Keresés

Részletes keresés

Platon Creative Commons License 2017.10.11 -1 0 14846

"hogy az orosz államiság fennmaradását veszélyeztető, az orosz állam, kormányzat és államszervezet működését lehetetlenné tévő vagy veszélyes mértékben korlátozó külső fegyveres támadás esetén"

 

Ez mióta provokáció nélküli első csapás neked?

 

Csak súgok ez az általánosan elfogadott szöveg, ez van minden nukleáris hatalomnál, kivéve az USA.

 

Ők fenntartják a jogot a "megelőző" nukleáris csapásra.

Előzmény: sualsidal (14842)
sualsidal Creative Commons License 2017.10.11 0 0 14845

Hát ez nagyon nehéz kérdés lehet az oroszoknak is, mert ugye ha nem lenne tovább hordozójuk, akkor mi szükségük lenne az óceáni hadviselésre, a hordozók kíséretére épített nagy cirkálókra meg rombolókra is?!!  Bármilyen vízfelszíni célpont könnyebben és hatásosabban támadható atomtengeralattjáróról mint akármilyen felszíni egységről.  A tengókat meg ugye nem kell kísérni felszíni egységekkel, szóval ilyen alapon a partvédelmi egységeken kívül leépíthetnék a teljes felszíni flottát, és szaporíthatnák a tengeralattjáróikat.  Csak ők éppen másképpen gondolkoznak ... és hát az ő flottájuk meg az ő kevés kis pénzük bánja a saját döntéseiket.

Előzmény: gaunt (14844)
gaunt Creative Commons License 2017.10.11 0 0 14844

Én arra az átkozott teknőre már csak annyit költenék ami elég lenne a múzeumhajóvá átalakításhoz... Totál elavult ócskavas. A felszabaduló pénzből meg elkezdeném felújítani a Lazarevet.

Előzmény: sualsidal (14843)
sualsidal Creative Commons License 2017.10.11 0 0 14843

Valószínűleg csak gépészeti felújítás lesz, egyéb modernizációra nem telik. Ebből viszont szerintem kiszámítható, hogy új hordozó építése Szergejéknél még a látóhatár közelében sincs számukra.

Előzmény: Hiryu-reload (14841)
sualsidal Creative Commons License 2017.10.11 0 0 14842

"A gyakorlatban egyetlen egy állam van a világon ami fenntartja a jogot a nukleáris első csapásra."

 

Ez így konkrétan téves ha az USA-ra célzol.  Pontos szövegért tájékozódj ez ügyben a jó néhány  évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott legújabb orosz állami katonai doktrínáról.  Értelemszerűen valami olyasmi van benne, hogy az orosz államiság fennmaradását veszélyeztető, az orosz állam, kormányzat és államszervezet működését lehetetlenné tévő vagy veszélyes mértékben korlátozó külső fegyveres támadás esetén akkor is atomfegyvert fognak használni, ha a támadás csak hagyományos eszközökkel és fegyverekkel történt.

Előzmény: Platon (14839)
Hiryu-reload Creative Commons License 2017.10.11 0 0 14841

ja, közben bejelenteték, hogy Kuznyecov felújítására szánt összeget megfelezik. 

 

Szóval az érdekérvényesítő képességgel bíró nyiltvizi flott jó ideig kuka

gaunt Creative Commons License 2017.10.11 0 0 14840

Nem is beszélve vietnamban a gátlástalan vegyifegyverhasználatról... A koreai háborúban is csak egy hajszálon múlt, hogy nem atomozzák szét az északiakat. Japánnal ellentétben nem kettő, hanem tucatnyi bombát terveztek ledobni.

Előzmény: Platon (14839)
Platon Creative Commons License 2017.10.11 -1 0 14839

Elméletben.

 

A gyakorlatban egyetlen egy állam van a világon ami fenntartja a jogot a nukleáris első csapásra.

 

Ugyanígy egyetlen egy állam van aki vetett már be atom fegyvert. Elsőnek. 

 

Szintén egyetlen egy állam van amiről dokumentumokkal igazolható, hogy legalább egy esetben egészen komolyan tervezett provokáció nélküli totális atomháborút, atomhatalom ellen. Már az elnök asztalán feküdt az első csapás aláírásra. 

 

Mit tesz isten, ez a három állam mind az USA volt. 

Előzmény: rudai gyerek (14837)
rudai gyerek Creative Commons License 2017.10.11 0 0 14838

A másik oldalon persze ott van az, hogy minél közelebbről lőnek, annál kisebb a reakcióidő az ellenséges oldalon.

Előzmény: Platon (14835)
rudai gyerek Creative Commons License 2017.10.11 0 0 14837

A Trident II-esek pedig az oroszokat a nukleáris agressziótól :-)

Előzmény: Platon (14836)
Platon Creative Commons License 2017.10.09 -1 0 14836

Jól látható, hogyan fejlődött az SLBM-ek hatótávolsága.

 

Amíg az R-11FM ekkel még egész közel kellett lopózni, addig a modernebb RSM-52 a maga 8000+ km hatótávjával lehetővé teszi hogy a biztonságos távolságból rettentsék el az USA-t a nukleáris agressziótól. 

Előzmény: Hpasp (14831)
Platon Creative Commons License 2017.10.09 -1 0 14835

Ez persze nem véletlen. Egyrészt az SLBM-eknek van egy minimális lőtávolságuk, nem lehet bármilyen közelről kilőni őket, másrészt meg nem sok értelme van ott rejtőzködni ahol a legerősebb az ellenséges felderítés.

 

Úgyhogy mindenki az ellenséges partoktól biztos távolságra járőrözik és csak kampányszerűen tesztelik az ellenséges felderítést.

Előzmény: rudai gyerek (14833)
Hiryu-reload Creative Commons License 2017.10.09 0 0 14834
rudai gyerek Creative Commons License 2017.10.09 0 0 14833

Szerintem ezzel az amerikaiak is így vannak (mármint ők is az orosz vizekről operálnak).

 

A brit és francia tengeralattjárók is az Atlanti-óceánban járőröznek - a potenciális célpontoktól elég messzire.

Előzmény: NYUGDIJAS TROTY (14832)
NYUGDIJAS TROTY Creative Commons License 2017.10.07 -2 0 14832

Latszik a technologiai kulonbseg.  Csak addig mentek kozel az USA partjaihoz ameeddig a raketaik miatt kelett aztan mar csak a parti vizekrol operaltak mert tartottak attol hogy elfogjak oket.  Meg azt is bevallaljak hogy hosszabb ideig tart a raketak ropulese csak hogy vcedve legyenek a tengok.

Előzmény: Hpasp (14831)
Hpasp Creative Commons License 2017.10.07 0 0 14831

etomcat Creative Commons License 2017.10.07 -1 0 14830

http://www.bbc.com/news/world-europe-41485883

 

Kursk sub disaster: Russia fined over free speech violation

The European Court of Human Rights says Russia must compensate journalists who were sued for articles about the Kursk nuclear submarine disaster in 2000.

Platon Creative Commons License 2017.10.02 -1 0 14829

Ezt már jó sokszor kiveséztünk, amíg az új GPS műholdak nem állnak szolgálatba, addig a katonai GPS zavarása sem nagy történet és utána is könnyedén megoldható szárazföldi vagy hajó bázisú eszközökkel. 

 

De nyilván Kuruc te tudod jobban és a Block III műholdakat az új katonai alkalmazásokkal mint a beam steering, és megnövelt adóteljesítmény, csak dísznek lövik fel, hiszen semmi szükség rájuk, a ma is jól védett katonai rendszerek világában :)

 

(facepalm)

 

Jelenleg a GPS nem megbízható rendszer, hadműveleti körülmények között, ellenséges zavarással szemben erősen sebezhető.

 

Előzmény: NYUGDIJAS TROTY (14828)
NYUGDIJAS TROTY Creative Commons License 2017.10.02 -2 0 14828

A civil GPS-t nem nagy szam zavarni. A katonaival visont meg mar nem boldogulnak.

Előzmény: etomcat (14827)
etomcat Creative Commons License 2017.10.02 -1 0 14827

Muszka baszogatja a GPS-t a Fekete-tengeren:

https://www.wired.co.uk/article/black-sea-ship-hacking-russia

Platon Creative Commons License 2017.09.29 -1 0 14826

Ez persze teljesen jogos.

Előzmény: Hpasp (14825)
Hpasp Creative Commons License 2017.09.29 0 0 14825

...Araboknak nem volt. Nekik eredeti KUB-juk volt...

 

Legjobb tudomásom szerint, a VSz-en kívül nem volt KUB, csak annak exportváltozata a Kvadrát.

 

Előzmény: Platon (14813)
Platon Creative Commons License 2017.09.29 -1 0 14824

2,  végfázisban kell csak SARH  Köszi. Szóval akkor radar horizont felett vagyunk. Akkor fuss neki újra annak amiről szó volt. "Áruld már el szerinted mekkora Pk val tud radar horizont alá tüzelni az a néhány hajó ami egyáltalán képes rá?"

 

3, A szóródás az egy fizikai tény, a méteres radar meg egy eszköz, a lopakodó gép meg nem csodafegyver, mert éppen a lopakodás fizikája nem működik a méteres tartományban és felette. Ez van, tetszik vagy sem.

 

4, A BUK-M1 az már a modernizált változat, illene tudni 1983 tól állt hadrendben, az eredeti BUK pedig 1979 től. Olvasgasd az előbbi linkeket wiki huszárkodás helyett. Nem igazán tudom mit kapálódzol az export verziókkal, de éppen semmi köze annak a Szovjet belső használatú modern rendszerekhez. 

Előzmény: molnibalage (14821)
molnibalage Creative Commons License 2017.09.29 -1 0 14823

Nekem ebből az jön le, hogy a Buk-M1 sorozatgyártása 1983-ban indult. Az "elfogadás" szó is értelmezendő. Az Oszál is 1971-es IOC szerepel wikin és n+1 helyen is. Ok, mit is jelentett ez? Csak Hpasp-ot kell idézni...

 

Sikeres állami próbák után 1971. október 4.-én, a 9K33 OSzA (SA-8A Gecko) rendszeresítésre került, egy cél két rakétával történőmegsemmisítésének képességével. Gyártás: ’70-1db, ’71-3db, ’72-15db. 1973-ban az elsőezred megalakult, 12 járművel. Tehát 1973-ban is volt egy alakulat, ami alig fele technikával rendelkezett a 20 járműves ezrednek és az, az eredeti 4 rakés ős változat, nem konténeres tárolással a járművön. Az AK/AKM és a gyártás felfutása ezek után jött.

 

Nincs ez másként a 9K330 Tor és 9K330 Tor-M1 és a 2K22 és 2K22M-nél is. Ezért van az, hogy n+1 helyen '80-as évek beli IOC-ket lát az ember, de hogyhogynem az egész VSz-ben kb. legenedák vannak arról, hogy ki látott ilyeneket. 1990-ban két Buk-M1 dandár volt, egyik itthon, egy az NDK-ban.

 

Kínában lövésem sincs mi volt, de a kínai "fejlettséget" nézve, sanszosan nem oda kerültek a csúcskategóriás eszközöt először, mert a kínai színvonal a béka segge alatt volt a '80-as években is.

Előzmény: gaunt (14822)
gaunt Creative Commons License 2017.09.29 0 0 14822

A Buk-M1 nem állt hadrendben 1980-as évek elején,

9К37 «Бук»

 

Испытания с 1977 по 1979 гг. 
Принят на вооружении в 1980 г.

9К37М1 «Бук-М1»
Принят на вооружении в 1983 г.

 

------------

 

В соответствии с Постановлением ЦК КПСС и СМ СССР от 30 ноября 1979 г. была проведена модернизация ЗРК "Бук" с целью повышения его боевых возможностей, защищенности его радиоэлектронных средств от помех и противорадиолокационных ракет.

 

Комплекс "Бук-М1" был принят на вооружение войск ПВО СВ в 1983 году и его серийное производство было налажено в кооперации предприятий промышленности, ранее выпускавших средства ЗРК "Бук".

Előzmény: molnibalage (14821)
molnibalage Creative Commons License 2017.09.29 -1 0 14821

2, Nem E-2 világítja meg a célt te nagyon te... A

MCG-t továbbra is az AEGIS adja, csak a horizont alatti célnak a track adatait kapja az E-2-től, ami alapján az AEGIS számolja az elfogási pont helyét és annak megfelelően kapja a rakéta a parancsokat az RPK fázisban. Mert a TVM az kombinált RPK + SARH te te meg nem értett zseni, ahol a végfázisban kell csak SARH addig egy koordináta felé repül a rakéta, amit vakon is meg lehet neki adni. Erre az Sz-300PT is képes volt már...

Szó se róla ez az egyetlen módszer, hogy a te általad rojtosra szopott Sz-300/400 + Naboval bármit kezdjen a stealth gépekkel - de a Nebo is csak szektoros üzemmóddal - , mert az RPN nem méteres hullámhosszú, tehát az nem látja a céls semmiképpen, amikor a Nebo éppen már képes rá. Tehát csak abban reménykedhet az Sz-300/400, hogy a Nebo adatai alapján a rakéta repül a folyamatosan módosított irányba és arra világít az RPN, anélkül hogy kapna értelmezhető visszhangot a célról. Ha szerencséjük van, akkor pár km-re a céltól a rakéta már kap visszhangot a rakéta és arra ráállhat. Ha lenne ARH-s orosz rakéta (40N6 nincs hadrendben), akkor is működhet ez a mód.

Na, szerinted akkor mit csinálna az SM3 korai indítással, mikor még nincs a cél a horizont felett indításkor, de érkezéskor már ott lesz? Az oldaliányú hiba a manőverezéssel néhány km, a végfázis meg több, mint 10 km hosszú a TVM szakasz idejét nézve, tehát a rakéta képse a célra fordulni.

3, Nem láthatatlant mantrátom te ostoba egyén, hanem azt, hogy sem a szóródás sem a méteres hullámhossz nem csodafegyver. Az steath hatást csökkenti, de rohadtul nem szüneti meg és degradálja le a nem steath gépek szintjére...


4, Dehogy volt elavult 1982-ben a Kub tekintve, hogy a Buk-M1 exportja a '90-es évek előtt fel sem merült. A Buk-M1 nem állt hadrendben 1980-as évek elején, wiki féle marhaságokkal kérlek mást fárassz. Ott is olvashatsz olyanokat, hogy Tor és Tunguszka 1980-as évek eleji IOC, a rögvalóság meg azt, hogy a NDK-ban sem volt belőlük egy darab sem a kivonuláskor... Pedig ott voltak az legjobban felszerelt alakulatok...

Előzmény: Platon (14820)
Platon Creative Commons License 2017.09.29 -1 0 14820

2, Az E2 tud megvilágítást adni a SARH rávezetéshez? :) Mesélj még erről kérlek.

3, Lol. Attól hogy téged nagyon zavar a Rayleigh szóródás, attól nem fog megszűnni. Hogy mantrázod a PR-t a láthatatlan repülőről, nem lesz igaz, és nyilván az sem zavar téged hogy csak Dani kettőt lőtt le a hetvenes évek technikájával pedig hát "nemigen tudják követni" :) Lövésed nincs a dologról. Fizikai tény, hogy méteres hullámhosszon nem lehet irányított visszaverést csinálni, és mivel a radar impulzusok térfogatban verődnek vissza így elegendően vastag radar elnyomó bevonatot sem lehet létrehozni, azaz a lopakodó kialakítás szimplán és egyszerűen nem okoz számottevő csökkenést a radar keresztmetszetben egy méter+ radar esetében. Azaz pont úgy látszik mintha nem lenne rajta bevonat meg lopakodó kialakítás. Az hogy te hiszel a mesékben nem változtat a fizikai tényeken. De ugye nem ez volt a téma, hanem hogy seaskimmer kicsi célt pár száz kilométerre, hegyesszögű rálátás mellett igen nagyon nehéz észlelni a clutterben.

4, Kicsit mintha elkanyarodtál volna a témától. 1982 ben az eredeti KUB amit te modern rendszernek akartál beállítani régen elavult volt, és már a BUK is rendszerben állt. Q.E.D.

5, Rajzolgass egy picit, és legyél olyan kedves rajzold fel az elfogó pályáját is amikor a cél közben már pont máshol bukkan fel a horizon mögül mint amerre indították. Értem hogy te jobban tudod, - bár láthatóan nem volt meg hogy ezek manővereznek - de láthatóan a US. Navy szakértői nem nagyon értenek veled egyet.

 

 

 

Előzmény: molnibalage (14817)
molnibalage Creative Commons License 2017.09.29 -1 0 14819

Kérkel adjál már forrást arra, hogy milyen atomfegyver és minek volt a Sheffield-en és hogyan vetette volna be...

Előzmény: etomcat (14818)
etomcat Creative Commons License 2017.09.29 -1 0 14818

> A US Navy lassan 10 éve nem tárolás már hordozón sem atomfegyert én nukleáris harci részes légvédelmi rakéta nyugaton a BOMARC és Nike Hercules kivonása óta nincs.

 

Nem tudunk róla. Az biztos, hogy nagy botrány volt, amikor a Sheffield-ről kiszivárgott, hogy két rajta nem lévő atomfejjel süllyedt el a Falkland-Malvinas-ban, pedig az csak egy fregatt volt.

 

(Épp ésszel nem hiheti az ember, hogy nincs rajtuk, belegondolva abba az erősen vitatott hadijátékba, ahol több száz darab iráni MAS csónak támadását szimulálták, amik jól elsüllyesztették volna az amerikai flottát. Ilyen esetben leghatásosabb az atom, nem kell egyenként célozni, majd a lökéshullám kiválogatja. Senki sem fog hajót elveszíteni 500-5000 ifjúval együtt csak azért, mert a japánok nyafognak az atomfejek miatt.

 

Az amerikaiak konkrétan 127mm-es neutronfejet is akartak a kisebb hajók ágyúihoz, csak nem tudtak 190 tonnánál több robbanóerőt kihozni a teszteken a kicsi fizikai csomagból, így ejtették a fejlesztést.

 

A másik dolog, hogy manapság egyre terjed a hadihajók ABM platform célú használata, ott pedig minden opto-elektronikai műszaki csoda ellenére a közvetlen ellenrakéta találat esélye lutri, a hagyományos robbanóanyag pedig légkör nélkül nem tud lökés-hullámot kelteni. Ha a bolond Kim kilőne ballisztikus rakétát, legjobb nem kockáztatni, az SM exo-atmoszférikusan elkapja atommal - legfeljebb pár napig EMP lesz net az egész Távol-Keleten, ami miatt párezer japán otaku öngyi lesz.)

Előzmény: molnibalage (14811)
molnibalage Creative Commons License 2017.09.29 -1 0 14817

2. A mondatodnak amit írsz még értelme sincs. A platform erősebb radarja? Most te mi a frászról beszélsz E-2 vs AB vagy Tico viszonylatban...? Az E-2 közelebb van a célhoz, aim számolj a tracket, de az csak célkoordinátát továbbít nem az sugározza az MCG-t. Az MCG minősége meg nem függ attól, hogy mennyire erős a radar. Ha a kellő gyakorisággal megvan a track frissítése, akkor jó vagy. Ha megvan a cél követéséhez szükséges jelerősség, akkor jó vagy. Összevissza hadoválsz, ahogy szoktál. Arról is szó volt már n+1-szer, hogy a AIM-120 Pk-ja miért is mennyi. Ha kinematikai HMZ-n kívü indul a rakéta és a cél beminggel töri a lockot, akkor ez van. Ezek közül melyiket csinálni egy ASM a SAM ellen? Bocs, egyiket sem...

 

3, A R sz. emlegetésével is teli van a tököm, egy diagram nálad az érv úgy, hogy még értelmezni sem sikerül. A valóság meg az, hogy a stealth gépeket nemigen tudják követni semmivel 30-40 km-re. Ez a gyakorlati tapasztalat. Egyébknét azért is faszság az érvelésed, mert a szóródás a geometrikai kialakításon, vagyis távolságon alpul, csak a gép aspektusától függ az elméletben elvárt, tehát aspektusfüggőbb maga az elv, mint maga a gép RCS-e. Epic...

 

4, Ó persze, csak a 29-est exportálták Indiába már 1985-ben is, a keleti blokk és Észak-Korea felé 1988-ban a saját hadrendbe állítás után 5 évvel a 9.12 változatot. Igen, degradáltat, de akkor is exportálták.

 

5, Mitől te zseni...? Hm...? Rajzold már fel a pályát akkor, ha arakét a M3-mal megy és 10G-s fordulót csinál. 10 km-es a fordulósuár jön ki. Felrajzolom csak neked, mert láthatólag ez sem megy. 18 km-es ívhosszakból van 4 db, tehát 64 km-es célirányú távolságot 4 * 18 = 72 km távon repül le. A példámban vett ráhagyással biztosan felbukkan a horizont  mögül, de ha kukackoskodni akarsz, akkor adj hozzá 5 sec margint.. Ennyi.

Előzmény: Platon (14816)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!