Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Nálam ugyan nem 7 éve, hanem 24 éve lett az első gázos radiátoros fűtésem megvalósítva.
Gázterv az nyilván kell. Elvileg fűtésiterv is. Na szóval a gáztervre rá kell írni, hogy milyen és mekkora a kazán.
A tervező kapásból ráírta ,hogy C24 - csak fűtésre, mert melegvíz mással ment már régen.
Mondja z illető tervező , hogy írjam alá mint megrendelő. Mondtam javítsa ki c12 -re, néz néz nem akarta elhinni, hogy valaki beleszól a munkájába. És hogy alaírat velem valamit. mondtam a tervet aláírom, ha a c12 lesz rajta. sajnos ez is egy túlmértezett készülék, de hát ekkor ez volt csak apiacon. Egyébként 95 nm,
közepesen szigetelt kéró.
Sajnos a radiátoraim egy hajszállal alultervezettek.
Korábban divat volt nagy kazánokat felrakni és szűkös radiátor felületet kialakítani
Na igen, 7 éve fsz +tetőtér új fűtési rendszer kialakítására (A+ os 130nm ház), az alábbi javaslatot kaptam, nagyvonalakban: 26kw os kazán, mert a "kisebb nagyon lassan fogja felfűteni a 300l es tárolót" (HMV), kétkörös fűtési rendszer, lent padló+ fent radiátor.
Na ebből lett (saját megfontolásból), 14kw os kazán (mert nem volt kisebb hazai engedéllyel, reális áron), sajnos maradt a kétkörös rendszer....
Amit ma másképp csinálnék: egykörös rendszer, mindenhol padlófűtés (vagy emelet marad radiátor tűlméretezve thermofejekkel). Így valószínűleg egyszerűbb és sokkal olcsóbb lett volna a rendszer, ráadásul nem is kapcsolgatna annyit a kazán. (Bár most sem kapcsolgat, mert némi (több évnyi! :) )kísérletezgetés után sikerült nagyjából "belőni" a rendszert...
/Amit megspórolhattam volna: spec. vezérlők a két körhöz, keverőszelep+motoros vezérlés a padlókörhöz, hydrováltó, 2db alpha2 szivattyú, megannyi szerelvény és munka...
Szóval ha most csinálnám, csak padlófűtés lenne keverőszelep, és plusz szivattyúk nélkül. Persze ehhez nem árt ha a kazán beépített szivattyúja megfelelő (esetemben legalább: 1000l/h) vízhozammal rendelkezik./
De a kérdésre a válasz:
Igen kell egy JÓ épületgépész, akinek az elméleti tudásán túlmenően van némi gyakorlati tapasztalata is...
"Tehát szerinted az éves hűtési idény hossza = egy év - a fűtési idény hossza." Szerintem elméletben igen. Gyakorlatban meg nem. Te nyilván nagy matekos vagy, légyszives fejtsd ki a véleményedet ez ügyben, hadd tanuljak, lehet mást is érdekel a dolog.
Nekem is ki van számolva a primer ENERGIAigényem a TNM rendelet alapján, de most azért vampywiz17fórumtag házáról beszélünk.
Ha nem tudod, hogy mi az az A/V arány (A: Fűtött épület(rész) térfogatot határoló összfelület, V: Fűtött épület(rész) térfogat) és miért fontos az energetikai tanúsítványban, akkor elbeszélünk egymás mellett.
Szerintem rossz topikba írogatom én ezeket az észrevételeket...
És az sem mindegy, milyen szaki és hogy tippel :) Ha jót fogsz ki, keni-vágja, hogy az adott környéken az adott időben miből építkeztek...
A kazáncsere kapcsán olyan szakit találtunk, aki kente-vágta, hogy mit hogyan építettek a környéken, elmondta magától ugyanazt a rétegrendről, amit az eladótól hallottam anno.. és kicsit pontosabb hővezetési tényezőkkel számolt, mint az adásvételhez kapott számításban volt... (Volt menetközben egy másik változtatás is, kellett új tanúsítvány)
Az egész energetikai kalkulálgatás egy szemfényvesztés ebben a formában. Kijön a szaki, ránézésre megtippeli mi a rétegrend és benyomja egy kalkulátorba. A semminél azért több, de a valósághoz nálunk pl nem sok köze volt.
Mert csak a pontosan ilyen A/V arányú épületekkel teszi összehasonlíthatóvá.
Azonos alapterületű és megegyező besorolású épületek éves primer energiaigénye között több, mint kétszeres különbséget enged meg a vonatkozó TNM rendelet az A/V arány függvényében (110 - 230 kWh/m2a)
Ezért én a konkrét besorolást simán csak szemfényvesztésnek tartom...
A fűtés-hűtés témához: kicsit tovább gondoltam. A szigeteletlen padlás simán 50 fokos tud lenni, a szoba meg 30 fok alatt marad, feltehetően azért, mert elválaszt a forró cserepektől pár réteg, köztük hőszigetelés is. Mivel nemcsak a környezeti hőmérséklettől de a túlhevült cserepektől is védenie kell a tetőtéri hőszigetelésnek, úgy érzem ezzel a gondolatmenettel is mellélőttem. Mindenesetre a házzal való ismerkedés nem árthat (ugye?).
A lényeg az lett volna a mondandómban hogy a ház lakva ismerszik meg. A hőszig kapcsán: a fűtési határhőmérséklet alatt fűteni, felette hűteni kell. Ha csökkented a határhőmérsékletet, akkor nagyobb lesz a hűtési igény, szerintem ez vonatkozik a tetőtérre is. A fóliák feltételezett meglétére hiába gondolok, nem tudok rájönni mi közük van nekik a nyári túlmelegedéshez.
A plusz szigetelés miatt miért is romlana a nyári túlmelegedés kockázata?
Erre vázolj már, légy szíves, egy gondolatmenetet.
(Arra előtte gondolj, hogy a lakott tetőtér (ferdefal és a födém is) már most el van zárva a külvilágtól egy párafékező és egy páraáteresztő fóliával. Az átszellőztetett tetőhöz nem kell szellőzőcserép, a gerincnél az eresz alatt beengedett levegő a kúpcserepek megfelelő elhelyezésével tökéletes átszellőzést ad.)
kb. 50 nm ferde tető (10 sm URSA, rétegtervi U = 0,34), 55 nm lehűlő fődém a padlástér felé (10 cm URSA, rétegtervi U = 0,35), kb. 16 nm parapetfal (külső térrel határos térdfal) szigeteletlen (Rétegtervi U = 0,43).
Lent:
100 nm szigeteletlen külső fal (Rétegtervi U = 0,43), 80 nm hideg/meleg padló (Rétegtervi U = 0,83-0,85, vonalment 1,20)
Konvektorok, átfolyós gáz-vízmelegítő, Éves primer energia felhasználás számított: 202.97 kWh/m2a
(Besorolás, ami energiafogyasztásilag majdnem irreleváns az A/V skálázás miatt: FF)
Ha ilyen friss vétel, én a helyedben várnék egy kicsit. Nézd meg először hogy muzsikál az a ház, sok bosszúságtól kíméled meg magad ha nem rontasz neki lendületből azonnal. Pl nézd meg nyáron milyen lesz az a tetőtér. Nem látok szellőztető cserepeket, lehet ezermcsillió fok lesz a tetőtérben, rárakod a +10-20 centi paplant hogy télen ne fázzatok, aztán nyáron lesz végetek a végén... :) És a becsült felújítási költségek eléggé szűkre vannak szabva szerintem. Csak a fűtésre számolhatsz kb 2m-t, minden másra marad 2m, soványka. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megtérülés is sz*rabb, mint a számoló kihozta. Nyilvánvaló egyébként hogy a 35 éves megtérülés egy vicc, az alatt nemcsak a fűtést kell kompletten újraépíteni majd (elég nagy valószínűséggel), de az utólagos hőszigetelések várható élettartama sincs meg 35 év. Azaz ez egy negatív hozadékú beruházás lenne így, korábban kell újra költeni rá mint amikorra megtérülne.
Amire eekeili gondolt az az, hogy egy tipikus padlástér beépítésnél a padlásfödém (tetőtér és a padlás közötti födém) a ferde falak miatt nem túl nagy, mondjuk kb. a 50-60 %-a bruttó alapterületnek.
A ferde falak, térdfalak szigetelése viszont már nem az a kategória, hogy feldobok X-szer 10 cm közetgyapotot. Az már egy egész nagyságrenddel drágább művelet.
Meg amikor elromlik, nem mindegy hogy másnap jön a szerelő, vagy egy hét múlva az ország másik feléből, ráadásul kiderül, hogy ilyen alkatrészük nincs stb.
Ha átépíted a kuckót, csinálj felületfűtést. Minél alacsonyabb vízzel fűtve lehet kimaxolni az energiaveszteséget. Ehhez 0,2 k-s vagy az alatti szerkezet kell. Ez ma már nem megfizethetetlen. főleg ha magadnak csinálod.
A padlásfödém +üveggyapot hőszigetelését csináld meg elsőnek, ez a legolcsóbb és sokat hoz. +10cm-t ír, de +20at is nyugodtan felrakhatsz.
Illetve nagyon elgondolkodnék hogy a fűtés korszerűsítésre félretett pénzt inkább fal szigetelésre kellene költeni, sokkal többet takarítasz meg vele mint szigetelés nélkül kondenzációs kazánnal.
