Nekem most már későnek tűnik a vetés, itt legalábbis keddtől már jönnek a fagyok. Mondjuk a tyúkhúr és néhány fű is szokott nőni egész télen, de lelassult már minden.
Jó az az ősgyep. Ha beleolvasol a Fűápolás topikba, égnek áll a hajad, és maradsz annál, ami van. Bonyolultabb, mint egy veteményes. Én legalábbis így látom.
Én is szeretnék füvet vetni az ősgyep (gaz) helyére, de a gyereket a falat kaparnák, ha pár hónapig nem lehetnének a hinta és a kerti házikó közelébe. :) Sokkal szebb lenne az udvar. De az vigasztal, hogy ha sűrűbben nyírom akkor egész jól néz ki.
Én még ha nem jő hamar az állandóan fagyos idő szeretnék idén füvet vetni, néhány éve a decemberi vetés is sikerült! Így a gyomok előtt kelne a fű vetésem.
Gondolom észre vetted, hogy miután felszaporodnak a komposztlakó élőlények akkor indul be igazán a dolog, tehát az elején beindított komposztálóban sokkal hosszabb időbe telik először komposztot nyerni, mint a rákövetkező időszakban.
Örülök, hogy rátaláltam erre a topikra, az előző napokban végig olvastam az utolsó 500 hozzászólást, igen élvezetes volt. Így most had írja le az én másfél éves tapasztalataimat.
2016 nyarán vettünk házat derékig érő gazos udvarral. nyáron és ősszel összegyűlt gaz kaszálékot és falevelet a kijelölt konyhakert helyén terítettem szét, hogy elnyomja a gazt tavaszra. 2017 tavasz.
Nem volt elég vastag a kaszálék így gyakorlatilag semmit sem nyomott el csak elszáradt. Ott ahova az előz tulaj hordta 20cm vastag teljesen összerohadt cucc volt. Februárban egy kupacba húztam mindent, had komposztálódjon. Fél évesen ez kb 3/4 m3 lehetett. Kaptam egy műanyag lapokból álló komposzt keretet amiből hatszögletű keretet lehet össze legózni. Ebbe raktam bele az addigra már csak 0,4m3-re összeesett gazt. Ezt többet nem is piszkáltam.
A tavasszal és nyáron összegyűlt füvet (inkább gaz) és a konyhai zöld maradványokat folyamatosan egy másik kupacba halmoztam már.
A nyáron bele túrtam és rothadt a közepe. Forgatásképp villával átpakoltam mellé, majd vissza a helyére.
Ezután ezt a forgatás minden vagy minden 2. fűnyírás után elvégeztem.
Nyár vége, Ősz elejére nagyon jól nézett ki ez a friss kupac, szépen beindult a komposztálódás. A friss füves átforgatások után nagyon jó meleg lett mindig a közepe, nem rothadt, nem volt büdös.
Közben kikerült a földből pár kukorica szár, meg metszett málna veszők. Ezeket nem akartam bele keverni, így elkezdetem egy harmadik kupacot is. Erre rádobtam egy lapátnyi földet.
Közben az előző évi komposzthoz a keretben nem nyúltam hozzá.
Ősz annyira szépen össze komposztálódott mindkét adag, hogy a 8 éves lányom mindkettőt földkupacnak nézte.
A régi ami a keretben van egyöntetű porhanyós "föld" lett, össze esett 150 literre és teljesen erdő illatú az egész. Vakond járatot is találtam benne. Gaz sem nőtt ki belőle.
A friss füvesben azért még látni a frissebb fű és a konyha hulladékok maradványait.
A harmadik, legújabb rakást múlt héten forgattam át, ott is megindult a komposztálódás.
A komposzt keretben lévőt tervezem 2018 tavasszal vissza juttatni a kertbe.
A nyáron össze gyűltet meg 2019 tavaszáig hagyom még, talán néha majd átforgatom még. De olyan is megfordult a felemben, hogy kísérletképp abba ültem el a tököt, had árnyékolja.
A harmadik kupacot amit most ősszel kezdem meg, arra fogom ráhordani az oda valókat, és ezt forgatom minden vagy minden 2. fűnyírás után. Így a vastag kukorica és egyéb száraknak 2020 tavaszáig lesz ideje eltűnni.
Most, hogy említed, tényleg nálunk volt rendesen szélvihar vagy 3 hete.
Kicsit örültem is neki, mert a tetőről, meg sok helyen a csatornákból is kiszedte a faleveleket, nem kellett ezért felmászni, és az esőcsatornát kitakarítani.
Valahogy igy vagyok en is ezzel - november mar nem kerteszkedes, hacsak... hacsak nincs olyan ido mint iden. Meg atultettem 1-2 bokrot november elejen... es olyan jo volt az ido, hogy rovidujju poloban...
Most mar csak a lehullott leveleket es agakat szedegetem ossze. Sok meg a level a fakon... maskor december elejere mar kopaszok, es levehetem a halot a torol... hat iden nem. Meg an fa amin az osszes level rajta van (megszamoltam ) :)).
Novemberben már nem igen szoktam a kertben tevékenykedni.
Így 5-6 hónapon át komosztálódik, tavaszra teljesen jó anyag lesz.
És télen nem szoktam lefedni, mert nem szárad ki a hűvös, hideg időben.
De egy vékony, pár centi vastag földréteggel ősszel letakarom.
Nyáron takarva van egy műagyag "tetővel", és időnként (egy-két hetente) meglocsolom, főleg, ha nagyon meleg idő van. De nyáron nem is nagyon szoktam kiszedni belőle.
Tavasszal kiszedem mindet, és amit nem használok fel, azt egy kupacba hagyom, és egy fóliával letakarom, hogy az eső ne mossa szét (és így nem is nagyon gazosodik).
Ha kell valahova, akkor onnan tudok szedni (amíg van).
Ha aprilisban szoktad kiszedni, akkor novemberben teszed bele az utolsokat... ezek szerint telen is komposztaldodik szepen...koszonom, hogy megosztottad!
Nalam is volt eso - de meg nem sok falevel van a foldon... ami van az bokrok alatt, agyason - a makkak nagy oromere. December elejere altalaban le tudom venni a halot a torol, lejottek a levelek - hat iden nem...
A topik témájánál maradva, a napokban voltak esők nálunk, a leterített avarréteg is ázik, így utat találnak a lebontó élőlények, a giliszták is bele húzgálják a talajba az alját.
Semmi gondom velük, itt arra utaltam, hogy nálunk nem élnek vadon az erdeinkben, tehát nem találkozhatunk velük(elvileg Európába is betelepítették valahova, mit a pézsma patkányt). Intelligens állatoknak tűnnek(jó pofák), mert az ember közelségéhez is úgy tűnik alkalmazkodtak!
Nálunk a káli vagy kenőszappanban, vagy bordói lében merül ki a vegyszerezés, azt is tetvek kapják(ritkán alkalmazom ezt is), ha nagyon eluralkodnak valahol. Igyekszem távol maradni az érzékeny fajtáktól is, így anélkül gyönyörködhetem a strapabíróbb növényekben, hogy valamilyen betegségtől szenvednének, ami megcsúnyítaná a szépségüket.
Persze én is belefutottam néhány kártevőbe, legutóbb a puszpángmolyba, amikor jelentkezett tavaly, visszavágtam a lerágott részt, a buxusok azóta balkon növényeként nőnek, mert ami menthető volt, azokat becserepeztem.
Hat nalam alig van vegyszer - csak akkor hasznalom, ha mas nem tette a dolgat. Az egyik ilyen a lisztharmat... annyi fele modszert kiprobaltam, es vannak novenyek amiken meg mindig van. Nem sok, de van. Az egyik a Phlox. Iden eleg szepen viragzott majdnem mind, de vegyszerrel vedtem. A masik az orgona! Kb 20 eve kiserletezek vele!!! Imadom, de a lisztharmat elviszi mindig... iden megmaradtam EGESZSEGES levelek oszig!!! Aztan ott a Sedum... az nem lisztharmat, de valami gombasodas (...onnan tudom, hogy gombaolo szer segitett...) Amugy nincs vegyszerezes. A fuszernovenyeket ha kell (neha a zsalyat) tej es viz keverekkel szoktam megvedeni kora tavasszal permetezem vele he kell, ha nem... iden nem volt lisztharmatos!
Szoval - nincs vegyszer, illetve, nagyon keves, ha a kert meretehez viszonyitom, elenyeszo.
Nálunk a mosómaci kihúzva pedig ő is a természet követe(Nagyon intelligens módon hasznosítják az emberi kultúra pazarlásának a melléktermékeit), néztem egy filmet nemrégen Állati banditák címmel, a Nat Geo-n adták, az ember környezetében rengeteg vadállat él és virul, míg mi mit sem sejtünk róluk :D
Sajnos a felelőtlen állattartás áldozatai vagyunk, mert túlszaporodott a macskaállomány a városokban, ami a hazai vadvilág nagy veszélye, itt a vadmacska állományra is gondolok, mert gyakran kereszteződnek a házi kedvencekkel, így lassan eltűnik az erdei faj.
A betegségek előre töréséért a vegyszerek hatása is felelős, mert a rovarölő szerrel kezelt területen, nemcsak a kártevők, hanem azok pusztítói is elpusztulnak, és amikor vissza telepszik a kártevő a ragadozóik lépéshátrányban vannak , na meg a monokultúrás növény tartás, érzékeny nagy termőképességű fajták előnyben részesítése a strapabíróbb de kisebb terméshozamúakkal szemben. Sajnos sok kertészeti növényváltozat is ilyen túlérzékennyé vált forma, amely szépsége csak akkor garantált, ha vegyszerrel szórjuk. :(
A növények betegségét okozza a talajfertőtlenítés nevű eljárás amikor töménytelen vegyi kemikáliát juttatnak a talajba, ami által megszűnik a talajélet, hogy ne menjek el nagyon az OFF téma felé. a talajélet helyre állításában nagy szerepe van komposztnak, mert élővé teszi a holt mikroorganizmusoktól megtisztított talajt.
A természet működik, a módszereit érdemes követni a kertben is!
A Cirmi cicánk is ezt teszi ilyen tájt és télen, a levél kupacon napozik, sütteti magát, ezt már tavaly megfigyeltem! De sajnos van olyan idejáró idegen macsek amelyik wc-nek használja, tavaly nem egy adagot kellett az avar tetejéről leszedjek, ez a tipikus ágyba piszkoló macska esete, a gyepet is folyamatosan lefossa, már elég elkeseredett vagyok, mert gyerek is van a háznál.
Jó, hogy írod, a hostákat is kicsit kényeztetem már :D, amúgy tavasszal szoktam a száraz levelüket leszedegetni, addig is védi azokat. A szüleim házánál is nagyon pedánsan mindig ki volt gereblyézve a falevél, szinte két naponta csináltuk, hogy nehogy már elhanyagoltság látszatját keltse a kert, ezt a berögződést annak tudom be, hogy a szakirodalom azt írja, hogy a kártevők lakhelye az avar és a lehullott falevél. Szerintem néhány kártevő tud áttelelni, javarészt a hasznos élőlénye is otthont találnak benne. Nem beszélve a talajéletről, amit a vegyszerekkel(gyom és egyéb irtó szerek, műtrágyák, stb)folyamatosan tönkre vágunk.
