Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Akit érdekel a téma, az írjon. Technikai és stratégiai kérdésekről egyaránt beszélhetünk. De ha sok rajongó van, megalakíthatjuk pl. a Magyar Kirov Csatacirkáló Rajongói Klubbot
Jól látható, hogyan fejlődött az SLBM-ek hatótávolsága.
Amíg az R-11FM ekkel még egész közel kellett lopózni, addig a modernebb RSM-52 a maga 8000+ km hatótávjával lehetővé teszi hogy a biztonságos távolságból rettentsék el az USA-t a nukleáris agressziótól.
Ez persze nem véletlen. Egyrészt az SLBM-eknek van egy minimális lőtávolságuk, nem lehet bármilyen közelről kilőni őket, másrészt meg nem sok értelme van ott rejtőzködni ahol a legerősebb az ellenséges felderítés.
Úgyhogy mindenki az ellenséges partoktól biztos távolságra járőrözik és csak kampányszerűen tesztelik az ellenséges felderítést.
Latszik a technologiai kulonbseg. Csak addig mentek kozel az USA partjaihoz ameeddig a raketaik miatt kelett aztan mar csak a parti vizekrol operaltak mert tartottak attol hogy elfogjak oket. Meg azt is bevallaljak hogy hosszabb ideig tart a raketak ropulese csak hogy vcedve legyenek a tengok.
Kursk sub disaster: Russia fined over free speech violation
The European Court of Human Rights says Russia must compensate journalists who were sued for articles about the Kursk nuclear submarine disaster in 2000.
Ezt már jó sokszor kiveséztünk, amíg az új GPS műholdak nem állnak szolgálatba, addig a katonai GPS zavarása sem nagy történet és utána is könnyedén megoldható szárazföldi vagy hajó bázisú eszközökkel.
De nyilván Kuruc te tudod jobban és a Block III műholdakat az új katonai alkalmazásokkal mint a beam steering, és megnövelt adóteljesítmény, csak dísznek lövik fel, hiszen semmi szükség rájuk, a ma is jól védett katonai rendszerek világában :)
(facepalm)
Jelenleg a GPS nem megbízható rendszer, hadműveleti körülmények között, ellenséges zavarással szemben erősen sebezhető.
2, végfázisban kell csak SARH Köszi. Szóval akkor radar horizont felett vagyunk. Akkor fuss neki újra annak amiről szó volt. "Áruld már el szerinted mekkora Pk val tud radar horizont alá tüzelni az a néhány hajó ami egyáltalán képes rá?"
3, A szóródás az egy fizikai tény, a méteres radar meg egy eszköz, a lopakodó gép meg nem csodafegyver, mert éppen a lopakodás fizikája nem működik a méteres tartományban és felette. Ez van, tetszik vagy sem.
4, A BUK-M1 az már a modernizált változat, illene tudni 1983 tól állt hadrendben, az eredeti BUK pedig 1979 től. Olvasgasd az előbbi linkeket wiki huszárkodás helyett. Nem igazán tudom mit kapálódzol az export verziókkal, de éppen semmi köze annak a Szovjet belső használatú modern rendszerekhez.
Nekem ebből az jön le, hogy a Buk-M1 sorozatgyártása 1983-ban indult. Az "elfogadás" szó is értelmezendő. Az Oszál is 1971-es IOC szerepel wikin és n+1 helyen is. Ok, mit is jelentett ez? Csak Hpasp-ot kell idézni...
Sikeres állami próbák után 1971. október 4.-én, a 9K33 OSzA (SA-8A Gecko) rendszeresítésre került, egy cél két rakétával történőmegsemmisítésének képességével. Gyártás: ’70-1db, ’71-3db, ’72-15db. 1973-ban az elsőezred megalakult, 12 járművel. Tehát 1973-ban is volt egy alakulat, ami alig fele technikával rendelkezett a 20 járműves ezrednek és az, az eredeti 4 rakés ős változat, nem konténeres tárolással a járművön. Az AK/AKM és a gyártás felfutása ezek után jött.
Nincs ez másként a 9K330 Tor és 9K330 Tor-M1 és a 2K22 és 2K22M-nél is. Ezért van az, hogy n+1 helyen '80-as évek beli IOC-ket lát az ember, de hogyhogynem az egész VSz-ben kb. legenedák vannak arról, hogy ki látott ilyeneket. 1990-ban két Buk-M1 dandár volt, egyik itthon, egy az NDK-ban.
Kínában lövésem sincs mi volt, de a kínai "fejlettséget" nézve, sanszosan nem oda kerültek a csúcskategóriás eszközöt először, mert a kínai színvonal a béka segge alatt volt a '80-as években is.
Испытания с 1977 по 1979 гг. Принят на вооружении в 1980 г.
9К37М1 «Бук-М1» Принят на вооружении в 1983 г.
------------
В соответствии с Постановлением ЦК КПСС и СМ СССР от 30 ноября 1979 г. была проведена модернизация ЗРК "Бук" с целью повышения его боевых возможностей, защищенности его радиоэлектронных средств от помех и противорадиолокационных ракет.
Комплекс "Бук-М1" был принят на вооружение войск ПВО СВ в 1983 году и его серийное производство было налажено в кооперации предприятий промышленности, ранее выпускавших средства ЗРК "Бук".
MCG-t továbbra is az AEGIS adja, csak a horizont alatti célnak a track adatait kapja az E-2-től, ami alapján az AEGIS számolja az elfogási pont helyét és annak megfelelően kapja a rakéta a parancsokat az RPK fázisban. Mert a TVM az kombinált RPK + SARH te te meg nem értett zseni, ahol a végfázisban kell csak SARH addig egy koordináta felé repül a rakéta, amit vakon is meg lehet neki adni. Erre az Sz-300PT is képes volt már...
Szó se róla ez az egyetlen módszer, hogy a te általad rojtosra szopott Sz-300/400 + Naboval bármit kezdjen a stealth gépekkel - de a Nebo is csak szektoros üzemmóddal - , mert az RPN nem méteres hullámhosszú, tehát az nem látja a céls semmiképpen, amikor a Nebo éppen már képes rá. Tehát csak abban reménykedhet az Sz-300/400, hogy a Nebo adatai alapján a rakéta repül a folyamatosan módosított irányba és arra világít az RPN, anélkül hogy kapna értelmezhető visszhangot a célról. Ha szerencséjük van, akkor pár km-re a céltól a rakéta már kap visszhangot a rakéta és arra ráállhat. Ha lenne ARH-s orosz rakéta (40N6 nincs hadrendben), akkor is működhet ez a mód.
Na, szerinted akkor mit csinálna az SM3 korai indítással, mikor még nincs a cél a horizont felett indításkor, de érkezéskor már ott lesz? Az oldaliányú hiba a manőverezéssel néhány km, a végfázis meg több, mint 10 km hosszú a TVM szakasz idejét nézve, tehát a rakéta képse a célra fordulni.
3, Nem láthatatlant mantrátom te ostoba egyén, hanem azt, hogy sem a szóródás sem a méteres hullámhossz nem csodafegyver. Az steath hatást csökkenti, de rohadtul nem szüneti meg és degradálja le a nem steath gépek szintjére...
4, Dehogy volt elavult 1982-ben a Kub tekintve, hogy a Buk-M1 exportja a '90-es évek előtt fel sem merült. A Buk-M1 nem állt hadrendben 1980-as évek elején, wiki féle marhaságokkal kérlek mást fárassz. Ott is olvashatsz olyanokat, hogy Tor és Tunguszka 1980-as évek eleji IOC, a rögvalóság meg azt, hogy a NDK-ban sem volt belőlük egy darab sem a kivonuláskor... Pedig ott voltak az legjobban felszerelt alakulatok...
2, Az E2 tud megvilágítást adni a SARH rávezetéshez? :) Mesélj még erről kérlek.
3, Lol. Attól hogy téged nagyon zavar a Rayleigh szóródás, attól nem fog megszűnni. Hogy mantrázod a PR-t a láthatatlan repülőről, nem lesz igaz, és nyilván az sem zavar téged hogy csak Dani kettőt lőtt le a hetvenes évek technikájával pedig hát "nemigen tudják követni" :) Lövésed nincs a dologról. Fizikai tény, hogy méteres hullámhosszon nem lehet irányított visszaverést csinálni, és mivel a radar impulzusok térfogatban verődnek vissza így elegendően vastag radar elnyomó bevonatot sem lehet létrehozni, azaz a lopakodó kialakítás szimplán és egyszerűen nem okoz számottevő csökkenést a radar keresztmetszetben egy méter+ radar esetében. Azaz pont úgy látszik mintha nem lenne rajta bevonat meg lopakodó kialakítás. Az hogy te hiszel a mesékben nem változtat a fizikai tényeken. De ugye nem ez volt a téma, hanem hogy seaskimmer kicsi célt pár száz kilométerre, hegyesszögű rálátás mellett igen nagyon nehéz észlelni a clutterben.
4, Kicsit mintha elkanyarodtál volna a témától. 1982 ben az eredeti KUB amit te modern rendszernek akartál beállítani régen elavult volt, és már a BUK is rendszerben állt. Q.E.D.
5, Rajzolgass egy picit, és legyél olyan kedves rajzold fel az elfogó pályáját is amikor a cél közben már pont máshol bukkan fel a horizon mögül mint amerre indították. Értem hogy te jobban tudod, - bár láthatóan nem volt meg hogy ezek manővereznek - de láthatóan a US. Navy szakértői nem nagyon értenek veled egyet.
> A US Navy lassan 10 éve nem tárolás már hordozón sem atomfegyert én nukleáris harci részes légvédelmi rakéta nyugaton a BOMARC és Nike Hercules kivonása óta nincs.
Nem tudunk róla. Az biztos, hogy nagy botrány volt, amikor a Sheffield-ről kiszivárgott, hogy két rajta nem lévő atomfejjel süllyedt el a Falkland-Malvinas-ban, pedig az csak egy fregatt volt.
(Épp ésszel nem hiheti az ember, hogy nincs rajtuk, belegondolva abba az erősen vitatott hadijátékba, ahol több száz darab iráni MAS csónak támadását szimulálták, amik jól elsüllyesztették volna az amerikai flottát. Ilyen esetben leghatásosabb az atom, nem kell egyenként célozni, majd a lökéshullám kiválogatja. Senki sem fog hajót elveszíteni 500-5000 ifjúval együtt csak azért, mert a japánok nyafognak az atomfejek miatt.
Az amerikaiak konkrétan 127mm-es neutronfejet is akartak a kisebb hajók ágyúihoz, csak nem tudtak 190 tonnánál több robbanóerőt kihozni a teszteken a kicsi fizikai csomagból, így ejtették a fejlesztést.
A másik dolog, hogy manapság egyre terjed a hadihajók ABM platform célú használata, ott pedig minden opto-elektronikai műszaki csoda ellenére a közvetlen ellenrakéta találat esélye lutri, a hagyományos robbanóanyag pedig légkör nélkül nem tud lökés-hullámot kelteni. Ha a bolond Kim kilőne ballisztikus rakétát, legjobb nem kockáztatni, az SM exo-atmoszférikusan elkapja atommal - legfeljebb pár napig EMP lesz net az egész Távol-Keleten, ami miatt párezer japán otaku öngyi lesz.)
2. A mondatodnak amit írsz még értelme sincs. A platform erősebb radarja? Most te mi a frászról beszélsz E-2 vs AB vagy Tico viszonylatban...? Az E-2 közelebb van a célhoz, aim számolj a tracket, de az csak célkoordinátát továbbít nem az sugározza az MCG-t. Az MCG minősége meg nem függ attól, hogy mennyire erős a radar. Ha a kellő gyakorisággal megvan a track frissítése, akkor jó vagy. Ha megvan a cél követéséhez szükséges jelerősség, akkor jó vagy. Összevissza hadoválsz, ahogy szoktál. Arról is szó volt már n+1-szer, hogy a AIM-120 Pk-ja miért is mennyi. Ha kinematikai HMZ-n kívü indul a rakéta és a cél beminggel töri a lockot, akkor ez van. Ezek közül melyiket csinálni egy ASM a SAM ellen? Bocs, egyiket sem...
3, A R sz. emlegetésével is teli van a tököm, egy diagram nálad az érv úgy, hogy még értelmezni sem sikerül. A valóság meg az, hogy a stealth gépeket nemigen tudják követni semmivel 30-40 km-re. Ez a gyakorlati tapasztalat. Egyébknét azért is faszság az érvelésed, mert a szóródás a geometrikai kialakításon, vagyis távolságon alpul, csak a gép aspektusától függ az elméletben elvárt, tehát aspektusfüggőbb maga az elv, mint maga a gép RCS-e. Epic...
4, Ó persze, csak a 29-est exportálták Indiába már 1985-ben is, a keleti blokk és Észak-Korea felé 1988-ban a saját hadrendbe állítás után 5 évvel a 9.12 változatot. Igen, degradáltat, de akkor is exportálták.
5, Mitől te zseni...? Hm...? Rajzold már fel a pályát akkor, ha arakét a M3-mal megy és 10G-s fordulót csinál. 10 km-es a fordulósuár jön ki. Felrajzolom csak neked, mert láthatólag ez sem megy. 18 km-es ívhosszakból van 4 db, tehát 64 km-es célirányú távolságot 4 * 18 = 72 km távon repül le. A példámban vett ráhagyással biztosan felbukkan a horizont mögül, de ha kukackoskodni akarsz, akkor adj hozzá 5 sec margint.. Ennyi.
2, Nem. Azt állítom, hogy a direkt földi radaros megvilágítás nélküli Pk jelentősen kisebb mint amikor a platform sokkal erősebb radarja világítja meg a célt. ARH Pk << Pk Ajánlom figyelmedbe az AIM-120 szánalmas Pk -ját.
3, Nem igazolt vissza semmi ilyesmit ez csak a te agyszüleményed. Itt szépen elmeséli az Üteg személyzete, Dani is! hogy mi is történt és hogyan. Nem baj hogy gőzöd nincs a fizikájáról, Mie, és Rayleigh szóródásról, RCS-ről, de könyörgöm miért próbálsz úgy tenni mintha értenéd?
4, LoL A VSZ mióta a Szovjet Vörös Hadsereg? :))) A Szovjet általában megtartotta magának a csúcstechnikát. 1983-ban már a modernizált változat is hadrendben állt. 1987 :) LoL :) Forrás, forrás, kérsz még?
5, Szerintem másodpercenként majdnem egy kilométert tesz meg a cél. Igen nagyon pontatlan lesz ha manőverezik.
Ebben a hozzászólásban éppen semmilyen bizonyítékot nem hoztál fel.
Hacsak nem azt a fajta "érvelést" kívánod alkalmazni, hogy pl. "az USA támogatta Nicaraguában a kormány ellenes felkelőket tehát ők állnak a Kelet Ukrajnai kormány ellenes felkelők mögött is."
Abból hogy Oroszország helyreállította területi szuverenitását a Krímben ugyan melyik univerzumban következik hogy kelet Ukrajnában Orosz csapatok lennének?
Ha nincs bizonyítékod rá, de szentül állítod, akkor konteo, ilyen egyszerű.
Ezek szerint te azt vallod, hogy a világ összes ARH-ja Pk-ja alacsony attól függetlenül, hogy horizont alá vagy fölé dolgozik? Mert impilicite ezt állítod te zseni... Az külön vicc, hogy semmivel nem támasztod alá az állításodat...
Alapvető fizika. Aham... Dani Zoli a méteres P-18-cal nagyjából visszaigazolta azt, hogy mire képse a - 30 dbSm, de te továbbra is játszod az eszed... Meg persze az egész világ ostobbáb, mint te, mert szegényes stealth gépeket fejlesztenek...
Forrást öcsisajt. Mondom, az első Buk dandrár 1987-ben ért ki a VSz területére.
Amikor a rakéta 60 km-re van tőled és 45 km a hordizont és a CGS közepe felé tart ismert sebességgel, akkor szerinted a "becslés" mennyire pontatlan? Ha M3.0-mal halad már, akkor 15 sec alatt odaér és ennek megváltozásáa semmi esély, mert a rakéta okkal tart a CSG közepe felé. Tehát 20 sec-en belül ott lesz. Mehet a rakéta. Haver a 40+ éves szovjet AVR tudott prolongálni...
Más fárasszál már a faszságaiddal, ha kérhetném....
2, A Pk meg alulról veri a Béka seggét. Ennyi a sztori.
3, Jó lenne ha megértenéd végre az RCS fogalmát ami frekvencia függő. Ami szerinted "láthatatlan" cél, az maximum milliméteres, centiméteres hullámhosszon nehezen észlelhető, egy méteres radaron alig kisebb célpont egy lopakodó kialakítás nélküli hasonló méretű gépnél. Alapvető fizika, ha tudnád hogy mit is jelent az RCS akkor értenéd. Ugvyanígy nem érted a low angle cluttert sem ezért nem vágod, hogy miért nehéz nagy távolságban nagyon alacsonyan repülő kis célt kiszúrni.
4, A BUK-t 1979-ben rendszeresítette a Vörös Hadsereg. természetesen az Araboknak nem volt. Nekik eredeti KUB-juk volt, ami régen elavult addigra.
5, Maximum becsülni tudsz, mert a cél manőverezik. Szóval, nem, nem tudod mikor fog felbukkanni a radar horizonton, csak tippelsz. Jó eséllyel ellövöd az elfogót a nagy kékségbe.
A US Navy lassan 10 éve nem tárolás már hordozón sem atomfegyert én nukleáris harci részes légvédelmi rakéta nyugaton a BOMARC és Nike Hercules kivonása óta nincs.
> Szóval ha több tucat rakéta jön befele akkor el is fognak találni.
Olyan hajón amire érdemes több tucat rakétát kilőni, azon atomfegyver is van, akár olyan relatíve kicsi ladikon is, mint egy fregatt. Ha látom a radaron, hogy jön felém több tucat rakéta, nem fogok szorzótáblát játszani a tűzcsatornák számával, hanem begombolom a hajót, magam fölé durrantok gombással, pápá elektronika - aztán elhajózok szextánssal és stopper órával a kézben, az ASM-ek meg oldják meg maguknak, ahogy tudják.
(Az US NAVY hadihajókon beépített lemosó rendszer van, hogy a személyzet kimenetele nélkül is tudják mentesíteni magukat a kihullástól.)
Tengeralattjaro ha elkarja kapni a celpontjat akkor elebe kell hogy keruljon. Ennek az oka az hogy sebessegben vagy nem tudja utolerni a celpontjat vagy ha megis akkor a top 30 + sebessege miatt konyen es mar messzirol felderitheto. Ebbol kifolyolag a tengok igykeznek egy szamitott talalkozasi pont fele oldalrol szembol erkezni hogy a sebesseguket minimumon tartvba meglepetest kihasznalva tamadhassanak. Viszont ha a celpoint mondjuk egy CVBG a sebesseget es az iranyat folyamatosan valtoztatja akkor ez egy baromi nehez dolog. Raadasul a CVBG elott harchelyzetben telepitik a szonarbolyakat az az ezeket is ki kell cseleznie a tengonak.
Osszessegeben nem hogy egy koncentralt tamadast de meg egy szolot is igen nehez osszehozni egy harcolo CVBG ellen.
