A folyamatos mesterséges szellőztetés ugyanannyi szmogot el is szív a lakásból, mint amennyit betol. Tehát ettől semmivel sem nem lesz töményebb a szmog a lakásodban.
Szellőztetéskor a beáramló hideg levegő által természetesen lehűlnek a falak is és bútorok is. Csak nem mindegy, hogy melyik mennyire, és mennyi idő alatt.
Ez nem jelent feltétlenül pofonokat (lehet rugdosni is ;)
egy másik lehetséges megoldás: bedobsz a postaládájába egy levelet, "ha nem áll le a fél falu bebüdösítésével minden éjszaka, akkor lefényképezem a kéményét és pontos címmel felteszem az internetre" Aláírás: "a Fekete Kéz"
Ha ez nem hat, akkor valóban fel kell tenni az internetre.
És ha nem különbözik, akkor nem is tudja lehűteni a falakat/bútorokat sem.
Viszont ha mégis, akor meg már pont annyival kevesebbet kell rajta melegíteni.
Sokszor bosszant, hogy le kell menni egészen az általános iskoláig, ráadásul a legtöbbször a páciens sértődik be, ha valaki tök ingyen segít a butaságából kitörni.
"Minden tárgy (a falak és a lakásban tárolt bútorok is) a környezeti hőmérsékletet átveszik"
Ha a fizika nem megy, akkor leírom nagyon leegyszerűsítve: A friss levegő befújási ponttól kb 1 méterre a levegő hőmérséklet MÁR NEM KÜLÖNBÖZIK a lakás többi részének hőmérsékletétől. És ha nem különbözik, akkor nem is tudja lehűteni a falakat/bútorokat sem.
Max a töredéke , ha hosszú perceken keresztül ,keresztül süvít a lakáson a hideg levegő . Normál szellőztetéskor a beáramló hideg levegő benn marad és a meleg megy kifelé .
Minden viccet félre téve ez egy valós probléma amíg törvényileg nem szankcionálnak. Én úgy oldom meg, hogy kivárok olyan alkalmat és széljárást amikor tiszta a levegő és akkor szellőztetek. Nálam szerencsére elég gyakran van ilyen pillanat.
"Csak úgy járatja a dízel autót fél-egy óráig :D vagy 20 perc alatt bemelegítik"
Tudtommal egy hideg dízel motorral max egy perc melegítés után már el lehet indulni. Ugyanez az egy perc az utastér felmelegítésére is elegendő (ha van komoly elektromos fűtés a kocsiban).
Amennyivel csökken a falak , tárgyak hőmérséklete , annyival nő a beáramló hideg levegő hőmérséklete , mert annak adják át a hűjüket . Szóval azt külön veszteségként számolni nem lehet .
Minden tárgy (a falak és a lakásban tárolt bútorok is) a környezeti hőmérsékletet átveszik és a hőmérséklet változásra azonnal megkezdődik a hő kiegyenlítés. A mértéke attól függ mennyi az az idő mely alatt a hőmérséklet megváltozik. Ez fizika, nem hit kérdése.
Meg a helyi hülyegyerekek, mindig mindenhol akad, gondolom Nálatok is. Csak úgy járatja a dízel autót fél-egy óráig :D vagy 20 perc alatt bemelegítik, aztán elugranak az 500 méterre lévő boltba két zacskó szotyiért meg egy energiaitalért... ha meg látják hogy figyelik, rátapos a gázra, egyértelmű. Szerintem fél fizetése üzemanyagra megy el, de nekem mindegy, egy fél év, aztán úgyis kinyírják az autót :D csak nem vesz megint dízelt...
Szerintem erre lenne jó ha fent a beszívócsonknál lenne egy levegőminőség érzékelő, az a gagyi fjata mindenszart érzékelő. Bent a lakásban pedig a CO2 érzékelő.
Hogy ilyen van-e készen pikpak csomagban, masnival átkötve azt nem tudom, de ezt gondolom én normális vezérlésnek.
Tiszta környezetben, normális szomszédok mellett elég lehet csak a CO2, de anélkül szerintem csak a kínkeserves beállítgatás és szenvedés marad.
Az ajánlott (maximum 1000 ppm) széndioxid szint tartásához 25 m3/h sokszor nem elegendő. Iparterületeken, forgalmas városokban még a 30 is kevés olykor.
"Máskülönben pedig nem csak a kicserélt levegőt kell vissza füteni, hanem aközben hőveszteséget szenvedett falakat és berendezési tárgyakat is."
A levegő csak egyszer tud hűteni: amikor bejön a házba és felmelegszik szobahőmérsékletre. Utána már nem tud lehűteni semmit a világon, hiszen már szobahőmérsékletű :)
Ezt a hőveszteséget pedig pontosan ki tudjuk számolni.
"A hővisszanyerős szellőzés -kimondható- hogy gyakorlatilag soha nem gazdaságos."
Egy lehetséges kombináció: Egy ember szellőzési hővesztesége kb 12.000 forint/fűtési szezon, tehát egy 4 fős családé 48.000 forint. Ha a hőcserélőjük 4 fő melett 80 százalékos hatásfokú, akkor évente 40.000 forint bevételt hoz. Ha mondjuk 10 éves megtérülést célozunk meg, akkor úgy kell gondolkodni, hogy az alap szellőztető rendszer (ami ugye kötelező az egészség miatt) és a a hőcserélővel kiegészített szellőztető rendszer között az árkülönbség nem több 400 ezer forintnál, akkor bizony jó befektetés az, ha a szellőztetős rendszer mellett döntenek.
Persze ha a hővisszanyerés felára (árkülönbsége) másfél millió ft, akkor már rossz üzlet lenne (évi 40 ezer forintjával), mert a befektetésünk nyereségének a temetőből már nem tudunk felhőtlenül örülni.
"A ventilátoros szellőztetés csak rendszerben lehet jó"
Egy lószart. Egyetlen 10 ezer forintos ventilátorral, meg pár lyukkal a falakon tökéletes levegőminőséget lehet csinálni a lakásban.
"és csak akkor gazdaságos, ha hővisszanyerős szellőzők vannak beépítve"
A szellőztetés a családod egészségéről, életminőségéről szól, az egészség NEM gazdaságosság kérdése.
A hőcserélő csupán a szellőztetés által okozott extra fűtésköltségből (8-10.000 Ft/év/fő) próbál valamennyi százalékot visszanyerni. De a hő(forint)visszanyerés nem kötelező eleme egy szellőztető rendszernek, ha túl sokba kerül a nyereséghez képest, akkor ne költs rá.
"Mellesleg olyan külső környezetben ahol nem telítődik a levegő füsttel és széngázzal"
A szűrő szintén külön dolog. Lehet szellőztetni pl úgy is, hogy szűrők vannak, de hőcserélőre nem költöttünk egy fillért sem.
