Ez jó ötlet lehet. A téglákat bevakoljuk, hogy sík felületet kapjunk, amire lehet a szigetelőlapokat ragasztani. Megkapja ugyanazt a szigetelést, mint a fal és marad a szintkülönbség. Vakolat helyett a kiugró részre kültéri burkolólap kerülhetne. Akár dísztégla mintás...
"kell visszacsapó szelep, hogy a konyha/fürdő ne fújjon vissza a egymásba"
Ha van egy elszívási pont (ventilátor vagy hőcserélő), amire rácsatlakozik a konyha és a fürdő is, akkor hogyan tudna bármelyik csövön az ellenkező irányba áramlani a levegő?
Ha egy porszívó szívócsövére teszek egy elágazást, abból az egyik ág fújni fog? :)
Ha nem akarod leverni, csináld meg úgy, hogy kilógjon, mint most, majd kaphat másik színt, vagy akár ugyanolyat, mint most. Pont a sarkok érzékeny pontok egy házon, ahol nagyobb hűlő felület jut kisebb belső felületre.
Ha egy síkot akarsz, akkor oda tegyél jobb hőszigetelő anyagot, pl. grafitos EPS-t, az kb. +20%. Vagy pir táblát, az még jobb, vagy 35% különbség van.
Hát, kőre hasonlít. Iszonyat masszív, attól félek a fal bánja ha kibontjuk. Esetleg még azt lehetne, hogy ugyanaz a szigetelőlap vastagság megy végig és marad a szintkülönbség a sarkok és a fal között. Nem olyan szép, de hőhíd szempontjából jobb...
Dobjatok fel 15-20 cm grafitost a falra, vagy még többet, ott kevesebbet számít az a 3-4 cm.
Hurrogni fognak a többiek, de ha nincs pénz, akkor vagy vártok még a szigeteléssel, vagy monyákoltok.
Levésni nem lehet azokat a vackokat? Bevagdosod gyémánttárcsával, a sarokcsiszoló gyorsan dolgozik, utána odavágsz neki egyet vésővel, le kell hogy törjön.
Ha a dísztégla inkább a téglára hasonlít, és nem a kőre, nem lesz vele gond.
Homlokzat szigetelést tervezünk családi házon. Az a probléma, hogy a ház sarkai földtől az ereszig dísztéglából vannak kirakva, jó 50-50cm szélesen és ez a díszítés a fal többi részéből 3-4cm-re kilógó síkot alkot. Régi nagy dísztéglák, amik benyúlnak a mélyen a falba, tehát nem lehet csak simán leverni. Szerintetek megoldható, hogy a sarkok is szigetelve legyenek, mondjuk vékonyabb szigetelő lappal, hogy valahogy egy síkba kerüljön a fal többi részével? Úgy értem, mondjuk a falra menne 10cm-es szigetelő lap, a dísztéglákra meg 6-7cm-es és így a kettő egy síkba kerülne. Vagy hülyeség és mindenképp bontani kell a téglákat szigetelés előtt? Ez jócskán megdobná a költségeket.
Sok háznál földdel töltötték fel a lábazatot, pl. méter magasra. A föld felszívja a vizet, és leadja a lakótérbe. Ellenben ha kaviccsal van feltöltve, ott nem jön fel a víz, maximum a pára, de aki ért hozzá, talán meg is mondja hogy van pontosan.
Bilek.
Nem akarok mindenáron gépet venni. Próbáltad már pl. a feleségeddel, netán anyósoddal megértetni, hogy sokat szellőztessenek? Nincs idő, hideg lesz, sokat kell fűteni, stb.
Megpróbálunk többet szellőztetni, egyenlőre mást nem tudunk.
Csak azt nem értem, hogy miért mindig a szobákkal van a gond? Ahol teregetünk, ott többet van nyitva az ablak, már ott is megjelent a penész, de nem olyan vészes mint máshol. Más házaknál is, konyhán, wc-ben, fürdőben, előszobában, semmi penészt nem látni, mindig csak a hálószobákban.
A szekrényeket a külső falakra tettük, hogy megfogják kicsit a hideget. Most lehet átrendezzük a belső falakra őket.
Ez nagyon is szimpatikus megoldás, de így csak 20cm szigetelést tudok betenni a gerendák közé (igaz, a gerendák fölé keresztbe tehetek még, de akkor tényleg elvész a padlás járhatósága), alá így semmit. Illetve ezzel a megoldással 30-40 centi kihasználatlan helyem marad a gipszkarton és a gerenda közt. Ez a hely ugyebár fűtött és kihasználatlan, jó lenne ide is szigetelést tenni. De úgy hogy a párazárás légtömören megoldható legyen, de a légtechnika is bepakolható legyen.
Siemens REV24 a megoldás, ha túlméretezett a fűtésrendszered a ház hőigényéhez képest. Én rengeteget szívtam computerm és drága honeywell termosztátokkal is, de a vége mindig az volt hogy öt percenként kapcsolgatta a kazánt. A REV24-ben valami eszetlen jó algoritmus lehet, mert nem (vagy csak nagyon kicsit) lendül túl, viszont ritkán de akkor hosszan járatja a kazánt. Érthető, áttekinthető, szarrá programozható. A környezetemben már mindenkivel vetettem ilyet...
Ok, csak nehogy egyszer rosszul süljön el. Pl. Bent 26 fok, és jön az éjszakai hűvös levegő bypass ágon és kész a beázás. Persze tudom, határeset, de csak egyszer forduljon elő...
Kicsit off: olvastam, hogy vagy 8 éve értekeztetek öntanulós termosztátról a fűtős topikban. Használtál ilyet azóta? Most kellene vennem, és érdekelnének tapasztalatok, hogy tényleg megtanulja, hogy órákkal hamarabb be- vagy kikapcsoljon, a hőmérséklet kilengések elkerülésére?
Hát a beszívó oldalt talán meg tudom így csinálni, de akkor megint a fix idomos részeknél (a két végén, faláttörésnél meg a légbevezetőnél gyári idomokat kell illeszteni) kell nagyon figyelni, meg ugye nem lesz az egésznek tartása, 2x úgy kell figyelni a felrakáskor, hogy össze ne roppanjon. Mondjuk nagyon figyelmes és intelligens embereim vannak, akik ott vannak, de én már ilyen vagyok, hogy akkor ott kell lennem.... Jó lenne valami standard, amit ők is meg tudnak csinálni egyedül.
De mint ötlet nem rossz, eddig erre nem is gondoltam. 3 cm EPS úgyis lesz a padlóban, biztos lesz maradék.
Viszont az elszívónál még több a probléma, van egy elszívócsatlakozás, egy fürdő-elszívó, kell visszacsapó szelep, hogy a konyha/fürdő ne fújjon vissza a egymásba, Y az összekötésnél és a fali kivezetés. Ezek mind standard elemek.
Drága lapos beszívó cső és arra drága zártcellás hőszigetelés helyett magad is gyárthatsz lapos beszívó csövet pl 2-3 centi vastag hőszigetelő lapokból, ez lapos is lesz meg egy egyből hőszigetelt is lesz :)
Mivel ezen hőszigetelő anyag hideg (belső) oldala igen jól fog szellőzni, ezért lehet akár olcsó EPS-ből is a hideglevegő beszívó csöved, zárt cellás hab csak akkor kell, ha nem megoldható a kiszellőzése a hideg oldalon.
persze igazad van, a hőszigetelésnek párazárónak illik lenni, azt gondoltam, a Klimafix külseján az alufólia (persze megfelelő aluszalagot használva a csatlakozásoknál) megfelel majd, nem? ezért is kérdeztem az anyagra is.
Az elszívó kondenzvíz témához annyit, hogy sajnos nem tudom megtenni, hogy végig kifele lejtsen, de talán elég lesz, ha a külső része (ami a külső fal fele fut, ahol kicsapódhat adott esetben a pára), kifele lejtene. Akkor talán megspórolhatnám a berhelést az álmennyezet alatt (lapos csatorna átfúr, 20-as műanyag cső beragaszt, mechanikailag rögzít, klímaszifonba bevezet) a legalacsonyabb pontnál....
A cső jéghideg külső felületén folyamatos lesz a vízkicsapódás. Ezt úgy lehet megelőzni, ha a lakáslevegőt legalább 1 centi vastag NEM páraáteresztő, tehát zárt cellás hőszigeteléssel burkolod (pl zárt cellás polifoam). A beburkolást ne csak tessék-lássék csináld, mert folyamatosan vizet fog termelni minden négyzetmilliméter, ahol szobalevegő odafér a jéghideg csőhöz.
Ez az egy centi vastagság csak a páralecsapódás ellen elég, ha a "hőszigetelés" szót is belevesszük a mondatba, akkor nagyon kevés.
"álmennyezetben vezetni elszívó (konyha és fürdő kifele)"
A magas páratartalmú levegőből útközben csak annyi víz csapódik ki, amennyit útközben hűlni tud. Ha szinte semennyit nem tud hűlni, pl mert a csövét jól hőszigetelted, akkor szinte semennyi víz nem fog kicsapódni belőle és később az a pár csepp is elpárolog a csőből. Hosszú cső esetén nem árt arra gondolni, hogy olykor egy kis víz is folyhat az aljában, ilyenkor nem mindegy, hogy ez hol jön ki belőle :) Egy jó kondenzvíz-megoldás viszont akár teljesen feleslegesé teheti a hőszigetelést.
Ha már a témánál vagyunk: én most egy lakásfelújítás kapcsán vagyok kénytelen álmennyezetben vezetni elszívó (konyha és fürdő kifele) és légellátó csöveket (nyílt égésterű kazánhoz, befele), hőcserélő nélkül.... Elég hosszan, az elszívó 7-8m, a légbevezető kb 3 m.
Mivel a hangszigetelést és a hőszigetelést is meg kellene oldanom, ráadásul egy rövid kéménycső is lesz az álmennyezetben, valami kőzetgyapot alapú szigetelést szeretnék. Hosszas görcsölés után a Rockwool Klimafix-et találtam, de bizonytalan vagyok, hogy nincs-e ennél jobb/alkalmasabb/olcsóbb.
Ezen kívül a kondenzvíz problémán is gondolkoztam.... Az elszívókban és a légbeszívókban is - más-más helyen) előfordulhat kicsapódás, de nem tudom, ez a gyakorlatban milyen mértékű, hogy érdemes-e valami megoldáson gondolkodnom. Egy topictárs mondott pár jó ötletet, de az a legnagyobb baj, hogy csak lapos csövek férnek be, arra meg nincsen semmilyen standard kondenzvízelvezetési megoldás (csak függőleges kerek csőre létezik egyfajta idom).
Szóval a második kérdés, vajon áll-e majd a kondenzvíz a csövekben, vagy az a pár csepp simán kiszárad.....
"Biztos jó ötlet a párazáráson belülre tenni a szellőzőcsövet?"
Ahol hosszú szellőzőcsövekről van szó, ott alapértelmezésben a levegő hőcserélő UTÁNI csövekre kell gondolni, ezekben mindig harmatpont feletti levegő van.
A hőcserélő és a külvilág közötti hideg csőszakaszt igen nagy butaság lenne sok méteren át vezetgetni a mennyezetben. Pont azért szokott lenni a hőcserélő a külső fal közelében vagy a padlástérben, hogy ezek a csőszakaszok minél rövidebbek legyenek.
Szerintem, a korrekt (de valószínűleg nem a legolcsóbb/legegyszerűbb) megoldás, ha a gerendák aljára OSB lapokat raksz, arra párazáró fóliát, majd a tekercses szigetelőt. annál is inkább, mert a szigetelésnek illene találkozni a külső fal szigetelésével, és ezt gerendasík alatt nem tudod megoldani.
Az egész alá pedig nyugodtan függeszthetsz álmennyezetet, ahova akarsz, és a szellőzőcsöveket külön szigeteled....
Passz. Nem vagyok szakember. Fogalmam sincs, mennyire tud beszivárogni az alapozó, főleg felfelé. Ezért írtam, hogy én levakarnám a meszet ragasztás előtt. De én általában túlbiztosítok mindent.
Egyébként ahányszor mélyalapozót vettem, mindig mást adtak, és eddig nem volt gond egyikkel sem. Általában írnak rá megengedett hígítás is, úgy tippelem, hogy a hígabb mélyebben be tud szivárogni a falba.
"az alsó gipszkarton röhögve elbírja mind a 40 centi hőszigetelést (ha könnyű, pl tekercses üveggyapotot alkalmazol), akkor miért akarod még mindig külön alátámasztani a felső felét?"
De hogyan rakom be a második réteget 20 centit, amikor az első réteget nem rögzítettem a gerendák közé (tehát esik le), tehát az első réteget a gipszkarton profilok fogják meg hogy ne essen le a földre. Hogyan teszem be a második réteget? Tömködöm, lökdösöm, emelem felfelé a már benn lévő 20 centit hogy aláférjen még 20?
"Ahol cső fog menni, ott a párazáró fólia ne feszesen legyen feltűzve, hanem olyan NAGYON lazán, hogy a gipszkarton felrakása után be tudd tolni/húzni/fűzni a fólia és a karton közé a szellőző csöveket. Tehát ahol a függesztési pontok között cső fog menni, ott fólia legyen 20-50 százalékkal nagyobb/lazább a szükségesnél."
Lehet hogy nehéz a felfogásom de nem értem... Mihez tűzöm a párazáró fóliát? A leírásod szerint 40cm gyapot lóg a levegőben, ezt fogja a párazáró fólia. De hogyan áll meg a gyapot a levegőben amíg a fóliát húzzuk? Illetve mihez tűzzük hozzá a fóliát? A gerendához nem tűzhetjük mivel 40-50cm gyapot van a geranda és a fólia közt. A gipszkarton profilok aljára sem lehet, mert az alatta lesz... Elméletben értem amit leírsz de nem látom magam előtt a tényleges kivitelezhetőséget.
"Ez rendben van, de a kérdésem arra irányult hogy a fenti (gerendák közti) 20cm gyapot rögzítésére mi az ajánlott módszer?"
Azt mondtam, hogy az alsó gipszkarton röhögve elbírja mind a 40 centi hőszigetelést (ha könnyű, pl tekercses üveggyapotot alkalmazol), akkor miért akarod még mindig külön alátámasztani a felső felét? Nincs "ajánlott" módszer, csak az a lényeg, hegy ne legen párafékező. Kötöződrót, uborkaháló, geotextília, használt lepedők, mindegy. Én a semmire szavazok.
"de mi milyen más megoldást javasolnál?"
Ahol cső fog menni, ott a párazáró fólia ne feszesen legyen feltűzve, hanem olyan NAGYON lazán, hogy a gipszkarton felrakása után be tudd tolni/húzni/fűzni a fólia és a karton közé a szellőző csöveket. Tehát ahol a függesztési pontok között cső fog menni, ott fólia legyen 20-50 százalékkal nagyobb/lazább a szükségesnél. Ha szükséges, akkor a megfelelő helyeken gondolj a keresztirányú csövekre is! nekik is hagyj "buggyos" fóliát.
A fólia nehogy valami leheletvékony vacak legyen, ami kilyukad még egy erősebb tüsszentéstől is. A fólia legyen 0,2 mm vastag, létezik 4 méter szélességűben is.
"ezért betervez nekem egy oszlopot a szoba közepére, bónuszként egy csinos vasgerendával a fejem fölé."
Az oszlop és a gerenda egy főfal kiváltására van, nem lesz a szoba közepén, még jön egy válaszfal az oszloptól indulva.
"Én nem tartanék attól, hogy a gipszkarton álmennyezet leszakad 40 centi olcsó üveggyapot rettenetes (4 kg/m2) súlya alatt."
Ez rendben van, de a kérdésem arra irányult hogy a fenti (gerendák közti) 20cm gyapot rögzítésére mi az ajánlott módszer? A táblás szigetelés megáll a gerendák közt talán magában is, de a tekercses gyapot nem áll meg önmagában, beesik. Alulról gondoltam acélhuzalozni a gerendát, vagy vékony OSB-t felcsavarozni. Melyik módszer a jobb, illetve van-e jobb ötlet? A gipszkarton függesztő szerkezet közé kerülő 20cm az oké, azt megtartja a szerkezet.
Ha van olyan lelkiismeretes embered, aki a párazáró fólián átmenő szellőzőcsöveket egy űrhajó-szerelő megbízhatóságával tömíti körbe, akkor futhatnak a csövek a párazáró fólia felett is.
Én is ettől félek hogy a párazáró fólián átmenő csövek légtömör tömítése nagyon gázos lesz, de mi milyen más megoldást javasolnál? Ha a függesztésbe is akarok szigetelést tenni (már pedig akarok), és a helyes helyen (szigetelés alatt, előtt) lesz a párazárás, akkor muszáj lesz hogy átbökje a párazárást a szellőztető csövezése. Lenne valami jó javaslat esetleg, egy egyszerűbben de jól kivitelezhető rétegrend?
