Elvileg E7 vb gerenda van amúgy. Nyílás nem lenne alatta. De ahol most gondolnék fúrni, ott sztem nem a gerenda van hanem a koszorú. De szinte mind1 mi? Tehát most a gerendákra merőleges oldalnál fúrnék, a homlokzati részen. Olyan 8 centit kéne befúrni, 10es furat. Az vállalható? Vagy inkább legyen rövidebb? :)
Attól függ. Nyílás van alatta? Ha igen, akkor általában a nyílás negyedében a semleges tengelybe, vagy valamivel fölötte. Vigázat! Vb. gerendának NEM középen van a semleges tengelye, hanem a nyomott oldalhoz közelebb. Befogott gerendánál a nyomott oldal befogás közelében alul van. Ha nincs nyílás alatta (vagy a közelében), akkor a magasság felénél fúrható. Vasra vigyázni, nem elfúrni. Biztosat (hogy hová lehet) csak a körülmények ismeretében lehet mondani. Attól is függ,hogy mekkora a gerenda és mekkora a dübel. Mert egyébként az esetek nagy részében fúrható, csak a hely kérdéses. Főleg nagy dübelnél.
Kiszámolva biztos elég a 7.5x2o-as is, de az is biztos, hogy nyers és van ez a probléma egy esetleges hosszanti repedéssel, azért írom a 1o-es.
Ha látod, hogy repedt (általába ha benne van a bele- azaz közepe, akkor nem probléma- mert a belén túl nem fog repedni- de ha nincs benne akkor átreped az egész keresztmetszet idővel), akkor készits neki járomot két 15-ös pallóból négy menes szárral átfúrva. 1o perc az egész művelet.
Amikor födémet kivitelezték ezelelőtt 1oo évvel, akkor biztos jól megcsinálták ls minden megtartott amit ráterheltek.
De eltelt száz év. A hasznos tehert csökkenteni kell, a lehető legkönnyebb megoldásokat kell használni.
Akkor még tart 1oo évig. Azért ezért írtam a perlitet a kibányászott salak helyett, meg a párnafás padlót aljzatbeton helyett és a gipszakartont szárazfalazatot is.
Nagyon igénytelen épületeket építenek, 15o euró a szerkezet, alig szigetelnek, nem mérvadó.
A bámfihunyadi palotákból egy sincs befejezve.
Egy jó ház szépen kivitelezve, tisztességes szerelésekkel, min.8oo euró/nm és még a külső rendezések és a közművesítés sehol nincsenek. Az jó munkaerő két év alatt kb. 4o% nőtt. A munakképes lakóság 3o% nyugaton dolgozik.
köszönöm a tippeket. Megpróbálom egyébként kikérni a terveket a tervtárból, hátha elérhetőek. Illetve bekéredzkedek a lenti mühelybe legközelebb körülnézni, hátha okosabb leszek.
Gipszkarton oké, illetve a meglévő fal gipszkartonra cserélésén is elgondolkodtattál, de akkor már el kell gondolkoznom, hogy akarok-e ekkora lavinát inditani. Egy szimpla parkettázásnak indult a sztori, de ha mar uj aljzat, akkor bontsunk itt-ott, falazzunk, stb, de most már kezd elveszni a kontroll :). Szinte ott tartok, hogy ajtotokra ráboritok egy gipszkarton lapot, ami ocsmány, de gyors megoldás lenne :). Te azért cserélnéd le gipszkartonra, hogy könnyitsd a terhelést a födémen? Csak mert gondolom, hogy egy kb 2x2méteres plusz téglafal az ajtó helyett annyira már nem nyomná a födémet pluszban. Vagy ha mégis, akkor ytong...?
Inkább 12x2o-as mondanék, de ki kell számítani, minden terhelést figyelembe kell venni, mert sok kicsi sokra meg. Mindenesetre az állandó teher nem lehet több mind 1ookg/nm (tehát szárazpadló kell aljzatbeton nélkül és gipszkaton mennyezet), a hasznos 15okg/nm. Max. 68o-7oomm tengelytávolságra kell szerelni, ha nyers gerendával számolok, akkor biztos nem adja ki a szabvány szerinti megengedett lehajlást.
Milyen árak vannak felétek? Van egy cikk a zindexen a bánffyhunyadi "palotákról" és azt írják, egy ilyen 3 szintes íze 100e euro is lehet. Szvsz ez nagy baromság, ha a munkaerő olcsóbb is esetleg, az építőanyag forma-forma lehet, itthon 30 millából egy 120 m2 körüli földszintes ház jöhet ki.
Ez a megoldás eléggé életveszélyes is lehet, így szerintem amilyen gyorsan csak lehet jelentsd be az önkormányzatnál fotókkal alátámasztva, ha esetleg az utcából többen megteszitek az még jobb. Gondolj bele, soha ne történjen ilyen, de tűz ütne ki a házban akkor, hogy tudnák elzárni a gázt a tűzoltók? A legelső lépés egy ilyen esetnél, hogy a gázt elzárják és áramtalanítják az épületet, ha szerencséjük van ezt már helyettük megteszik a lakók/szomszédok, de nem minden esetben lehetséges. Az áramtalanítás is sokszor problémás, főleg a régebbi építéseknél, ahol a villanyóra bent van a lakásban és egy füsttel teli lakásban nehéz megtalálni. Minden másodperc amit azzal kell tölteniük, hogy keresgélik az elzárókat emberéletekbe kerülhetnek legdurvább esetben. Illetve az sem mindegy egy ilyen esetnél, hogy csak az adott épületben kell elzárni a gázt vagy az egész utcában. Ugyanis nincs mérlegelési lehetőség az épületet ki kell zárni a szolgáltatásból. Főleg télen nem hinném, hogy örülnének a többi házban lakók, ha az egész utcában nem lenne gáz, amíg át nem vizsgálják a hálózatot, hogy nem sérült e meg.
Megint én (miért nem lehet szerkeszteni?!). Nem csak két oldalt volt a 20x20-as gerenda alátámasztva, hanem középen is. Nagyon kafa volt az amerikai konyhás helyiségben egy oszlop beba***a középre.
Nekünk az elcseszett, rendbehozottt házban 5,5 méteres fesztávon vannak 7,5x20-as gerendák, nem egészen 80 cm-re egymástól, teljesen terheletlen födémnél - csak a lambéria volt rajta - úgy hajlott, hogy öröm volt nézni.
Annó kihagyták a tervező által előírt acél alátámasztásokat, az építésfelügyelet 40x40-es gerendát rakatott be keresztbe, amit a falban futó acéloszlopok tartottak. Így b****ák be a baromállatok annó (a szigetelés is megér egy főbelövést):
Ezt mi kiváltottuk egy állat I-acéllal, a padlásra feltéve és a a meghosszabított acélgerendák által tartva, felülről lettek felhúzatva a gerendák.
Egy lapostetos tarsashaz legfelso lakasa beazik nagyobb esok eseten. A szigeteles sem a legjobb, eloszor arra gyanakodtam, de nem olyan reg lett megujitva, es vegul egy kis kameraval beleneztem a teton levo esoviz-osszefolyo csobe (szurke, kb 9cm atmeroju PVC cso): ebben van egy kb 1 meter hosszu vizszintes elhuzas a teto alatt, ezutan fordul csak lefele fuggolegesbe a cso. Itt az elhuzasban lattam egy repedes, ami helyileg szinte pont a beazas felett van (csatolt foto).
A kerdesem, hogy
- gondolom a legprofibb megoldas az lenne, hogy fel kellene torni a tetot, kicserelni a serult szakaszt, visszabetonozni?
- mennyire jarhato ut, hogyha megprobalja az ember azt, hogy egy flexibilis, idojaras allo, kisebb atmeroju csovet beletesz a nyilasnal jol leszigetelve, ami athidalja a serult szakaszt? Ekkor nem kellene a tetot megbontani..
Hogyha van valakinek megbizhato szakember tippje erre a problemara, nagyon megkoszonnem!
na ehhez már kéne rajz. A porosz süveges boltozatnak meg kéne vizsgáld a sínek befogatását a tartófalakba.
Ha a pince nedves volt, akkor az fém gerendákkal baj szokott lenni, megrozsdásodik a befogatás mellett a sín.
A legegyszerübb az, hogy bemész a pincébe és megméred egy vízjegyhez képest, hogy a két vége milyen magassan van a középéhez képest a gerendának. Ha lehajlás kevesebb mind L/2oo-akkor rendbe van. Az 5 méternél 2.5 cm- ami nem sok.:( Ha 4 cm-nél nagyobb a lehajlás, az már elég nagy baj ki kellene termelni teljesen a töltést és gondolkozni egy sokkal könnyebb töltésen.
Keresztbe a gerendákra csak gipszkartomból csinálj. Én kidobnám a sínre ráfektetett falat is és azt is gipszkartonnal készíteném. Amiután a paló szerkezete kész, a finiszpadló leszerelőse előtt megcsinálnám a gipszkaton falakat, rendes CW 1oo-as profilokból, hangszigeteléssel bennük.
fallal kapcsolatban esetleg van tipped? Érintett szoba válaszfalán van egy kétszárnyas nagy ajto, ezt bontanánk és befalaznánk. Feltételezem ez kivitelezheto, mert ezen a vonalon egyébként is van egy fal, nem tudom ez ilyenkor pont a poroszsüveges fodem gerendáján feküdhet? Gondolom a salakra felhuzni nem lehet a falat, hanem lent egészen a boltozattol. Ezt az ajtot, illetve csak egy kisméretüt egyébként arrébb tennénk a fal oldalaig, talán ez is megoldhato. Viszont amit még szeretnénk, hogy erre a falra merőlegesen felhúznánk egy falat. Ha jól sejtem ez ugy nézne ki, hogy ezen a hullamos kerestzmetszetü födémre tennénk a falat. Ez okozhat valami galibát?
Köszönöm. Pár helyen beleástam már a salakba, nem figyeltem szagra, csak a melyseget neztem, de nem tünt fel penesz szag. Jobban megnézem legközelebb. Hát remélem nem találok semmi rosszat. Egyébként legkisebb melyseg is 16-17 centi volt amit találtam eddig.
Egy utolsó kérdés.. párnafák milyen méretüek legyenek? Magassága miatt gondolkozom rajta. Ha jól értem a 10 centi kiasando salakot nem azért irod mert kb ennyi lesz a párnafa is, hanem mert ennyi kell biztosra hogy ne maradjon benne szerves cucc az előző párnafáktól.
A meleg padlóknak mindenféle kereskedelmi neve van.
Vannak kisméretű nut-féderes padlók, szabad hossz-6-9cm széles-22mm vastagsággal, ezekkel van a legtöbb baj a szerelésnél és fajlagosan messze ezek a legdágább padlók (ragasztás-nagyoló csiszolás- rájbolás-finom csíszolás vagy 4x- alapozás- 3 lakkréteg, a az első lakkréteg után még eggy csíszolás).
Vannak egy darabból készült nagyméretű padlók, ezek a hajópadlók, lehet, talán ez a svédpadló. Ha nem csontszáraz, akkor nagy a szívás vele. Ezek 1o-12 cm szélesek és fix hosszal rendelkeznek. Általában csíszolni is kell őket és utánna felületkezelni. Padlófűtésre nem ajánlott, csak a exota fákból készített. Itt is vannnak külömbőző vastagságog, a 22 a legjobb, de az nincs is, a legvastagabb a 2o-as.
Vannak rétegelt padlók (ezek szerintem a fa szallagparketták), ami egy rétegelt lemezre felvítt keményfa kopóréteg, klikkes vagy nut-féderes szerelssel.
Ezeket a legkönnyebb szerelni, mert nagy a méretük, 2oocm hosszú és 15-16cm széles- 13 mm felfele van a vastagságuk. Vannak olyanok, amik utánozzák a kisméretű parkettát és olyanok is, amik egy darabból vannak, azok nagyon drágák. A kopóréteg vastagsága azért számit, mert elvileg fel lehet csíszolni őket egyszer, vagy akár 3x is, ha 4.5-6mm a kopórétegük, de azok már 2o mm vastagok.
Ezeket gyárilag lekezelik.
mindegy milyen a parketta, csak legyen fából és vizes bázisu lakkal vagy olajjal kend le.
Én megnézném azt a salakot figyelmesebben, ha nem volt fűtve a pince rendesen a lakás alatt. Legalább 3 helyen ásd ki, a boltívig. A penész szaga van, akkor az elég baj.
Mehet homok is, csak drága, én egy bányából veszem, ott köbmétere olyan 12o euró+ szállítás. Külömböző granulátomok léteznek. Teljesen száraz amit szoktam venni. Általában zsákosan árulják a nagykereskedésekbe... csomagolási költség és szállítás már rajta van. Számold ki mennyi kell, mert 1ocm nagyobb felületre, az nagyon sok zsák.
perlit és a quartzhomok között tulajdonsagait tekintve van nagy különbség? Gondolok ilyet olyanra, hogy pl perlit valamelyest hőszigetel, ellentétben a homokkal (?). (Vagy inkább az emlitett tulajdonságok jatszanak, kvarchomok dragabb, de konnyebb megoldani, mintha perlitet forgatnank bele )
Rétegelt parketta alatt nem tudom mit értesz pontosan, de mi ezt a sima hagyomanyos tölgy 22 mm körüli csaphornyos parkettát nézzük és lehet hülyeség de szivem szerint én ragasztanám és ezért szimpatikus megoldás a korábban emlitett vidifloor szárazpadló a forgácslemezre és majd arra ragasztva. Az arra alkalmazott lakkok nem jók egyébként, amaitt problémás lenne?
Szalagparketta és svédpadló mint alternativák? Utóbbit asszem olajozzák (?). Persze árban megdobná a projektet laminálttal vagy hajópadlóval szemben, de maradt némi keret rá illetve ha nem rontom el akkor feltételezem jo ideig tartos lehet és később is értéket képvisel majd.
