A kövek feljuttatására itt az emelő, mint megoldás lett leírva. A négy sarkon lévő emelő további logisztikai problémákat vet fel, egy kicsit (nagyon) kevés a teljes építményhez.
Az egész logisztika egy rémálom lehetett. És hogy tovább mondjam a hülyeségemet: a mi logikánk utólagos, az épületek állnak, valahogy felhúzták őket. De vajon miként tervezték meg? Ma egy egyszerű házról is tervrajzok tömkelege készül, csapatok egyeztetnek folyamatosan az építésről. Úgy, hogy a tervezőnek azzal nem kell foglalkoznia, hogy az építőanyag hogy fog odajutni, mivel ezt megoldja a szállító. Mindent csak szóban adtak volna tovább? Elég komplex számítások szükségesek a teljes építmény megépítéséhez. Úgy, hogy kell hozzá az előzetes infrastruktúra: munkások szállása (épületektől a vágóhidakig), kikötők-csatornák.
És ahogy olvastuk, közben "melléktermékként" elkészült a Szfinx is :)
Lehner orbitális marhaságain miért nem akadsz fenn? Nem tudsz utána számolni?
Ezt írja: "Ebből már viszonylag pontosan megmondható, hogy napi 7000-7500 köbméter kőanyagot kellett beépíteni,"
Ha 10 métert számolunk egy vontatmányra, akkor 75 km hosszú sor jön ki.
Ha egy km-re van a kőbánya 75 párhuzamos sorban kell, hogy húzzák a köveket, s ugyanennyien jönnek visszafelé is.
Ha egy sor szélességét 2 m-nek veszem, a rámpa és az út is egyaránt 300 m széles.
Te beveszel ekkora ökörséget?
Ha 20 évvel, évi 360 nappal számolunk, még akkor is 350*10= 3500 m jön ki, ami 2*4 sor= 16m széles rámpát és utat jelent.
"Rajtad kívül senki nem feltételezi azt, hogy máshonnan hoztak volna köveket"
Te idézted:"A piramis belső részéneknagyobbik hányadát helyben bányászott mészkőből építették fel."
"Hajók voltak, már ha ennyire kellettek volna, ahogy te - hibásan - vélelmezed. Alsó és felső egyiptom lakosságának jelentős része gyakorlatilag a nílus mentén élt. A fő - és egyben egyetlen - közlekedési eszközük a hajó volt."
Persze, voltak, de, ha kivonják a forgalomból megszűnik az áruszállítás. Erre nem gondoltál? 20 éven keresztül minden nap min. 200-250 hajóra volt szükség! Csak a burkolókövek szállítására, ha egy hajóra 10 db követ raktak, és 90 000 burkolókő kellett.
"A fél méter/sec az egészen pontosan 1.8 km/h, azaz kb. a vánszorgás, a lassú ténfergés kategóriája. A gyaloglás sebességének ~ egyharmada."
Megsúgom, csak a fele...
Mindazonáltal emelkedőn fölfelé még ez is nagyon sok! (2,5 t-s kővel a zsebedben)
"Egyet sem. Mindössze 250 métert, átlagban."
Érdekes... ennyit kellett csak a piramison húzni-vonni.
"A fáraó volt mindennek a tulajdonosa. A földnek, a termésnek, a jószágoknak, stb."
Az nem tűnt fel Neked, hogy sokszor az alattvalók nagyobb (alkalmasint kétszer akkora alapméretű) piramist építettek maguknak, mint a fáraó önmagának?
"Ki mondta neked, hogy volt rámpa? Pláne ilyen?"
Valahogy csak föl kellett juttatni a köveket, nem? Vagy úgy gondolta Lehner, hogy csak felhajították?
"S, ha a bányát jórészt a feltételezett hulladékkal (rámpa anyagával) töltötték föl, akkor onnan nem lehetett annyi követ kibányászni, amennyire szükség volt, így máshonnan is kellet követ hozni, amit feltételeznek is.
Amennyiben még így is van, a másik - Hafré - piramis anyaga (is) hiányzik, pedig az is megközelítőleg hasonló méretű építmény.
Tehát valami mégis csak hibádzik..."
Egy valami hibádzik. A te hozzáértésed. Sajnos.
Rajtad kívül senki nem feltételezi azt, hogy máshonnan hoztak volna köveket (a burkolaton és a gránit gerendákon kívül). Volt ott elég. A szfinx is egy bányászati maradékból lett kialakítva, maga szolid majd' 30 ezer köbméteres méretével, 20 méteres magasságával . A nagy piramistól dél, kelet vagy délkelet felé elindulva kőbányák veszik közül az építményeket. Némelyik több 10 méterrel magasodott a plató (Gizahi fennsík) fölé.
Itt egy kép a helyszínről, a bányászati tevékenységről:
"Csakhogy a piramisok közvetlen közelében nincs olyan méretű gödör, amekkora a két nagy piramis + a törmelék, így nyilván messzebbről (is) szállították a köveket."
Te kb. annyiszor láthattad a piramisokat a maguk valójában, ahányszor én sétát tettem a marson.
"Ezzel a módszerrel dupla mennyiségű hajó kellett, amit 20 éven át minden nap minden (munkaidő) percében használtak."
Hajók voltak, már ha ennyire kellettek volna, ahogy te - hibásan - vélelmezed. Alsó és felső egyiptom lakosságának jelentős része gyakorlatilag a nílus mentén élt. A fő - és egyben egyetlen - közlekedési eszközük a hajó volt.
" A fél méter/sec. lassú gyaloglásnak felel meg, ami túl gyorsnak tűnik egy 2,5 t-s kővel a hátunk mögött.. "
A fél méter/sec az egészen pontosan 1.8 km/h, azaz kb. a vánszorgás, a lassú ténfergés kategóriája. A gyaloglás sebességének ~ egyharmada.
"De tegyük fel, kb. igaz. Hány km-t kellett megtenniük? 5-öt, 10-et?"
Egyet sem. Mindössze 250 métert, átlagban.
"Ez egy reális idő, hiszen a fáraónak hatalmával képességeivel meg kellett teremtenie az őt megillető méretű nyughely elkészítésének erkölcsi, anyagi feltételeit, tehát kb. 30 évesnél nem lehetett fiatalabb az építkezés megkezdésekor."
A fáraó isten fia (vagy lánya) volt. Mégis, milyen szinű anyagi feltételekről vakolsz? A fáraó volt mindennek a tulajdonosa. A földnek, a termésnek, a jószágoknak, stb.
30 évesnél nem lehetett fiatalabb? Mert te azt mondod? Vagy mert csak?
"És milyen gyorsan haladtak a rámpán, ami szintén lehetett átlag vagy 1 km? "
"úgy tűnik, hogy a szemmértéked ismét becsapott téged."
Nem hinném... Az idézett adatok a Hufu piramisra vonatkoznak, meddő nélkül, pedig hulladék elkerülhetetlen. Kb 30%.
Mint a cikk írja, nem csak a piramis, hanem más építmények köveit is innen bányászták, ami tovább csökkenti az amúgy is szűkre szabott keresztmetszetet.
S, ha a bányát jórészt a feltételezett hulladékkal (rámpa anyagával) töltötték föl, akkor onnan nem lehetett annyi követ kibányászni, amennyire szükség volt, így máshonnan is kellet követ hozni, amit feltételeznek is.
Amennyiben még így is van, a másik - Hafré - piramis anyaga (is) hiányzik, pedig az is megközelítőleg hasonló méretű építmény.
"Mivel magyarázod a Piramis tövénél felépített várost, amit a munkásoknak építettek, ha azt vallod, hogy nem ők építették a nagy Piramist? Dísznek építették, a varjak falát is"
Két válasz is adódik:
- Más építmények építése kapcsán épült oda ez a város. (Ui. nemcsak a Nagy piramis áll ott, amiket föl kellett valakiknek építeni.
"Nem, ugyanis Hufunál nem tudni a pontos számokat, sem azt, hogy hány évig uralkodott pontosan, többféle változat létezik. A piramisnál tényként kezelt 20 év sem biztos, mégha te úgy is kezeled."
- Tehát már az uralkodásának ideje is csak egy (a tudományos) feltevés...
- A Merer papirusz az uralkodó 27. életévében készült, külső burkolókövek bányászatáról, szállításáról stb ír.
Tehát a piramis építését kb 7 éves korában kezdték. A parancsot meg jóval előtte kellett kiadnia a tervek, előkészületek miatt.
Így teljesen közömbös, hogy meddig uralkodott. Az a lényeg, milyen érdemei alapján kezdtek a legnagyobb állítólagos sírhely megépítéséhez egy még kisgyermek fáraó esetében, akiről még az sem biztos, hogy egyáltalán fáraó lesz, mert azt még meg is kellett érnie az akkori magas gyermekhalandóság miatt?
- A 20 év egy általánosságban elfogadott becsült idő
"Valóban, ahogy te szemmel megállapítod egy 4500 éves gránit korát, hogy az bizony nem annyi, az valóban Móricka vicckönyvébe való."
Ne csúsztass, mert nem a gránit koráról, hanem arról, hogy 3252 ember elegendő volt a piramis felépítéséhez. Minden egy kicsit is gondolkodó a hasát fogja ilyen dilettáns állítások láttán.
"Meséld el, te hogyan számoltál?"
E vita folyamán már leírtam, valószínűleg olvastad.
"Aki vitázik egy ilyen témáról, az - az én felfogásom szerint legalábbis - kell, hogy rendelkezzen alapvető ismeretekkel a témát illetően. Ilyen az is, hogy tisztában legyen azzal, hogy az építőköveket bizonyítottan a piramis közvetlen közeléből bányászták, ahol máig fellelhetők a bányatevékenység nyomai,"
Van valamennyi ismeretem, s a helyszínt is többször bejártam.
Ezt írtam: "nyilván messzebbről (is) szállították a köveket."
S bizonyára elkerülte a figyelmed az általad idézett szövegben megbúvó hasonló értelmű mondat:
"A piramis belső részének nagyobbik hányadát helyben bányászott mészkőből építették fel."
"Amiket írsz, azok akkora baromságok, hogy kifejezni is nehéz."
Nem szükséges, senki sem kíváncsi a személyeskedésedre. - Én sem.
"Nyilvánvaló tények, ismeretek híján állsz vitába, amit pedig itt közölnek veled, azt sajnos még belátni is buta vagy."
A tények egyáltalán nem nyilvánvalóak, csak a Te számodra. Ha gondolkodnál egy kicsit, magad is rájöhetnél hogy a mai elfogadott nézet hány sebből vérzik...
"fel kellett építeni a munkások szállását, a a csatornákat, közlekedőutakat el kellett készíteni? Nem tudom, hogy dedikált hajók voltak e erre a célra vagy máshonnan vonták e el, de ezekre mind gondolni kellett anno. Természetesen nem lehetetlen, csak mindig jönnek elő újabb tételek..."
Számomra nem léteznek "újabb tételek". Tudomásom van róla, hogy a munkások városát felépítették. Vannak adatok a települések nagyságáról, az ott feltalált pékségekről, gabonatárolókról. Tudom, hogy hatalmas mennyiségű halcsontot és marhacsontot találtak. Azt is kiszámolták, hogy naponta kb. 1800 kg. húst dolgoztak fel az építési munkálatok ideje alatt.
Az is tudott, hogy találtak rézműves műhelyeket. A kötélverés is régóta ismert tevékenység volt. de nem csak a munkások lakhelyét, az őket ellátó infrastruktúrát építették ki, hanem egy kikötőt is, amely alkalmas volt a vizen szállított áruk, kőzet, gabona, hús, hal, nyersréz, faanyag fogadására. Ezeket vagy megépítették a későbbi piramison dolgozó munkások, vagy megépítették mások. Nincs jelentősége, hiszen alsó- és felsőegyiptom teljes népessége elbírt tartani ennyi embert, összességében akár még 20 ezret is. Ne feledjük, hogy egyiptom akkoriban nem feudális rendszer volt, hanem sokkal közelebb állt az ősközösségi társadalmakhoz, mind berendezkedésben, mind szemléletben. A fáraó testesítette meg a törzsfőnököt és a papság az ősközösségi társadalmak varázslóit. A fáraó - mint isten - tulajdona volt minden, a föld, a kőbányák, az egyéb földi javak. Természetes, hogy az építőanyagért nem kellett fizetnie, mindössze a faanyagot és a rezet (import) kellett ellentételeznie, de ez sem volt nehéz, hiszen a mocsaras területen, az árasztásos földművelés jó terméshozamot eredményezett kis munkabefektetés mellett, hiszen nem kellett a területet szántani, kapálni, csak vetni és aratni. A kapálás, a talajlazítás a kis területű konyhakertre vonatkozott csak.
Az építkezés sem úgy volt, hogy egyszer csak a főpap kihirdette a tartományokban, hogy holnap megépítjük Hufu fénylő hegyét, hanem úgy, hogy az építkezések folyamatosak voltak az egész birodalomban, a kőbányák folyamatosan üzemeltek és a szállítóhajók is adottak voltak. Ezért tudjuk, hogy a nagy piramis kihez köthető, mert az asszuáni kőbányában feliratozták a kitermelt köveket, hogy tudják, melyiket hova kell irányítani. A piramis építése tehát csak egy plusz projekt volt a többi templom, gabonatároló, középület, a holtak városa, stb. mellett, ezekkel párhuzamosan.
Gyakorlatuk volt, számolni tudtak, a szervezést megtanulhatták a korábbi építkezések alkalmával. Semmi különleges nincs abban, hoy felépítettek ekkora piramisokat, számomra mindössze az a jelentős, hogy valóban monumentális munkák ezek, de kérdés sem merül fel bennem arra vonatkozóan, hoy képesek voltak-e piramisokat megépíteni. Eleve, a piramisok rétegei alul vastagabbak, felül viszont elvékonyodnak, tehát úgy alakították a köveket, hogy a munkások terhelése ne nőjön, vagy legalábbis, ne számottevően. Ismerték a gémes kutat, tehát az egykarú emelőt is. Nyilvánvaló (legalábbis számomra), hogy az ismereteiket ki is használták. Már pedig, ha az emelőt ismerték, akkor nem volt probléma a kövek magasba juttatása sem. Az is kézenfekvő, hogy a nehéz köveket sokkal keservesebb a helyükre vonszolni, mint a fentről (emelőről) kötélen lógó követ a helyére igazítani.
"Mi most az "elfogadott" elmélet a kövek egymás tetejére rakásánál? A rámpa?"
Számomra ez a kérdés másodlagos. Nem tudom, hogy mi az általánosan elfogadott, csak azt tudom, hogy az egyiptomiak semmi olyasmit nem építettek, amire nem volt szükségük. Szerintem (és ez csak az én véleményem) semmiféle rámpára nem volt szükségük, mert az csak fölösleges erőkifejtés lett volna. Valószinűbbnek tartom azt, hogy a piramis négy sarkán néhány réteg megépítése után kihagyták a köveket és oda helyeztek egy másik elemlőt, amlely az oda feljuttatott köveket emelhette még magasabbra és így tovább.
Amit mi kultúrának nevezünk, az nem egyéb, mint az életkörülményeink konfortosítása. Az általunk létrehozott eszközök, gépek, használati tárgyak, az ismeretanyag megőrzése és továbbörökítése is mind ezt a célt szolgálja. Miért ne lenne nyilvánvaló, hogy az őseink, ide értve az egyiptomiakat is, ezen célnak alárendelve éltek volna? Az, úgy gondolom természetes, hogy olyan helyre építenek ilyen monumentális építményeket, ahol az ehhez szükséges építőanyag is megtalálható.
A csatornákat is el kellett készíteni. A percenként x kő helyretételénél figyelembe van véve, hogy fel kellett építeni a munkások szállását, a a csatornákat, közlekedőutakat el kellett készíteni? Nem tudom, hogy dedikált hajók voltak e erre a célra vagy máshonnan vonták e el, de ezekre mind gondolni kellett anno. Természetesen nem lehetetlen, csak mindig jönnek elő újabb tételek...
Mi most az "elfogadott" elmélet a kövek egymás tetejére rakásánál? A rámpa?
Megmondóemberünk sem válaszolt rá, de esetleg van valakinek adata arra vonatkozóan, hogy hány írnok dolgozhatott egyes korokban?
Arra van példa, hogy tervrajzot készítettek volna?
"Csakhogy a piramisok közvetlen közelében nincs olyan méretű gödör, amekkora a két nagy piramis + a törmelék, így nyilván messzebbről (is) szállították a köveket. Lehet, hogy több km-ről is."
milyen kár, hogy a véleményed nem túl jól korrelál a tényekkel. úgy tűnik, hogy a szemmértéked ismét becsapott téged.
Olyanokat adsz a számba, amiket sosem állítottam, többször szimplán hazudsz, mellette olyan pökhendi stílussal kombinálod, amit személyesen nyilván nem mernél megtenni, csak így a net mögé bújva. Márpedig én így nem kívánok veled vitázni, úgyhogy agyő. Természetesen ez NEM jelenti azt, hogy egyetértek a mondandóddal, de nem megyek bele tételes cáfolatokba, a hazugságaidat sem kommentálom. Kicsit sajnálom, mert volt olyan rész, amivel lehetne mit kezdeni, de beszélgess ilyen hangnemben valaki mással.
"ezeknek az embereknek egyáltalán nem fontos az igazság?"
itt újra visszacsatolok a marsos témához: neked nem volt fontos az igazság, kritikátlanul kiálltál Sch mellett, függetlenül attól, hogy a vénuszi "elmélete" szánalmasan nevetséges.
abban az esetben ráadásul a tények ellen hadakoztál, most viszont csak véleményed van, amit semmivel sem tudsz alátámasztani.
"Eleve írástudó nem tudom mennyi volt a birodalomban"
ha már írástudás: szerinted a falusi kultúrának nem voltak matematikai-csillagászati ismeretei, minden i.e. 3 500-ban indult, a nulláról?
"ami nemrég lépett ki a falusias létből."
nemrég? több, mint ezer éve, az neked nemrég?
és akkor itt visszacsatolnék a marsos témára, amikoris itt támogatólag léptél fel Sch vénuszi elmélete agymenése mellett, mely szerint a Vénusz felszíne néhány évezreddel ezelőtt teljesen elpusztult, szemben a fősodor által hangoztatott, és radaros mérésekkel alátámasztott 500 millió évvel. akkor itt van egy méretes következetlenség a részedről: több ezer év szerinted nem elég arra, hogy a kis méretű, falusi jellegű agyagozó civilizáció eljusson a piramisépítés fokára, ellenben ötezer év elegendő ahhoz, hogy a Vénusz felszíne a jelenleg is látható kráterezettséget mutassa.
"akik képesek voltak világszerte ilyen pontosan megmunkált, akár több-száz tonnás köveket is mozgatni, egymásra rakni, s belőlük sok-ezer évig fennmaradó épületeket emelni"
már éppen meg akartam kérdezni, hogy mire gondolsz, de aztán láttam a folytatást :-D úgy látszik, ez nálad nem bug, hanem feature.
"A Marsos ügyet idehozni meglehetősen bumfordi, mivel semmi köze nincs a témához."
egyrészt több szálon is kapcsolódik a történethez, másrészt az volt az utolsó beszélgetésünk; akkor is ugyanezeket a hibákat követted el: elfogultan nyilatkozol, miközben nagyfokú tájékozatlanságról árulkodnak a hozzászólásaid, valamint látszólag nem vagy képes értelmezni a megadott forrásokat.
"Szóval a Nagy Piramis nem más, mint néhány kődarab egymásra pakolása?"
ez viszont itt egy új hiba, tessék bekapcsolni az iróniadetektort.
"Ez alakult át kb. 800 év alatt egy egyesült Egyiptomi Birodalommá. "
ez így ebben a formában nem igaz, ráadásul Petrie dátumaihoz ragaszkodnak még sokan, ellenben más források szerint a Nagada kultúra korábbi időszakra datálható.
"Úgy, hogy előtte kb. 2000 évig tartott az az időszak, amíg a kőkorszak végétől eljutottak a Nagada 1 falusi szerveződéséig."
és szerinted ezzel mi a baj?
"Furcsa az, hogy ezután is épültek piramisok, de egyrészt kisebbek, másrészt elpusztultak, tehát ha meg is volt a "tuti" technológia, az később elfelejtődött."
nagyon furcsának találom, hogy kizárólag techikai problémának látod a piramosépítési láz hanyatlását, pedig egyáltalán nem erről van szó.
""Hufu piramisa azért ad okot számtalan vitára, mert nem illeszkedik sem a korábbi, sem a későbbi típusokhoz" És éppen erről van itt szó."
nem, pont nem erről van szó. ezt senki nem vitatta, de az utóbbi viták nem is erről szóltak.
kitadimanta hozzászóló szerint a piramosok nem akkor épültek, mert a szemmértéke mást mond, és nem annyi ideig, mert csak. szerinted a piramisépítők annyi idő alatt nem érhettek el a piramisépítés fokára, meret szerinted van egy egyetemes szabály arra, hogy adott népesség adott idő alatt milyen társadalmi-technológiai fejlettség szintjére juthat el - ami, ha valóban így gondolod, akkor egy bődületes ostobaság, másrészt a leletek alapján a piramisépítő államnak pontosan ismerjük a társadalmi fejlődés útját bejárt előzményeit, mint ahogy magának a piramisépítés technológiájának is nyomon követhető a fejlődése.
"Néhány arab ott helyben, a Piramisnál megmunkálta a 2 és fél tonnás gránitkövet, fokra pontosan. Vadászok arra dokura, mert nem írtam fel a címét"
Két ilyen projekt is volt. Sőt, jut eszembe, három is.
Az egyikben csúfosan lebőgtek. Erről csak hiradásokból tudok.
A másik próbálkozás mindössze a kövek mozgatásának modellezésére szorítkozott. Ezt láttam is, elég meggyőző volt, és eredményes is, annak elenére, hogy elég sután kivitelezték a dolgot.
A harmadik lehetett az, amit te is láttál. Abban korabeli eszközökkel, mint rézvéső, fűrész, fakalapács, vizszint-mérő, derékszög stb. segítségével munkáltak meg mészkő tömböket és mérték a ráfordított időt. Azt hiszem én is a spektrumon láttam, de még évekkel ezelőtt. Talán erről írnak itt:
"Mark Lehner NOVA-projekt nevű piramisépítési kísérlete alapján 12 munkás napi 8-9 köbméternyi sziklát termelt ki. Egy munkacsoport tehát 312 500 munkanap alatt fejezte volna be a 2,5 millió köbméter kitermelését, ami 965 év. Tehát körülbelül 160 munkacsoport (1920 ember) alig hat év alatt kifejthette a szükséges mennyiséget.
Mark Lehner számításainak és kísérleteinek eredménye az volt, hogy 1212 kőfejtő, 1360 kőszállító és 680 kőrakó ember (összesen 3252 fő) elegendő ahhoz, hogy 20 év alatt épüljön fel a nagy piramis. A munkásváros befogadóképessége alapján ez egy jó számnak tűnik. A négyezerhez közeli érték azért is megfelelő, mert valószínűsíthetően a munkáscsapatok legnagyobb egysége 2000 fő volt, ennek pedig csak akkor van értelme, ha legalább kettő volt belőlük.
Semmi sem indokolja azonban azt, hogy az uralkodó teljes uralkodási idejéből kellene kiindulni. Az egyetlen egykorú ismert adat az építés valódi időtartamáról valahogy elsikkadt. Bizonyosan tudjuk, hogy Sznofru tört falú piramisának alsó egyötöde, vagy húszméteres csonkja két év alatt készült el. Ez a piramis teljes térfogatának több mint 2/3 része, következéskép minimum három, maximum öt éves teljes építési időtartammal számolhatunk ennél a piramisnál.
Ebből már viszonylag pontosan megmondható, hogy napi 7000-7500 köbméter kőanyagot kellett beépíteni, ha csak az évenkénti száz munkanapot vesszük figyelembe. (Illetve a közmunkás kőfejtők és szállítómunkások évente valójában kilencven napot dolgoztak itt, hiszen le kell számítani a dekádonkénti pihenőnapot.) A szakmunkások, akik a csiszolást, a belső helyiségek készítését végezték, az év 324 napját töltötték itt munkával (dekádonkénti egy munkaszünet, valamint az év végi öt isteni születésnap vonódik le). Már csak az a kérdés marad fenn, hogy hány főnyi közmunkással kell számolni: ezen adatnak birtokában megmondható lesz, pontosan mennyi egy munkás napi teljesítménye. Mai ismereteink szerint mintegy 2-3 ezer főnyi közmunkás elképzelhető (az építőmunkások feltárt települése alapján, amelynek mintegy 8000 fős összkapacitása ennyit enged meg), azaz napi 2-2,5 köbméter körüli egyéni teljesítmény mutatható ki - ami egyáltalán nem elképzelhetetlen, hiszen durva átlagban egy köbméteres kvádereket használtak, azaz egy munkásra 2 kváder jut naponta, vagy egy tízfős munkacsoportra 20, óránként kettő. Mindebből az is következik, hogy Kheopsz sírja elkészülhetett mintegy 1 050 000-1 060 000 munkaóra alatt. Azaz 3000 munkással számolva 353 munkanap, vagyis nem egészen négy év alatt (kétezer munkással sem egész hat év az eredmény!), egyáltalán nem kell a kb. két évtizedes uralkodásának teljes idejét figyelembe venni. Következésképp bőven maradt idő és kapacitás a halotti körzet fejlesztéséhez is, és talán éppen ennek köszönhető, hogy Hufu olyan komplexumot hagyhatott hátra, mely minta- és példaképe lett az összes további halotti körzetnek.
A fenti elméleti számításokra bizonyítékot is találhatunk a Reisner-papíruszon, melynek alapján feltehető, hogy egy munkás napi normája mintegy tíz köbkönyöknyi kő volt. Ez a mennyiség valamivel több, mint 2,5 köbméter, vagyis kicsit több, mint amennyit a fentiekben egy munkásnak számoltunk. Ez azt jelenti, hogy a nagy piramis felépítéséhez (nem számítva a szakmunkákat) szinte pontosan egymillió munkanap kellett, azaz 11 111 munkaév. A fent említett munkásfalu befogadóképessége mintegy 8000 fő lehetett - szállítók és kőfejtők, valamint minden kisegítő személyzet és családtagjaik együtt -, napi 6-6500 köbméter, évente több mint félmillió köbméter követ építhettek be, azaz maximum öt év kellett a szerkezetkészséghez. Ez a számítás még kisebb teljesítményt követel meg, mint amit Sznofru munkásai a tört falú piramisnál bizonyosan elértek. A burkolat finoman megmunkált lapjainak felrakása és a belső helyiségek végleges megmunkálása már csak a végső simításokat jelentették; ez elvben független attól, hogy a burkolatot az építéssel egyidejűleg, vagy utólag rakták fel."
"Wier pontos becsléseket adott a munkálatok egyes fázisaihoz szükséges létszámról és az egyes szakaszok időtartamáról.
Az első kérdés az, hogy mekkora potenciális energiát képvisel a piramis (ebben az esetben az adott tömeg adott magasságra juttatásához szükséges energiáról van szó). Az összenergiát elosztjuk a ráfordított napok számával, megkapjuk az egy nap alatt elvégzett munkát. Az egyszerű gépekkel végzett napi munkát egy ember munkavégző képességével összehasonlítva, megállapítható az emeléshez szükséges emberek száma. Az egyik bizonytalan tényező a ráfordított idő. Kheopsz 23 éven keresztül uralkodott, tehát legfeljebb 23 évig tarthatott az építkezés. Ez 8400 napnak felel meg, feltéve, hogy folyamatos volt a munka. Wier becslése szerint a tényleges munkavégzés ennek a fele lehetett, vagyis 4200 munkanap.
A piramis magassága 146,7 méter, a gúla alapjának egy oldala 230,4 méter, a piramis térfogata pedig 2,6 millió köbméter. A mészkő sűrűsége 2,7 tonna köbméterenként, vagyis az építmény össztömege több mint 7 millió tonna. Így az elvégzett munka 2,52 billió joule volt. Egy ember naponta átlagban 240 ezer joule munkát tud elvégezni, ami azt jelenti, hogy 100 százalékos hatékonysággal 1250 emberre lett volna szükség. Wier itt figyelembe vett egy másfélszeres szorzót az emberi izomerő nem megfelelő felhasználása miatt. Számításba kell még venni a piramis szintjére emelést (19 méter). A tényleges munka során valószínűleg csúsztatószánokkal továbbították a kőtömböket, vagyis az emelési munkán kívül le kellett győzni a szánok és a talaj közötti súrlódást. A munkafolyamathoz hozzátartozott a kövek kibányászása, méretre faragása és a helyükre illesztése. Mindezeket figyelembe véve legfeljebb tizennégy emberre volt szükség naponta és köbméterenként.
Ha a gúla térfogatát elosztjuk a felépítésére fordított idővel, kiderül, hogy átlagban 310 köbmétert kellett beépíteni naponta. A különböző magasságokban azonban egyre több munka kellett egy köbméter beépítéséhez, úgyhogy ez a szám csak átlagos érték, habár az egyik építési mód a folyamatosan érkező kövek azonnali beépítése lehetett. A másik két lehetőség az volt, hogy egy magasabb kezdeti értékről (500 m3/nap) a 2000. naptól meredeken csökkentették a beépített mennyiséget, vagy egy közbülső értékről indulva (460 m3/nap) közel lineárisan lassították a tempót a 8600. napig. Ehhez természetesen változó munkáslétszámra és változó munkamegosztásra volt szükség. Wier szerint mindent egybevéve 12 800 embernél többre nem lehetett szükség az építéshez, ami az akkori lakosságnak mintegy 1 százaléka volt.
A számítást Wier a legnagyobb piramisra végezte el, a többi gúlához nyilvánvalóan kevesebb ember kellett. Így a gigantikus munkához képest mindig volt elég munkás a piramisok építéséhez."
Mivel magyarázod a Piramis tövénél felépített várost, amit a munkásoknak építettek, ha azt vallod, hogy nem ők építették a nagy Piramist? Dísznek építették, a varjak falát is?
Keresd vissza egyszer már leírtam. A Spektrumon ment kb két hete egy új doku a Piramis építéséről, Merer levelét és korábbi bizonyítékokat felhasználva. Néhány arab ott helyben, a Piramisnál megmunkálta a 2 és fél tonnás gránitkövet, fokra pontosan. Vadászok arra dokura, mert nem írtam fel a címét, de ugye úgy is ismételni fogják, akkor be fogok számolni a filmről.
"ha ma néhány arab elhúzza azokat a kőtömböket a piramisig és pontosan ugyanannyi fokra faragja ókori bronzszerszámokkal, akkor bizony lehetséges"
Erre azért jó lenne valami korrekt forrás. Amit írtál, hogy a Nílustól a Nagy piramisig eljuttaták a követ pár óra alatt, nehezen hihető. Mit jelent a "pár óra"? Mit jelent a "néhány" arab? És mit jelent a "pontosan ugyanannyi fokra faragja"?
Most nemrég lett írva egy olyan hozzászólás, hogy próbáljunk egymáshoz úgy közelíteni, hogy nem feltétlenül nézzük hülyének a másikat akármit is mond. Olyan dologról vitatkozunk, ami sokezer éve történt. Nem akarok fogadatlan prókátor lenni, de szerintem próbáljuk közösen kitalálni, hogy mi - hogy történhetett.
