtam többször.
Ha jól értem akkor itt nálam az a probléma,h a Ceresit bár vízzáró, de páraáteresztő, erre még szintén páraáteresztő vakolat kerül. Nyilván a fal mindig kap alulról vízutánpótlást, szóval kiszáradni nem fog, ezáltal valószínűleg lesz egy magas páratartalmú szuterénem. Jelenleg is pont ez az egyik problémám. Ezen nem segít,hogy kifelé is tud menni a pára, ha kőzetgyapot lesz a lábazaton az XPS helyett páraáteresztő vakolattal-színezéssel? Most kifelé is le van zárva, kőburkolat van rajta (ez lekerül).
Mi a javaslat? A jövő héten már betonozzuk a szerelőbetont...
Ezt igazi szakember hordta össze neked vagy valami humorista?
Mi az a "belső teknő 4*7cm felosztással"?
Valaki azt javasolta neked, hogy 5 centis hőszigetelésen keresztül (padló)fűtsd a Föld bolygót?
Tudod-e, hogy sok vízzáró anyag ugyanakkor kiválóan átereszti a párát? Mert ahányszor a páráról kérdezünk, te mindig a vízzáró anyagokat kezded sorolni.
Ki és milyen indokkal találta ki a bitumen réteg mellé a speciális (=marhadrága) magas páraáteresztésű vakolatot?
(Még) egy kérdés, a vízszintes bitumenes lemezes szigetelés helyett nem lehet vízzáró szerelő betont önteni? Az adalék kevesebbe kerülne a betonba mint a szigetelő lemez! Akkor csak a sarkokat kellene összedolgozni a fallal.
Nos igen, úgy várok választ,h még a kérdést sem tudom jól megfogalmazni...
Nálam a lakótér alatt egy fűtött műhely, és három ritkábban használt helység lesz, ezek egyedi elektromos fűtéssel. Az alap nedves törmelékes beton. Az itt javasoltak alapján belső teknő lesz, nálam 4*7cm felosztással. 7cm 16-32-es kavics, 7cm C20 szerelőbeton 8mm-es hálóval, bitumenes lemez 10cm-re felhajtva az oldalfalra, 5+2cm lépésálló átfedéssel (lehet benne a fűtéscsövekkel), és újabb 7cm C20-os beton de itt már csak 6mm-es hálóval. Az oldalfalra a teljesen vízzáró Ceresit CR90 kerül két rétegben, majd javító páraáteresztő vakolat gondolom ha esetleg mégsem jönne össze mindenhol tökéletesen a CR90.
A ház oldalfali külsőszigetelése a terv szerint 12cm grafitos és 10cm XPS. Bár itt ki lett fejtve h a víz nem gond a beton aljzatban, de a ház lábazatán a külső csatári (át nem szellőző) kő leverése után én mégis 10cm kőzetgyapot tennék fel a páraáteresztés miatt.
Ez így jó lehet?
Igazából elkészül egy vízzáró belső teknő, (talán feleslegesen a drága szellőzős vakolattal még bevakolva,) és az a kérdésem,h a nedves lábazat oldalfalára kívül a páraáteresztő kőzetgyapot menjen, h egy irány azért legyen a nedvességnek, v ez felesleges, nyugodtan zárjuk be XPS-el?
kívül páraáteresztő vakolat , aztán bitumen, aztán fal? mert ugye ennek semmi értelme, hisz a bitumen megfogja a párát és vizet, arra van, akkor tökmindegy milyen a külső vakolat, kár páraáteresztőt csinálni, hisz honnan lenne ott pára?
Kérdezz meg valami építészszakit, ez még laikusként is sántít.
Szép magas lesz a páratartalom abban a pincében, ha nem lesz elválasztva a talajnedvességtől egy párazáró réteggel (sőt éppen ellenkezőleg, jó páraáteresztésű anyagokat alkalmaztok).
Az lesz! Eddig több oldalról kontrollálva jókat írt elő, egyedül a nagy sarokkád alatti födém alá teszünk be az előírt egy db 120-as I helyett kettőt, persze valószínűleg teljesen feleslegesen.
Most néztem h ráadásul C20 és 8-as háló a statikus által előírt.
Akkor ez kevés? Növelni kell a vastagságot? Sajna kötött a belmagasság miatt, nem szeretnék sok magasságot veszíteni, így 220cm lenne a kész belmagasság (mint eddig is)!
Nálam a lakótér alatt egy fűtött műhely, és három ritkábban használt helység lesz, ezek egyedi elektromos fűtéssel. A ház oldalfali szigetelése 12cm grafitos. Az alap nedves törmelékes beton. Az itt javasoltak alapján belső teknő lesz, nálam 4*7cm felosztással. 7cm kavics, 7cm C26 szerelőbeton 8mm-es hálóval, bitumenes lemez 10cm-re felhajtva az oldalfalra, 5+2cm lépésálló átfedéssel (lehet benne a fűtéscsövekkel), és újabb 7cm C26-os beton de itt már csak 6mm-es hálóval. Az oldalfalra a Ceresit CR90 kerül két rétegben, majd javító páraáteresztő vakolat ha esetleg mégsem jönne össze a CR90.
Bár itt ki lett fejtve h a víz nem gond a beton aljzatban, de a ház lábazatán a csatári (át nem szellőző) kő leverése után én mégis 10cm kőzetgyapot tennék fel a páraáteresztés miatt.
A fali külső hőszigetelés alja szerintem a lakótér padlószintje alatt 40-80 centire végződjön. Ez alatt már nem kell hőszigetelés (persze tehetsz, ha nagyon akarsz).
Persze kell hőszigetelés a lakótér padlójába vagy a pince mennyezetére.
"a földszint kb. 1.2m magasan kezdődik, alatta pince van. Elég a talajszintig lemenni, vagy itt is célszerű a talajszint alá 0.5m-rel (vagy mélyebben?)"
Nemhogy a talaj alá felesleges lemenni, de ennyire magas lábazat alsó része is maradhat akár teljesen hőszigeteletlen, a lakótér hőveszteségét gyakorlatilag nem befolyásolja.
"mert a ház alatti pincében télen sem volt hidegebb 10C-nál."
A pince a meleg nem kis részét valószínűleg a felette lévő lakásból (a lakók pénztárcájából) lopta. Erről sürgősen le kell szoktatni, vagy pince plafon, vagy lakás padló hőszigetelés segítségével.
A hőszigetelést milyen mélyről célszerű csinálni egy olyan háznál, ahol a földszint kb. 1.2m magasan kezdődik, alatta pince van. Elég a talajszintig lemenni, vagy itt is célszerű a talajszint alá 0.5m-rel (vagy mélyebben?)
Azért merült fel a kérdés, mert a ház alatti pincében télen sem volt hidegebb 10C-nál.
A pince sóskúti mészkőből van falazva, majd a pincefödémen (szuterén?) van a PTH 38-as falazat.
Mivel a párkányokra nálunk virágok kerülnek, így normális párkány helytt egy műanyag lapot hajtatok párkánynak és az van szilo tappancsba rakva és nekinyomva az ablaknak.
A falba süllyesztett radiátorok feletti párkányokkal én is ezt terveztem, de tudd, a műanyag párkányok szinte biztos,h belül üregesek! Szóval én inkább szűkebbre veszem, beljebb engedem az ablaktól kb egy cm-re, így remélhetőleg teljesen jó lesz!
Pár szál fózolt hajópadló, szegőléc, dekopírfűrész, két liter nagyon laza fröccs (mondjuk etyeki olaszrizling), öt liter fapác/lazúr, egy imakönyv és egy kötszeres doboz. Meg pár apróság
Ahol nem kell terhet tartani, csak hőt szigetelni, oda elég buta ötlet az ytong :) százféle anyag létezik, ami százszor jobban hőszigetel nála.
De ha
- a ház fala kívülről durván jól van hőszigetelve
- és a radiátor háta mögött is szép tempósan tud áramlani a fűtőlevegő (nem toltuk rá a radiátort a falra)
...akkor nem biztos, hogy jó befektetés extra hőszigetelést tenni a radiátor mögött a fal belső felületére. Szar hőszigetelésű háznál viszont szinte kötelező akadályozni, hogy a radiátor a levegő mellett a mögötte lévő falat is fűtse.
"A 3 rétegű melegperemes hiper szuper ablak is párás lesz alul?"
Nem csak az ablak a lényeg, hanem a légáramlás és a külső-belső hőmérséklet különbség is. Ha az ablak alsó felét nem is érinti a felszálló meleg levegő és ugyanakkor odakint mínusz marhasok fok van, akkor valószínűleg még a 200.000 forintos passzívház ablak alján is megjelenik a pára olykor.
Mindig elfelejtitek, hogy a hőszigetelés télen nem fűt és nyáron sem hűt. Fűteni és hűteni nekünk kell, a hőszigetelés csupán könnyebbé/olcsóbbá teszi a dolgunkat. Ha erről megfeledkezünk, akkor a világ legjobban hőszigetelt ablaka is párásodhat belülről.
Lehet jobban jártam volna ha csemperagasztóval falazok.. :D Az legalább tényleg ragaszt.. Ez a falazóhabarcs elég érdekes egy anyag.. Alig vesz fel vizet, qrva sok por kell bele h ne legyen hígfos.. Apró kaviccsal van tele mint a beton(minek?), és furán is viselkedik, rárakom a téglát összenyomódik, utána le kell vennem valamiért, már alig lehet újra felhasználni, mert besűrűsödik, mintha kimenne belőle a víz.. Létezik h rárakod a téglát és egyből kiszívja a vizet?? vagy a tégla súlya kinyomta a vizet, kijött a víz a kifolyó anyaggal.. (?) Egyébként nem volt alapból sűrű az anyag, ha meg még hígabb akkor az összes kifolyik a tégla alól..
Rárakok egy 5x10es pallót a fal tetejére, a szélső gerendákhoz fogatva, lefúrok a falba amilyen hosszan tudok, és csavarok vagy vmi vasak bele, +purhab a palló és a fal közé. Azt hiszem ez lesz a legjobb megoldás.
Am lehet jobban járok ha purhabbal ragasztom a téglákat :) Ami majd az ablaknyílás mellett megy felfelé. Faxom taknyoljon a g.ci habarccsal..
Mert te hogy építetted volna be? Utólag jobb lett volna a könnyűszerkezetes, de azért lett tégla, mert sokkal kevesebből kijön, mivel a téglát úgy szedtem össze egy (sztem illegális) lerakóból :) Míg könnyűszerkezetnél meg kell venni a gerendákat, sarokvasakat, csavarokat, OSB-t.. Többszöröse lett volna.
Viszont nem gondoltam volna, hogy ilyen fika a ragasztóhabarcs.. 1.5-2 napja próbából egy betondarabra ráragasztottam egy féltéglát, ma kézzel könnyedén leszedtem.. Igaz még a közepe nem száradt ki fullra ránézésre(sötétebb volt), de akkor is..
Ezek után nem értem miért fikázzák a könnyűszerkezetes házakat, amikor sokkal masszívabbak.. Téglánál meg mindenféle hókuszpókusz kell h ne dőljön le.. Meg taknyoljál habarccsal, vakolattal, betonnal..
Amúgy nekem az emeleti oromfal is futóra rakott tömör tégla, de ott olyan habarcsot használtak, hogy olyan mint a beton.. Van egy darab összehabarcsolt két tégla, le se lehet kalapálni róla, meg nem mállik. A megszáradt zsákos habarcsot meg kézzel szétdörgölöm B+...
Mind1 akkor az lesz, hogy dróttal megpróbálom stabilizálni, és fölfelé meg csinálok egy favázat az ablaknak, ami a gerendához és az eredeti házfalhoz lesz rögzítve.
"A téglafalra gondoltam am h hozzápurhaboznám a gerendákhoz :)"
A ragasztóhab csak tiszta (pormentes) felületeket köt össze rendesen. Nem hiszem, hogy túl steril lesz a tégla és a gerenda felülete, miközben a közelében mindenfelé habarccsal csapkodsz.
Én bevernék egy-egy (pl.kampós) szeget szeget a két fa oszlopba (a habarcs-csík vonalában) és egy vasdróttal összekötném őket, oszt jöhet a követező tégla-sor.
Már ha egyáltalán eszembe jutna téglával+habarccsal+vakolattal+stb napokig görcsölni egy olyan 1 m2-es lyuk lezárásán, amit fával kb fél óra alatt le lehet zárni ;)
