Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Ezzel hosszasan tudnék vitatkozni. Egyrészt sosem névleges szállítási teljesítményre kell méretezni egy szellőztető rendszert pont az Általad is leírtak miatt, másrészt aki szellőztetőt akar venni,
de csak a legolcsóbbat, szerintem az magára vessen. Ha nem a legolcsóbb készülékekből szemezgetsz, a hatásfokod sem 65-70 % lesz ám mindjárt...
A szellőztetőnek nem (vagy nem minden esetben) a megtérülés a célja. Ezt nem véletlenül komfort szellőzésnek hívják.
Ha van egy jól méretezett rendszered, akkor a szellőztetőd alapjáraton fog ketyegni, hogy ne legyen hangos, és ne fogyasszon sokat. A beépített szűrőknek köszönhetően képes tisztább levegőt
csinálni a házban, mint amit ablaknyitogatással el tudsz érni. Ezt még lehetne sokáig ragozni, de ez nem az a topic. Nekem nem volt kérdés, hogy a most épülő házunkba kerüljön szellőztetés,
abból is kizárólag a prémium kategória. Amint valaki allergiával, vagy asztmával küzd, a pollenszezon harmadik napjától már le sem sz*rja, hogy mennyibe kerül egy jó rendszer, ha nem fullad meg a saját házában,
és nem okoz kihívást minden egyes lélegzetvétel. Hidd el, tudom, miről beszélek.
A bukóra nyitott ablak egyébként a legnagyobb energiapazarlás. Nem biztosít elégséges szellőzést (CO2 szint szempontjából), cserébe így engeded ki a legtöbb hőenergiát a házadból.
Azért írtam hogy nem voltak olyan melegek mert 60fokos előremenővel üzemelő radiátornak melegebbnek kellene lennie. Elég sokat tapogattam előtte mikor még a torlaszolásokat állítgattam És sokkal melegebb. Ölt 60 foknál, tehát biztos nem 60 fokosra fűtötte. Plusz a hőmérő ahogy elérte a 35 fokot kicsit több mint egy óra eltelt és nem mozdult semerre ezért gondolom hogy a kazán azt hitte hogy jól működik, bár se hibakódot nem írt se semmilyen rendellenességet utaló jelet nem tapasztaltam.
A napi 20 óra üzemidő is durván sok. Ezek a rendszerek a levegő minőségét figyelik (tipikusan CO2 és páratartalom, esetleg még 1-2 paraméter). Egy jobb vezérlés még akár a napszakot is figyelembe veheti, télen inkább kora délután szellőztet, nyáron hajnalban stb -- máskor csak ha tényleg sok a CO2 vagy a pára...
Nem tudom, hogy folyamatosan kell-e mennie a rendszernek, pont ezért számoltam napi 20 órával az üzemidőt. A linkelt rekuperátor legkisebb légszállítása 150 m3/h ami azt jelenti, hogy kb. 52 m3 hőtartalom "megy a levesbe"! Nem tudom, hogy ez forintosítva mekkora veszteség (órára-napra-hónapra-évre kivetítve), csak azt tudom (illetve csak sejtem), hogy nálunk még 5.2 m3 légcsere sincs, de mindegy is ... Kb. 20 éve élünk a házban, de a légcsere miatt még nem volt problémánk. :)
Nemrég beüzemeltünk egy dég kondenz kazánt, amit használtam vásároltam. Nem lakjuk még a házat ezért csak akkor kapcsoltam be ha dolgoztunk valamit. Most arra lettem figyelmes, hogy 60fokra állítottam a kazánt de a radiátorok nem voltak olyan melegek. Ráraktam egy hômérőt ami 35 fokot mutatott. Tehát szerintem biztos, hogy nem 60fokos volt a kilépő vízhőmérséklet. Találkozott már valaki ilyennel? Ez annak a jele hogy el vízkövesedett a hőcserélő és szavazni kéne? Előre is köszönöm!
Üdv ! Lehet jó a matekod ha folyamatos üzemben mennének ezek a szellőzők,de szerintem órára lebontva töredék időt kell mennie ezeknek a gépeknek ,mert ha nem akkor valami nem Ok az házzal !:( Szerintem
Jó dolog a műanyag nyílászáró, de nem volna szabad lég tömörré tenni a lakóterünket, mert olyan problémákat okozunk vele ami addig nem volt. Van aki szándékosan lég tömörré teszi a lakóhelyét, amit hővisszanyerős szellőztetéssel kíván megoldani. Nem számoltam még utána, de szerintem gazdaságtalan megoldás, hiszen a szellőző rendszert ki kell építtetni, a szellőztető gépet meg kell venni, azt időközönként tisztíttatni, karban kell tartatni, bizonyos idő után javíttatni kell. A szellőztető gépek állítólag 65-70%-os hatásfokkal dolgoznak, de kérdés, hogy ezt milyen külső-belső hőmérsékletre értendő, mert -20 fokos külső és 23 fokos belső hőmérséklet esetén gyanítom, hogy ennek csupán a töredékét tudják. Egy "olcsóbb" rekuperátor áramfelvétele 0,51A ami, ha jól számolok 117 Wattot fogyaszt óránként. Ez 20 óra alatt 2,35 KW, 30 nap alatt 70,5 KW, 12 hónap alatt (hűtéskor is üzemel a rendszer) 846 KW amit, ha felszorzok 40 Ft-tal 33.840 Ft. Döntse el mindenki, hogy ez az összeg sok vagy kevés, de én másként nézem a hatásfokot. A rekuperátor bekapcsolásának pillanatától 30-35%-os veszteséggel cseréli a levegőt, plusz a fent leírt kiadások. Nálunk is műanyag nyílászárók vannak, de van ami (pl. bejárati ajtó) nem lég tömör zárású. Van egy padlásfeljáró amit szintén nem tettem lég tömörré, így hidegben van minimális (ami pont elég) légcsere. Főzéskor egy ablakot bukóra kinyitunk, hogy a kaja szag és a rengeteg pára ne halmozódjon fel, fűtés idényen kívül egy ablak mindig bukóra van nyitva. Sok félék vagyunk, sok féle képen is gondolkodunk, én maradok a természetes szellőzésnél. :)
Viszonylag tipikus történet, hogy a fürdésből és/vagy teregetésből eredő párí a régi, egyáltalán nem légtömör nyílászáró körüli réseken távonzni tudott, de a nyílászárócsere után már nem tud. Aztán a leghidegebb felület[ek] (tipikusan külső sarok, vagy ha valahol gyenge a szigetelés) elkezd[enek] penészedni...
" A harmatpont az a hőmérséklet, amikor egy felületen bizonyos mértékű relatív páratartalom és helyiség-hőmérséklet mellett lecsapódik a pára. Ha például egy lakásban 60%-os a relatív páratartalom, és 21 fok a hőmérséklet, akkor egy 12,9 foknál hidegebb felületen lecsapódik a pára (itt tudod kikalkulálni a harmatpontot.) Az állandó nedves felületet pedig ki fogják használni az egyébként a levegőben állandóan jelen lévő spórák (a koncentráció az, ami nem mindegy). A penész szempontjából ugyanis a lényeg a nedves felület: ha valamiért állandóan vizes egy felület (például csőtörés, fürdőszoba), akkor persze ott is előjön."
Ami a penészedést illeti, annak a nem túl magas páratartalom segít... Konkrétan a szigetelés a légtömör nyílászárókkal van, hogy gondot okoz, ha nem szellőztetnek eleget, meg nem használnak páraelszívót. Hőszigetelés mellett leginkább talán a hőcserélős szellőztetőknek van értelme...
"és mennyire érezni a különbséget a járólapos helyeken és a lamináltas szobákban?"
nemigazán értem a kérdést. Attól félsz, hogy hideg lesz a laminált padlós szobákban? Van direkt padlófűtés alá pakolható alátétfólia, ami jobban átengedi a meleget.
Legutóbb olyat is láttam, hogy betonozás nélküli padlófűtés a melegburkolat alá, tapasztalatom ezzel a rendszerrel nincs, de érdekes alternatíva, de mindenképp keress valakit, akinek már van ilyen kiépítve, és érdemes benézni alá, penészedik e ez. a betonosnál nem hiszem, hogy jobb, de egyszerűbb a kivitelezés
"A padlófűtés jobban gátolja a penészedést is, nem? "
A penészesedésen nem hiszem, hogy sokat segítene, azon a szigetelés segít. Abban az esetben segít esetleg, hogy nem fűtöd fel 24 fokra, így nem lesz akkora hőmérséklet különbség a levegő és a fal között, ezért nehezebben csapódik le a pára. A penész úgy keletkezik, hogy bent meleg van, a falaid hidegek, arra lecsapódik a pára, azon meg megtelepszik a gomba. Erre semmilyen fűtés nem megoldás, csak a normális, hőhídmentes szigetelés, ÉS szellőztetés. (belülről szigetelni tilos!). Érdemes beszerezned egy páratartalom mérőt, segít eldönteni, mikor kéne már nagyon szellőztetni.
Mindenképp érdemes meglátogatni valakit, akinek van (bár már nincsenek hidegek), tapasztalatot cserélni (nameg meg kell kérdezni, nehogy vegyes kazánból 70 fokkal küldje meg :) )
Árakról nem tudok nyilatkozni. Ahol most lakom, ott fater építette ki, a házban, amit vettem, ott meg már benne volt.
Üdv ! Hát jó lenne ismerni a mostani rendszered ,hogy azt miért is nem lehet normálisan üzemeltetni ,ha van hozzá jó termosztát és külső hőmérséklet érzékelő !?!:) Termosztát a leghidegebb helységben van ? Kazán beállítása megfelelő (szerintem nem)?:(
Ha mégis hozzá nyúlsz ,akkor ahogy Joe is írta, kb egy 300 l -es agyonszigetelt puffere volna szükséged, 1 szivattyúval 1Vta szeleppel (padlóra való 20-45 c fok közöttit) ,és a lakásköri(puffer szivattyú) szivattyút kösd össze a termosztátoddal ,ami innentől kezdve nem kazánt kapcsolgatja hanem a puffer szivattyút szoba hőmérséklet alapján !
A kond. kazánt kazánt 4 csöves hidrováltós megoldással kösd össze (kazán előre/vissza és lakás előre/vissza)!Remélem érthető!:)
Működhet e a multifunkciós vezérlővel vagy a zona managerrel, vagy kellene hozzá egy külön termosztát ami vezérli a szivattyút. Azt tudom hogy a sensys képes 3 zónát vezérelni csak nem tudom mi kell hozzá és csak azzal menne e. Remélem ismeri ezeket, többet tud mondani.
Ha csak a gázt nézzük és nincs kollektor, akkor nem akarok ennyit eltárolni, azt szeretném, hogy ne kapcsolgasson folyamatosan: bekapcsol 29fok előremenő, mert ennyi kellene, de a visszatérő 28, ezért kikapcsol, keringet 10perc, majd elölről megint az egész folyamat. Ha csak napi napi 3-4x kapcsol be az is jó nekem, mert akkor felfűti a vízet, leáll, a tartályból kering a víz folyamatosan, ha kell akkor megint felfűt. De nem 10percenként akar kapcsolni.
Ha viszont lenne kollektor és az fel tudná fűteni a a vízet mondjuk 30fokra, akkor az már elég lenne a fűtésre, a kazán csak éjszaka, vagy ha nem fűtötte fel eléggé a vizet akkor kapcsolna be, vagy egyáltalán nem. És ilyenkor lenne hogy megspórolnám az átmenet időszakban a gázt.
Szóval, úgy szeretném használni, hogy a kazán a tartályba termeli a melegvízet a fűtéshez és ebből kering a padlófűtés csöveiben. De úgy szeretném megoldani, hogy ha lesz napkoli akkor ebbe termeljen bele télen, nyáron pedig a hmv tartályt fűtse.
Lényegében az volt a kérdés, hogy a tartálynak van értelme, a kapcsolgatások kiküszöbölésére illetve hogy milyen tartály legyen, milyen hőcserélővel. A napkolinak kell egy belső, ez tiszta, csak azt nem tudom a kazánnak melyik verzió jobb, melyik adja át jobban a hőmérsékletet: belső vagy külső hőcserélő? ha a külső jobb, akkor elég egy 100l egy hőcserélős tartály, ha jó a belső is akkor két hőcserélős kell, 200les (vagy láttam olyat is, hogy 100-120les egy belső hőcserélő és egy palásthőcserélő, de ez gondolom nem olyan jó hatásfokú).
Ha nem éri meg a napkoli (ahogy mondtam nem kell 50-60fokos víz), akkor elég egy sima puffertartály amibe a kazán gyártja a vizet a fűtéshez.
Tisztában vagyok vele, hogy a visszatérő nem olyan hőfokú mint az előremenő, csak azt hittem az előremenőt akarod visszahűteni 20fokra, ezért nem értettem...
Tegnap 30fok volt az előremenőm és 25 a visszatérő. Szóval ha 37fokos vizet csinálna, az pont jó lenne.
A falelgázosító kazán és az 1000literes puffer ami neked van, az nem ugyanaz a kategória mint nálam. Nekem nem kell90 fokos víz. Padlófűtés van. Azért vetettem fel a tartály lehetőségét, hogy a kazán ne kapcsolgasson ki-be folyamatosan, hanem "ki legyen simítva" az működése. Ha 30fokos víz kell a fűtéshez, akkor csinál 100l 30fokosat(kazán, kollektor, tökmindegy), kikapcsol és azt keringeti a tartályból a padlóban és nem kapcsolgat, azért mert a visszatérő 28fokos és szerinte már nem kell fűteni, de közben a termosztát meg kéri.
