A padlás légtere jól át tud szellőzni akkor is, ha a cserép alatt párazáró fólia van.
Egyrészt a tető szélénél lehet körben szellőzőrés, másrészt a fólián is lehet úgy szellőző lyukakat nyitni, hogy ettől még nem esnek be a fólia külső felületén leguruló vízcseppek.
De ha pl nyeregtető van, akkor a két végén lehet csinálni szellőző ablakokat.
"fölső deszkázatra bitumenes lemez van végig terítve, így vettük a háza"
Aki a fa födémed egy csupasz párafékező réteggel zárta le, az egy állat volt.
Ha a bitumenes lemez felett közvetlenül a jéghideg padlás volt, akkor a lemez alja is folyamatosan hideg volt, ezért a lakásból távozni próbáló pára vízzé csapódott ki rajta, lassan átnedvesítve a födém fa szerkezetét. Márpedig a tartósan nedvesen tartott fa hajlamos a korhadásra, tehát a gyengülésre. Legrosszabb esetben még az is elképzelhető, hogy a födémed itt-ott már annyira korhadt, hogy bármelyik pillanatban a fejedre szakadhat!!! (talán pont ezért adták el a házat, hogy más fejére szakadjon, ezt később bíróság valószínűsítheti)
A bitumenes réteget AZONNAL eltüntetni!
A födém fa szerkezetét (főleg a gerendákat) megvizsgálni korhadásra, több helyen is, de főleg a konyha és a fürdőszoba felett.
Ha nem kell semmit kicserélni, akkor
1: gondoskodsz a padlástér kiváló átszellőzéséről (szellőző lyukak/rések)
2: a felső deszkák tetejére (átfedéssel) ledobsz 20-30 centi olcsó üveggyapotot (a gyapot széle körben teljes vastagságában simuljon össze az oldalfali hőszigeteléssel!)
Sziasztok! Szeretném leszigetelni a födémet. A rétegrendje alulról haladva a következő: stukatúr vakolat, deszka, fagerenda, deszka. A fölső deszkázatra bitumenes lemez van végig terítve, így vettük a házat, nem tudom, hogy mi volt a szándéka ezzel az előző tulajnak. Máshol a födémben nincs semmilyen fólia. Az üveggyapotot a fölső deszkázatra fektetném egyelőre, mert nincs időm/kedvem felszedni a deszkákat, és a gerendák közé rakni. A kérdésem az lenne, hogy a bitumenes lemezt távolítsam el a deszkázatról?
A födém fölött zárt, nyeregtetős, cserépborítású padlás van, ami utólagosan lett vízszigetelve (párazáró fólia a szarufák közé lécekkel beszögelve).
Üdv ! Nálam is most készül a szigetelés,és az jött le nekem ,hogy max. 2 nap múlva mennie kell a színnek a falra az alapozás után !:-) Holnap ha igaz levonulnak tőlem ,2 külön kis falrészlet van vissza nekik ,ebből az egyiket már rég lealapozhatták volna mert kész volt a 2x-i behúzás + a csiszolás,de csak ma kenték be a holnapi színezés előtt alapozóval !
Múlt héten akartuk a vékonyvakolatot felkenni, ezért kedden felment az alapozó, szerdán viszont olyan idő volt, hogy nem mertünk nekikezdeni.
Most szerdán vakolnánk, szerintetek megint le kell kenni alapozóval, vagy egy hét alatt nem porolódott el annyira? Nem örülnék neki, de ha kell lekenem.
Kívülről szigeteljük a házat. A falakat holnap befelyezik és következik a lábazat. Az iparos, a következő kérdést tette fel nekem: A vezetősín alatt, kihaggyon e, 1 cm-es rést? És úgy kezdje rakni a lábazatra az XPS-t ?
Magyarán : a két szigetelő réteg közt lenne 1 cm szabad falfelület. Állítólag igy tud távozni a felgyülemlett pára.
?? Külön-külön értelmes, amit írsz, csak így nem összefüggő :)
A levegő, mint hőszigetelő tökéletes lenne, a probléma az, hogy nem vákuum van körülötte :D. Amikkel érintkezik, fólia, gerenda, ajtó-ablak tok, cserép, jobb esetben hőszigetelés stb. mindig jobb hővezető, tehát rosszabb hőszigetelő, így szépen szökik a meleg, mert a levegő a határokon belül mindig mozog és szállítja a hőt. Én ennyit írtam és nem többet. Mi a tévedés? Szerinted mind jobb hőszigetelő? :D
A lufi arról szól, hogy hiába áll benne a levegő, fázni fogunk. Mert baromi jó hővezető a vékony fala a levegőhöz képest. Mi a tévedés?
A harmadik mondattal leírsz egy alapigazságot, csak éppen logikailag pont az ellenkezője, mint amit előtte emlegetsz.
Mindegy, értjük :)
A hangszigetelésben egyetértünk, de a mondatom második felét az idézetből ne hagyd már le :)
"Nem a tömeg számít, hanem a sűrűség (legyünk már precízek"
Mély hangok esetén 3-20 méteres hullámhoszú, nagy energiájú hanghullámokról van szó. Egy ilyen hullám-óriás leszarja, hogy az 5 centi vastag gyapotodnak milyen a belső sűrűsége: ha ritka a gyapot, akor áfúj rajta mint a szél, ha sűrű a gyapot, akkor meg a kis tömeg miatt könnyedén megrángatja (membránnak tekinti) ezért úgy át megy rajta mint kés a vajon.
A hangcsillapítás általános szabálya, hogy: amit nem tudunk visszaverni, azt nyelessük el. Sajnos a mély hangok nagy energiával rendelkeznek, a bazinagy tömeg segít a visszaverésben és ugye amit ügyesen visszavertünk, azt már nem nekünk kell csillapítani :) A hangelnyelés legtöbbször nem más, mint a levegő rezgéseit mechanikus mozgássá alakítani, majd ezt a mozgást hővé alakítani. A hő meg már nem hang ugyebár :)
A nagy hullámhosszú mély hangokat csak zárt (vagy majdnem zárt) rezgő membránnal tudjuk mechanikus mozgássá alakítani és ha már mozog a membránunk, akkor ezt a lengést folyamatosan csillapítani kell (hővé alakítás). Csak akkor sikeres a hangcsillapítás, ha MINDKÉT feltétel teljesül.
Az általad említett acéllemez is kiváló, de csak akkor, ha valamivel folyamatosan csillapítjuk a rezgését. Ez lehet pl 256 db autó lengés csillapító is ;) de léteznek olcsóbb megoldások is, pl rugalmas acél helyett a membránunkat NEM rugalmas anyagból csináljuk (kő, beton, ólom, stb), ebben az esetben az anyag rugalmatlansága végzi a lengéscsillapítást (=hővé átalakítást). Másik módszer, amikor a rezgést nem a membrán anyaga csillapítja, hanem a neki támaszkodó gyapot, homok, stb.
Tehát a nehéz membrán (pl betonfal) a mély hangok nagy részét visszaveri és csak a maradékkal kell nekünk megbirkózni, könnyű membrán esetén viszont sokkal több hang elnyeletése szakad a mi nyakunkba.
Nem a tömeg számít, hanem a sűrűség (legyünk már precízek :D ), a méret és a homogenitás. Ugyanis a mély hangok hullámhossza jóval nagyobb, nehezebben nyelődnek el. Hiába teszel oda 5 tonnás, de csak pár centi vastag acéllapot, vígan át fog rajta dübörögni, mert önmaga is rezonálni fog, míg egy jóval könnyebb, de méter vastag akármin már nem annyira.
Ha a levegő hőszigetel, akkor az üres padláson lévő 300 m3 a legjobb hőszigetelő
Ne nevess, önmagában ugyanis így igaz :D A levegő hővezetési tényezője 0,024, míg a gyapotoké 0,04-0,05 között van, tehát majdnem kétszer jobb. Illetve rosszabb :)
A probléma a határolófelületekkel van, na azok már sokkal jobban vezetik a hőt :)
Közben Elek is megírta a lényeget.
Mellesleg a párazáró fólia másik fontos haszna, hogy mivel megakadályozza a levegőáramlást, így a közvetlen hőszállítást is. Tehát nem csak a pára, de a meleg sem tud közvetlenül távozni. Ezért is fontos a folytonosság.
"Ugyebár a levegő szigetel a gyapotban .. hogy lehet egy merev kőzetgyapot tábla és egy nyegle tekercses üveggyapot ugyanolyan lambda értékű?"
Csak a MOZDULATLAN levegő szigetel marhajól.
A meleg levegő felfelé száll, a hideg levegő lefelé száll, ha egy üregben semmi sem akadályozza a hő-szállító levegő-körforgást, akkor az az üreg nem lesz jó hőszigetelő, hiába van benne "hőszigetelő" levegő. Ezt az áramlást minél jobban le kell fékeznünk, erre jó az a sok térkitöltő szöszmösz/szál/buborék/stb amit mi hőszigetelő anyagoknak hívunk. Minél kevésbé tud áramlani benne a levegő, annál jobb az anyag hőszigetelése.
Persze nem szabad túlzásba sem esni: a levegő mozgását lassító szálak anyaga a levegőnél rosszabb hőszigetelő, ezért ahogy növeljük a szálak sűrűségét, egy bizonyos sűrűség felett a szálak saját hővezetése kezdi lerontani a hőszigetelő anyag jóságát. Tehát a sor egyik végén lévő hőszigetelő anyagok azért gyengék, mert túl kevés bennük a légáramlást lassító szálacska, a sor másik végén lévő hőszigetelő anyagok meg azért szigetelnek gyengén, mert már marhasok hővezető szál anyag van bennük. Persze erre a marhasűrű töltelékre többnyire szükség van, mert ezek a hőszigetelő anyagok terhet hordanak: vagy járható, vagy vakolható hőszigetelő anyagok.
A szálas hőszigetelő anyagok többségénél a 15 kg/m3 testsűrűség alatti és a 80 kg/m3 testsűrűség feletti anyagok hőszigetelnek gyengébben, a legjobb hőszigetelésűek kb 40 kg/m3 körül vannak (adatok fejből, remélem nem tévedek sokat).
"az összébbnyomással a hangszigetelése javul?"
A mély hangok csillapításához a tömeg lenne a legfontosabb, de 5 centi gyapotnak gyakorlatilag nincs tömege. A magas hangoknál számít a vastagság, de egy rétegek közé zárt gyapothoz a magas hangok nemigen jutnak el. A közepes hangok esetén a gyapot haszna ott lesz, hogy energiaelnyelő rugóként is működik két rezgő felület között, tehát összenyomáskor amit elveszítesz a vastagságon, azt remélhetőleg megnyered rugóerőben (tehát az összenyomástól nincs omlás).
Általában véve két réteg közé zárt 5 centi üveggyapot zajcsillapító hatása (az üres üreghez képest) nem nulla, de majdnem nulla. A mély+közepes hangokat NEM 5 centi pehelykönnyű gyapottal kell hatékonyan csillapítani, hanem minél nehezebb (és minél vastagabb) gyapottal.
Szerintem a táblás az kőzetgyapot a tekercses meg üveg, azért nem egyforma merevek. Ha a levegő hőszigetel, akkor az üres padláson lévő 300 m3 a legjobb hőszigetelő. :)
A levegő addig szigetel amíg kis buborékokba van zárva, de a könnyű szálas anyag nem zárja magába, hanem tud áramlani, és hordani kifele a meleget, a táblás, sűrűbb anyag jobban megtartja.
Nekem ez nem logikus amúgy :) Ugyebár a levegő szigetel a gyapotban, ha összébbnyomod, kevesebb levegő lesz benne nem? A másik: hogy lehet egy merev kőzetgyapot tábla és egy nyegle tekercses üveggyapot ugyanolyan lambda értékű? Vagy a táblás csak azért merev mert vmivel át van itatva? Műgyanta kötés?
Másik kérdésem: az összébbnyomással a hangszigetelése javul?
Tegnap végre nekiálltam másodmagammal a padlás födém szigetelésnek.
Pénteken megjött 100nm 240mm-es naturoll pro szigetelő 32 tekercs. 11,5 tekercs már a helyén van. Jónak tűnik ez a gyapot. Mérve sok helyen 27-28cm vastag, nagyon kicsire van összenyomrgatva a raklapon, meg a tekercsen belül is. Kibontáskor eszméletlen erővel tör kifelé és mintha levegőt venne miután kitekeredett 1-2 másodperc alatt eléri a teljes vastagságát.
Nem szúr, nem porzik, jó vele dolgozni. Leterítve durván néz ki. Még kb 2x fél nap lesz mire mind a 32 tekercs a helyére kerül.
Utána már lehet számolni mennyi kell még pontosan.
Szélekhez nem lehet teljesen odatolni ezért vágtam 30cm csíkokat amit kettészedve kb 12-14cm vastag csíkkal indul ami bemegy a szarufák közé és rálóg a talpszelemenre. Kívül csak pár cm van a fal külsőig, kitapogattam, fel van hozva teljesen a fáig a homlokzati eps, a tetején is ki csík ragasztóval. Kopogtatva nem érzek betont sehol a talp fa mellett. A legnagyobb szívás rész már megvan a kiugró tető alatti nagyon alacsony terület, kúszni mászni kellett oda.
Ha majd megint rendesen esik, széllel, akkor csinálok egy fotót az én házfalamról (ÉNY) :) Azon is csak ragasztó+háló van, jó egy-másfél méter magasan nedves olyankor. Egyébként Elek, mivel a ragasztó sokkal jobban szívja a vizet, mint az eps, ezért ha a ragasztó már száraz, akkor az eps alatta tuti, hogy szintén száraz.
Más. Újabb helyzetjelentés :D Bocs, ha valakit untat. Ennyi örömöm legyen már, na meg hátha okosságot is tanulok. Bár a lehetőségek eléggé behatároltak.
Írtam, hogy elhasználtam a felszedett/feltornyozott régi hőszigetelést. Akkor derült ki, hogy a helyén be sem volt deszkázva, mindjárt a gipszkartonra pakolták, ami alulról nézve a plafon. A szobákban és a nappaliban látszanak a gerendák, az van felülről belambériázva, az a padlásról nézve a födém is. Az előtér/wc/fürdő plafonja az gipszkartonozva is van, jó 15 centi légréssel. Fölöttük nem lambéria van, hanem sima deszka. Na ez utóbbi hiányzott. Gyanús lett, hogy oldalról ( itt éppen a tűzfal felé) semmi sem zárja le ezt a 15 centis légrést, csak a szigetelés. Nagyképűség lenne azt állítani, hogy abba a légrésbe úgysem jut be a meleg, páradús levegő, vagyis ebből a pára lelkes sikongatással csapódik le abban a szigetelésben. Felszedtem arrébb is, ott sem volt lezárva. Párazáró fólia az ugye hírből sem volt eredetileg. Szóval kicsit elhúzódott a deszkázás.
Összekötni a feljövő párazáró fóliával már lehetetlen, mert nem hozták fel a padlásig, bár közben gerenda is van.
Végül is 25 cm üveggyapot lesz majd az egész födémen.
Abban tudnál segìteni, hogy vakolatnál a szilikátos és szilikonos között mi a különbség. A neten egy szövegkörnyezetben is sokszor rokonértelmű szòként kezelik és keverik. Van különbség a kettő között?
Ha a gáz fűtőértékét tekintjük 100 százaléknak, akkor a kondenzációs kazán VALÓBAN 100 % feletti hőt is tud produkálni.
Az újabb előírások szerint a gáz fűtőértékébe bele kell számolniz égéskor keletkezett víz újra-kondenzálásból kinyerhető extra hőt is, ezért ma már senki sem tudja, hogy mi a 100 százalék :)
"a ledtévéjében meg 2millió led világít"
Az oled tv-kben VALÓBAN milliónyi pici led világít.
