Egy kis odafigyeléssel a párnafákat tökéletesen síkba lehet szerelni.
Az OSB3 nem jó, teljesen párazáró, ahol OSB veszel ott van natur forgácslemez is és asszem olcsóbb mint a OSB.
Azt fel kell csíkozni, egyszerű, kell egy kézi körfűrész. És rá kell csavarozni a párnafákra. A párnafák közé tehetsz száraz quarchomokot is, de a zsákos az drága. A duzzasztott perlit olcsóbb, csak a bekeverése piszkos munka.
Ne szerelj semmi lépéshang csillapító polifoam fóliát mert az is párazáró és nem szükséges, mert ha a párnafák síkot képeznek, akkor nem kell fólia. De meg lehet csinálni aljzatot forgácslemezből tökéletesen. Vegyél rétegelt parkettát, vagy síma hajópadlót és azt le lehet szegezni nutból egy megfelelő tűzőgéppel és nem is kell ragasztani, ami megint sok pénz. Van 12-as laminált parketta a Diegonal, Woodstepp strongV, az jó merev, mindenféle rögzítés nélkül, fólia nélkül le rakni a forgácslapra. Csak azt kell megnézni, hogy az visszáján levő anyag mennyire párazáró. Esetleg minden 5 sorba teszel egy kis ragasztót alajá.
A vékony laminált parketta kiállítások padlozatának volt kitalálva, amit egy hét után eldobtak.
még valami.. felhúznánk egy válaszfalat az egyik szobában. Odzkodok kicsit a gipszkartontol, de ha téglából készülne, akkor az megoldható? Ilyenkor megfelelő módszer, hogy a falnál ki az összes salak, fal felhuzása, majd salak vissza?
Úgy néz ki találtam egy embert, aki meg tudná csinálni, az más kérdés, hogy nem lehetek biztos benne mennyire ügyes. Viszont felmerült pár kérdés, bocsánat, igérem utolsók egyike:). Tag a párnafákat nem a salakba süllyesztené ha jól értem, hanem a salakra tenné, szintezné és közé kvarchomokot tenne. Ez vállalható, vagy ebből már következthetek arra, hogy kókler akit találtam? Illetve vidifloor helyett OSB-t preferálná. Ennek van különösebb jelentősége vagy a kettő kompatibilis? Erre még rendszerint tesznek 5 mm-s lépéshanggátló valamit, ha jól értek ezt akkor, ha nem használnánk kvarchomokot. Ez pl veszélyes lenne szellőzés szempontjából?
Az önkormányzat járdaépítés során simán a járda alá betonozta a gáz fogyasztói főelzárók nagy részét, így azok hozzáférhetetlenek. Jelenthet ez bármilyen problémát a gázelosztó számára? Nem szeretném, hogy esetleg nem tetszik nekik és a tél közepén elzárják a gázt, amíg meg nem oldják a hozzáférést.
Nem tudjuk pontosan, hogy a támaszerők a gyámfalakon mekkorák és milyen irányúak, ezért egy ilyen szerkezet háromszorosan meghatározatlan, a számitása nagyon bonyolúlt.
De ellenőrizni lehet.
Feltételezve, hogy a boltozat mentén a teglákra ható nyomás állandó marad, a saját súlyával terhelt szerkezetnek az alakja egy láncgörbe kell legyen, aminek a képlete y= cosh(x). A tükörképe a nyomásvonal.
A terhelése a boltívnek egyenletes, aminek a nyomásvonala parabola.
A boltív általaban köriv ( a kosár is, hiszen két körívből van szerkesztve), a három görbe közel áll egymáshoz, a szimmetriatengely közelében.
Lesarkítva három feltétel kéne teljesüljön:
- az ébredő nyomófeszültség a keresztmetszetben ne haladja meg a teglák teherbirását
- a nyomásavonal maradjon a keresztmetszeten belűl
- a botlívnek maradjon meg a szimmetriaja és ezzel a stabilitása (ezért kötelező a töltés is és a malter a falazóelemk között)
Túlterhelve, 13 cm betonnal (pl. 8 cm gyengén vasalt szerelőbeton és 5 cm aljzatbeton)+ hasznos teher, az eredő nyomásvonal a boltív zaradékvonalán valoszínüleg kimegy a keresztmetszetből. Ha kiszerkesztem az eredő nyomásvonalat és benne marad a keresztmetszetbe, akkor is megnő a gyámfalak bekötésénél a nyomás és vonórudakat kell használni. Mivel a boltív keresztmetszete a legvékonyabb a zaradéknál (eredetileg a töltes is ott a legkevesebb), ott van a veszélyes keresztmetszet.
Mas:
A könnyűbetonnal kapcsolatosan, ami tényleg az, az nem terhelhető.
Kb. 14oo-16ookg/köbméter fajsúly környéken vagyunk megfelelő a terhelhetőségnél. Általában a terhelhető könnyűbeton keverésének 0.8 köbmeter polisztirólgyöngyhöz, 6oo-7ookg homokot, 4ookg cementet és 25ol vizet adunk.
Mi a véleményetek arról a megoldásról, hogy Ytong Multiporral indítani egy lakótér feletti épített terasz mellvédet (ytong korlát, alsó 10cm multipor). ME szerint mehet, ha van középen egy zártszelvény oszlop, és a tetején koszorú.
Köszi szépen. Hát akkor ez lesz. Van esetleg valaki itt, aki tudna ajánlani valakit egy ilyen melóra? Egyáltalán ki csinál ilyet? kőmüves? Vagy kiket kérdezzek ki? Ismerettségem nulla ilyen téren és kell egy adag mázli, hogy kifogjam azt az embert, aki ért ilyenekhez..
Egyébként a ház ha minden igaz 1907-es, szóval a lenti üzeneted alapján elképzelhető, hogy poroszsüveges. NEm mintha számitana. Végigmegyek azért a szobákon, hogy hol hány centi a salak. Bár ha jól értem, még ha maradna a legvékonyabb salakrétegnél is 5 centi salak egy ~10 centis könnyübeton alatt, az se lenne jó megoldás.
Meglévő csempék alatt vajh milyen rétegek lehetnek? Az is kb 25 m2 a lakásból, nem tudom mit alkotottak az előző tulajok.
jelenleg egy computherm vezetek nelkuli termosztátom van...
Ez szupi, ha akarom a leghidegebb szobába teszem, a radiátorokon thermo fej van, tehat ahol meleg van nem megy a radiator. De pl ha szombat reggel, még lustualkodni akarok és épp a hdegnek érzem a szobat bekapcsolnám, vagy ha elutazunk és leveszem 19 fokra, akkor kielőtt haza érünk bekapcsolnam 22 re.
lattam a neten wifis reléket is, szal azt em tudom, hogy egyszerre hogy lehetne akár két jelet is adni a termosztátnak? Hogy figyelje a rendes RF termosztátot, de ha akarom irja felül és kapcsoljon be
- mindent le, ha a parnafák épek, tedd félre őket, de nem hiszem, hogy épek
- távolits el 1o cm salakot, mert abba a szerves anyag benne (van azaz a párnafák darabjai)
- vegyél 1ocm duzzasztott perlites, zsákos, könnyű vele dolgozni
- terids el a felületen és egy széles kapával keverd be a salakba, jó mélyen
- aztán vissza a párnafákat (ne legyenek elcsavarodva), lehetőleg újakat, tökéletesen kiszíntelve, vonalzóval és lézerrel, a párnafákat besűlyeszted a töltésbe, ehhez gyakorlat kell és nagyon piszkos munka
- a párnafákra keresztbe 22mm vastag pozdorja felsávozva 2ocm-re és köztük 5-6cm hézag, facsavarral rögzítve
- arra lehet keresztbe ragasztani rétegelt fa padlót (lamináltat ne szerelj- ha hidegpadló kell, akkor két réteg vidiflor és hagyj a szélén szellőzőrést végig).
- esetleg teszel rá még egy réteg vidiflor szárazpadlót facsavarokkal arra könnyebb ragasztani a fa padlót vagy parkettet
Persze, hogy foglalkozom, de sajnos nem tudok segíteni a kivitelezésben.
Olyat keress, aki csak ilyesmivel foglalkozik. Ehhez érteni kell.
hú, hát hálás köszönet az infóért. Ez nekem a fő problémám jelenleg, hol találok hozzáértő embert, aki tud segiteni. Nem tudom mennyire offtopic vagy hogy müködik, de üzeneted alapján te foglalkozol, foglalkoztál hasonlóval. Ha igen, tudnál személyesen segiteni, vállalni? Vagy ha nem, tudsz ajánlani esetleg valakit?
Vagy a lentiek alapján tudsz egy könnyen követhető receptet adni? Mennyi salakot vegyek ki, mit tegyek helyére és hogy, stb.
A boltozat tetején kéne maradjon legalább 5-6 cm salak vagy homok mindenképpen. Teherosztónak.
Az utobbi 4 évben készitettem három nagyobb munkát műemléképületeknél. Egy 72 éves egyetemi prof Dr. emeritus vezetésével. A öregúr ért hozzá, de nagyon és teljesen nyitott a problémák megoldására, ami ritkaság az ő szintjén.
Egy fél évet agyaltam vele az első munkánál, hogy egy össz. 4oo nm-res kolostorfödémes 25o éves épületbe, hogy oldjuk meg a salak kicseréléset és a rétegrendet, mivel az összes boltívet meg kellett javítani, mert az 5o évekbe minden boltívre gyengén vasalt betonpadlót készitettek, kiemelve az eredeti párnafás rétegrendet. A beton nem párazáró. Alatta ott volt a kicsit nedves pince, nem tudom mi tőrténhetett, de az élére falazott boltozatok 3ox15x5.5 tégláinak egy része tönkrement. Néhol el is voltak szakadva és beszkennelve meg is voltak süllyedve a boltozatok, nem sokat, csak pár centimétert.
Ha a lebetonozott boltozattal valami történik a következő 5o évben, a helyreállításának a költségei írtozatosak. A harmadik munkánál 2oo köbméter salakot bányásztattam ki a boltívekről egy forgalmas belvárosi épületből és 2oo köbméter duzzasztott agyagot termeltettem vissza, 1.5 tonnás kocsikkal szállítva. A boltívek javításán 6 hónapot dolgozott 6 kőműves és 4 ács szaki- napi 11 órában -heti 6 napban, ezek fel felépítenek egy kisebb lakóházat 1.5 hónap alatt és be is fedik. A födémek max. 2o-25 nm felületüek voltak, össz. 15. Volt amit teljesen visszabontottunk és újrafalaztuk, volt amit visszafeszitettünk.
Nekem két lehetőségem van. Vagy befogom a pofám, vagy leírom, ahogy ezt a kérdést a kivitelező szemszögéből hogy látom.
Szóval egy ilyen jellegű munkánál az első lépés az lenne, hogy egy hozzáértő szakemberrel készíteni egy szakvéleményezét, az alapján egy kivitelezési tervet, amiben szó szerint le vannak írva a műveletek és azoknak a sorrendje. Azt látamoztatni és lepecsetéltetni a legjobb proffal a szakmából.
még egy lehetőség van, de szerintem annál fiatalabb a házad.
Volt egy időszak, amikor a földszint tartófalainak a falazatát 8ocm-nél vastagabbra készitették.
Aztán szereltek egy fakoszorút, a tartófal tetejének belső oldalára és a falazatot folytatták 5o vagy 6o-as fallal.
A párnafák végét rátették a fakaszorúkra. A fakoszorúk miatt nem volt szükség bekötni a keresztbe falazott tartófalat a hosszanti tartófalakba. Általában a fakoszorúkat alatt a vastag tartófalat összekötötték kovácsolt vonórudakkal, a végükön feszítőszemekkel, ezeket is befalazták és kivezették a tartófal külsejére is és megékelték őket, mert a fakoszorúk ellentartottak.
A vonórudak most már nem dolgoznak, újraékelni se lehet őket.
Nagyon okos mérnök kiszámíthatja, hogyha kiváltja a fakoszorúkat egy vasbeton gerendával, vagy egy fémgerendával, akkor hogyan lehet megvasalni egy 13cm vastag monolit betonfödémet (és hogyan lehet bezsaluzni), hogy az ráterheljen a tartófalra, de nem excentrikusan és elférjen a boltozat felett és össze is tartsa a falakat, ahogy a fakoszorúk és a vonórudak. De ez semmiképpen sem a Te pályád szerintem.
Kb. a 19. század harmadik negyedéig épült alápincézett emeletes házak pince feletti és földszint feletti födéme donga vagy kolostor (süveges) boltozattal készítették (a ház tartófalainak távolsága függvényében), az emelet feletti födémet tömör gerendákból oldották meg és ha volt a következő emelet is, azt már hézagos gerendákból, salakkal töltve, ledeszázva alul is és felül is.
A donga két tartófalra terhel, a kolostor mind a négy tartófalra. Ha nagy nyilás a tartófallak között ( kb. több mind 5 méter), akkor azt csinalták, hogy a két tartófal közé építettek két kosáríves árkádot, majd a tartófalakból és az árkádokból inditották a kolostorsüveget.
A 19. század végén megjelentek a porosz süvegek. Ezek teljesen másképp dolgoznak, a fémgerendák végei a tartófalakba bekötve tartják a födémet, itt mindig a két tartófalra terhelődik a födém.
Minden téglaboltozat úgy dolgozik, hogy a töltés megteheli és befeszül a tartófala közé (vagy a fémgerendák közé a porosznál). Töltés nélkül nem lehet terhelni, beszakad.
A probléma ott kezdődik, hogy a dongánál a záradékvonalnál (a kolostornál pont a közepén) van a legmagassabb pontja a boltozatnak és azon kevés a töltés, max. 1o-12 cm szokott lenni. Ott nincs párnafa sem, azaz kb. 14 cm szokott lenni a padlószinttől a boltozat legmagasabb pontja.
A padlószinted nem tudod megemelni- ott vannak az ajtók, ablakok.
Kiemelsz a töltésből 1o cm, hogy önts egy 6 cm gyengén vasalt betont (kevesebbet nem lehet- csak elméletben a 6cm is lesz a végén 8cm), arra még 3cm szintelőaljzatot, az már 9 cm, erre jön még 1 -1.5cm finisz. Nincs hogy beféjen a rétegrend úgy, hogy a tégla boltozat tetején maradjon elég töltés.
A beton közepe terhel, mert nincs rendesen - a heggesztett háló az zéró (nem dolgozik úgy mind egy födém, hiszen nincs két rétegbe megvasalva és feltámasztva a tartófófalakra 12cm vastagság alatt értelmetlen is megvasalni 2x), jól megterheli a boltívet, az idővel megroskad, pont a közepén. De a közepén a zárókő van, ami ékel. Ha azt kiveszed, akkor mi a franc ékeli?
Annak az épületnek szevasz, vagy valaki újrafalazza a boltívet, amiután széttőrte a betont és kidobta az egész töltést.
A poroszsüvegnél is ugyanaz a helyzet, ott még veszélyesebb, mert a fémgerendák bekötésénel a tartófalba meg szokott rozsdásodni, ha az épület falai nedvesedtek valamikor.
Szóval aki azt állítja, hogy lehet betonpadlót önteni egy téglafödémre, az megitta a tentát az iskolába, ha egyáltalán járt oda.
A gond a párnafákkal van.
Ha párazáró réteggel zárjuk be a padlót felülről, akkor az alulról pl. kevésbé fütött helyiség (tipikusan egy üzlethelyiség, ami pl. a téli ünnepek alatt bezár és a fűtést lehuzzák), a kondenz szépen felkúszik a téglán és a töltésen keresztűl a párnafáig és azok benedvesednek. 18% rel. páratartalom felett elkezdenek gombásodni és aztán korhadni- ha nem tudnak kiszellőzni felülről. Régen nem voltak lakkok, viaszzal kenték a parkettát és a hajópadlókat, azok páraáteresztők maradtak. Amikor késöbb lelakkozták a parkettát, egy szolvens alapú kreténséggel- vagy egy vinilin réteget szereltek rá, az lezárta a felületet és 2o év múlva a párnafa megroskadt, vele együtt a padló is.
Innen kezdve a helyreállítási munkálat rétegrendje nyilvánvaló.
ma megmértem hogy kb milyen nehéz a lakásban lévő kohósalak, a mért adagot m3-re átszámolva kb 1500 kg/m3. Ahogy olvasom egy normálbeton kb 2500 kg/m3 azaz valahogy megoldható lenne csak szimplán a tömegeket számolva hogy az új rétegek szerint beton is legyen az aljzaton. Persze, ha a átszelőzés miatt ez nem játszik, akkor az más kérdés.
Én személy szerint a helyi legolcsóbb, még nemismeretlen márkából a Tytan-ból vettem mindkét fajtát, és ahol ragasztottam ott ragadt, a dagadós meg kitöltötte amit kellett, meg a fele ki is jött - ugye, ha nem tudom mennyit kell nyomni ...
Köszönöm. Még olyan kérdésem is felmerült, hogy pl az nem müködhet, hogy a példa kedvéért, 3 rész kohosalakot lecserélek 1 rész betonra és 2 rész valamilyen könnyü szigetelésre? A födém teherbirásával kapcsolatban merült fel, nem tudom mekkora fajsúlya a kohosalaknak, de feltételezem létezik olyan (könnyü)beton, ami nem sokkal nehezebb, de még ha 3 szor nehezebb is, akkor a fenti rétegekkel nem lenne lényegesen nehezebb. Pl 18 centi kohósalak helyett 12 centi lépésálló szigetelő táblák és 6 centi beton csak paraszti logikával számolva nem tünik nehezebbnek sokkal.
