A világűr nem üres kutatási adatok szerint 1 köbcm, világűr átlag öt részecskét tartalmaz, ezt 1köbmm-es cső formájú tér gyanánt vizsgálva 1m. hosszú térrészben öt részecskét találunk. Vizsgáljunk most részecske átmérőjű világűr teret fényévnyi hosszban, tegyük fel, ha ebbe egy részecske esik, (most nem akarok nagy számokkal bíbelődni) akkor 12 milliárd fényévnyi hosszú térrészbe a valószínűség szabályai szerint 12 részecskét találunk. Ennyi részecskén küzdi át magát az a foton amelyik ilyen messziről érkezik hozzánk. A felkelő és a lenyugvó napból szemünkbe érkező fény valószínűleg ugyan ennyi részecskén verekedte át magát, mivel a sűrű légrétegen ferdén jutott el hozzánk.
"Számára akkor nincs baj, s azt szereti, ha ő magyarázza el, hogy hogyan kell érteni a dolgokat, mármint a fősodorbeli álláspontot"
Mindenki a saját véleményét, igazát próbálja elfogadtatni. Nincs ezzel semmi baj, amíg nem torkollik személyeskedésbe a vita...
"Azért szerintem az önálló gondolkodás nem külön szakma, ezt bárki, bármikor gyakorolhatja, s nem kell hogy mindent elhiggyen az önjelölt tudós potentátoknak. Látom, te is így vagy vele."
Alapvetően kétkedő vagyok, és szeretek saját elképzelést kialakítani, amihez viszont nem ragaszkodom görcsösen...
"Az elméleti fizikában és kozmológiában még az alapok is bizonytalanok"
Ahogy te azt hiszed...
Valójában ennél nagyobb kapitális tévedést ritkán tudsz elkövetni. Az elméleti fizika új hipotézisei persze még igazolásra várnak, de az ALAPJAI mindig is sziklaszilárdak, úgy matematikailag (egyetemi szint!!), mint fizikailag (egyetemi szint!!), vagy megfigyelési adatok (precíziós kozmológia naprakész követése) tekintetében. A baj ott kezdődik, ha valaki ezeknek az alapoknak sincs a birtokában, akkor azt hiszi, hogy az elméleti fizika és a kozmológia csak annyiból áll, hogy valaki a hasára üt és mond valamit minden alap nélkül. A tudatlan laikus ekkor azt hiszi, hogy jé milyen egyszerű ez, én is tudok ilyet! Egy fenét! Majd akkor, ha több évtizednyi tanulmányok és kutatói munka során az alapokat megszerezte!
(Aki pedig még a specrel hosszkontrakciót sem képes logikusan belátni egy hibátlan levezetés alapján, annak esélye sincs nemhogy helyes elméleti fizikai vagy kozmológiai ötletre, de még az alapok megtanulására se.)
Igen! Ez aztán bravúros érvelés! A fizika meg a kozmológia elméleti alapjait még egy amatőr is meg tudja ítélni, sokkal inkább, mint a vízvezetékszerelést. Most legalább megtudtuk, miből származik Tuarego feneketlen önbizalma.
...amint itt sorban előjöttök, mint vérszagra gyűlt vad, válaszolgassak az acsarkodásaitokra.
Csak a rend kedvéért, hogy nehogy valaki egy sértődött notórius hazudozónak nézhessen téged, légyszíves mutass rá, emeld ki, hogy az előző hozzászólásban hol volt az a csúnya acsarkodás, ahol mint vérszagra gyűlt vad ... Meg tudod mutatni?
Nincs nekem annyi időm, türelmem, (és kedvem), hogy amint itt sorban előjöttök, mint vérszagra gyűlt vad, válaszolgassak az acsarkodásaitokra. Inkább hagylak benneteket...
...tudósok elméletei közül választ, hogy neki melyik inkább elfogadható, melyiket tartja megalapozottabbnak. Ezt pedig egy laikus amatőr is meg tudja ítélni.
Ez csak természetes, hogy így van a Tuarego-fizikát művelők között. Hiszen akik világosan megmondták, hogy a Holdnak nincs saját tengelykörüli forgása, na azok igazán kompetensek a kozmológiában elfogadott elméletek zsűrizésére. Az ilyen laikus tudósok már egyetlen rúgással is cáfolni tudják Galileit, Newtont, Einsteint, tehát ebből is látszik, hogy nekik igen is joguk van és talán kötelességük is az igazságot kideríteni és bátran pocskondiázni azt a sok hülye tudósocskát, akik csak a könnyebb megélhetés miatt mantrázzák azt a sok hülyeséget. Ugye kedves Tuarego? Ezt kellene végre belátni és a tankönyvekbe beleírni, hogy mindenki láthassa az igazi tudományt?
Az analógia rossz, mert a fundamentális fizika, kozmológia tudományának helyzete nem hasonlítható sem a katonaorvosi, sem a vízvezetékszerelői, sem a mérnöki munkához, vagyis az alkalmazott tudományokból levezethető szakmunkákhoz.
Az elméleti fizikában és kozmológiában még az alapok is bizonytalanok, s vitára adnak okot a főbb elméletek, kiindulási adatok. A vízvezeték szerelésben és a műszaki mérnöki gyakorlatban ez nem igazán fordul elő.
Egyébként általában itt sem arról van szó, hogy egy laikus teljesen új fizikai elméletet tenne le, hanem a különböző szakértők, tudósok elméletei közül választ, hogy neki melyik inkább elfogadható, melyiket tartja megalapozottabbnak. Ezt pedig egy laikus amatőr is meg tudja ítélni.
A vasúti pályák tervezését is jobb lenne szakértők helyett a laikusokra bízni, akiknek gondolkodását és fantáziáját még nem bénította le a túlzottan sok ismeretet bebiflázása, ami a szakterület mainstream művelőit elbizakodottá tette. Jól tudjuk mennyi hibához vezetett már az, amikor a kívülállók egyéni gondolkodás helyett birka módjára megbíztak a képzett mérnökökben. Mennyi vasúti töltés süllyedt meg, mennyit mosott el a víz, hány híd omlott le már alattuk! Ez a szűk szakmai elit mégis mindig meg akarja mondani a tutit, lesöpri, s nem hozzáértőnek bélyegzi mások véleményét, sőt mint koncra éhes falka ront a laikusokra, abban a pillanatban amikor bele akarnának szólni a mérnöki számítások alapjául szolgáló elvekbe. Szerintük ezeknek a tudatlanoknak csak szó nélkül ülni volna joguk a vonatokban, feltétlen bizalommal a képzett konstruktőrök iránt. Noha számtalan példa van rá, hogy a tévedéseikbe bele is lehet halni.
És kiváló gyűjtőhelye az önjelölt bíráskodóknak, minősítőknek, másikat minden módon besározó trolloknak, akiknek nem az adott téma tárgyalása a fontos, hanem az, hogy ők "rámutassanak", ki az, akinek joga van nyilatkozni a tudomány nevében, s az aki megmondhatja a tutit, s ki az aki legfeljebb csak kérdezhet. Ha pedig mégis elmondja a véleményét a nem hozzáértőnek bélyegzett valaki, akkor mint koncra az éhes falka, úgy rontanak rá.
" Ráadásul a szakértelem, a gyakorlat és a többség tudata elbizakodottá teheti a mainstream álláspont képviselőit, mondván, ők értenek igazán a témához, s annyi tudós nem tévedhet. Márpedig tévedhet, s volt is (meg lesz is) rá példa... "
Írod, hogy elbizakodottá teheti. No és teszi is? Van utóbbit igazoló statisztika?
Mert ha nincs, akkor ez nem több gyanúnál.
Megjegyzem apám emlegeté hajdanán - intelemként e népi bölcsességet : - A gyanú öl!
A szakértelem, a tudás és a gyakorlat hiánya teszi igazán elbizakodottá a kóklereket és a crackpotokat, akik a mainstream jelzőt szitokszóként használják, mondván, ők is vannak olyan okosak, mint a többiek, akik ráadásul érthetetlen és elképzelhetetlen hülyeségeket beszélnek. Ez a fórum is kiváló gyűjtőhelye ezeknek.
Ráadásul a szakértelem, a gyakorlat és a többség tudata elbizakodottá teheti a mainstream álláspont képviselőit, mondván, ők értenek igazán a témához, s annyi tudós nem tévedhet. Márpedig tévedhet, s volt is (meg lesz is) rá példa...
"Erre szerintem képtelenség helyes választ adni, ugyanis van olyan eset, amikor a hiányosságok tévútra vezetnek, de olyan is, amikor új csapásirányt jelölnek ki."
Sajnos a tudás is vezethet tévútra, ha az összefüggéseket nem, vagy rosszul látjuk.
Amikor még nagyon keveset tud valaki az emberi vizsgálódás egy területéről, nyilván alig lehet képes felmérni hiányzó ismeretek valódi sokaságát. Ha erre figyelmeztetik, hajlamos azt a nagy okos bennfentesek gőgjének képzelni. Gyerekként átesik ezen mindenki, aztán lassanként egy-egy területen eljuthatunk odáig, hogy legalább körvonalazódjanak saját kompetenciáink határai, és viszonya az egészhez. De vannak akik úgy maradnak, s felnőtt fejjel is rettentő egyszerűnek képzelik a világ megértését. Hogy az ő zsenialitásuk számára nincsenek akadályok, nekik nem kell megtanulniuk megérteniük az addigi eredményeket, nekik elég a saját fejük, amivel rögvest felismerik, amin a többiek mindaddig hiába törpöltek.
Na, az ilyenek kezdik a dolgokat egy saját elmélet felállításával.
Ez nem valamiféle engedélyezés kérdése. A gravitációs potenciális energiát nem betiltották az áltrelben, hanem csak kiderült, hogy görbe téridőben általában nem lehet egyértelmű tartalmat adni neki. Mert függ a választott koordinátarendszertől is. Ha mondjuk a Naphoz kötött valamilyen koordinátarendszerben kiszámolhatunk is a Naprendszer bármely pontjára, vagy bármely azon túl lévő pontra valamekkora potenciális energiát, ez eltűnik mihelyst egy olyan kikapcsolt hajtóművű és nem forgó űrhajó rendszerében számoljuk ki, ami súlytalansági pályán halad el azon a helyen.
Mondhatná valaki, hogy miért baj ez? Ilyenek a vektorkomponensek is, amelyek nem abszolút hanem relatív mennyiségek, s át tudjuk transzformálni őket egyik rendszerből a másikba úgy, hogy maga a vektor (hossza és iránya) változatlan maradjon, csak a komponensei változnak. A relativitáselméletben ilyen az összes négyesvektor, az intervallum, a négyessebesség, a négyesgyorsulás, a négyeserő stb. komponensei. Sőt nem csak a elsőrendű tenzorok (vagyis a vektorok) komponensei, hanem ilyenek a magasabb rendű tenzorok komponensei is, így például a másodrendű elektromágneses mezőtenzor 6 komponense (vagyis az E meg a B 3-3 komponse). Vagy a szintén másodrendű energiaimpulzus tenzor 10 komponense (vagyis az energia 1, az impulzus 3, továbbá az impulzusáram 6 komponense).
De a gravitációs potenciális energiát leíró (és másodrendű tenzornak látszó) 16 elemű szkéma nem valódi tenzor, mert van olyan koordinátatranszformáció ami egyszerre eltűnteti az összes komponensét. Egy valódi tenzorral ezt nem lehetne megcsinálni (hasonlóan ahogy egy valódi vektorral se). Egy nullába transzformálható szám n-es, vagy szám nxn-es, (s így tovább) nem vektor, nem tenzor, lévén, hogy nem lehet hozzá koordinátarendszertől független egyértelmű mértékeket rendelni.
Miben állnak egy valódi tenzor egyértelmű mértékei? Kezdjük a vektoroknál! a normájuk (hosszuk) és az irányuk. A hossz meghatározását adó Pitagorasz formulát mindenki ismeri. Az irányt úgy lehet koordinátarendszertől függetlenül meghatározni, hogy vesszük a kérdéses vektor skalárszorzatát a vektortér összes vektoraival. Ezeknek a skalároknak kell változatlannak maradniuk koordinátarendszer váltáskor. A másodrendű tenzor invariáns skalárjait pedig úgy kapjuk, ha vesszük a tenzor szorzatait a vektorok összes párjaival. Ezeknek a számoknak kell változatlanoknak maradniuk koordinátarendszer váltáskor.
Miközben az áltrelben az anyagi kölcsönhatások energiaimpulzus tenzorai valódi tenzorként transzformálódó mennyiségek, a gravitációs (potenciális) energia pszeudotenzora nem transzformálódik tenzorként. De ez nem okoz semmi problémát, ha észben tartjuk, hogy például a tér skalárgöbületében tárolódó energia nem ugyanolyan abszolút értelemű mennyiség, mint mondjuk az elektromágneses mezőben tárolódó energia. Hisz az a gravitációs energia el fog tűnni, ha a jelenséget olyan rendszerben írjuk le, aminek görbe koordinátái épp követik a kérdéses skalárgörbületet. Így bizonyos speciális esetektől eltekintve általában nincs is értelme a gravitációs energia nagyságát összevetni más energiaformákkal. Akkor se, ha ismeretterjesztő könyveiben ezt még Hawking is megteszi. És azt se tudta soha senki hitelt érdemlően végigszámolni, hogy az Univerzum története során az összes kölcsönhatási energiát mindvégig épp kiegyenlítette volna a negatív gravitációs (potenciális) energia, teszem azt a CMB-hez kötött koordinátarendszerben kiszámolva. Ez csak egy megigéző felvetés.
"Azt is simán meg tudja magyarázni, hogyan lesz a semmiből valami (akár egy egész világegyetem), "
.
A magyarázattal nekem az a gondom, hogy az általános relativitáselméletben tudtommal nincs engedélyezve a potenciális energia fogalom használata, ám kozmológia tárgyú cikkekben mégis emlegetik:
* ... Ámde hogyan jöhetett elő ez az iszonyatos mennyiségű anyag és energia a semmiből?
A válasz: Sehonnan! Az elméleti fizika szerint ugyanis a világegyetem teljes nettó energiai tartalma voltaképpen zérus, és zérus volt az ősrobbanáskor is.
Az univerzumban van valamennyi tömegekben összesűrűsödött energia (Einstein E=mc2 képlete szerint), valamennyi sugárzási energia, hőenergia, mozgási és egyéb energia, továbbá a galaxis közi térben a sötét anyagban és sötét energiában is található számottevő energia. Van azonban az Univerzumban még potenciális energia is. Ez azonban negatív energia, amelynek a mennyisége annyi, hogy az energiák összege éppen zérus. ...*
Láthatod, constructnak az a baj, ha valakinek önálló gondolatai vannak. Számára akkor nincs baj, s azt szereti, ha ő magyarázza el, hogy hogyan kell érteni a dolgokat, mármint a fősodorbeli álláspontot. Mert hát ez egy szakma, s csak a szakmabeliek tudhatják a tutit...
Azt is simán meg tudja magyarázni, hogyan lesz a semmiből valami (akár egy egész világegyetem), s miért fehér, ami fekete; nevezetesen miért rendezetlen az, ami tulajdonképp rendezett.
Azért szerintem az önálló gondolkodás nem külön szakma, ezt bárki, bármikor gyakorolhatja, s nem kell hogy mindent elhiggyen az önjelölt tudós potentátoknak. Látom, te is így vagy vele.
/Sürgős munkáim miatt csak korlátozottan tudok mostanában fórumozni. Most Zágrábba tervezünk egy 8 km-es új villamosvonalat (már eddig is sok mindent elárultam magamról, úgy hogy mindegy)./
"Miért baj, ha valaki összerendezi az ismereteit valamilyen egésszé? Minden normális ember ezt teszi..."
Erre szerintem képtelenség helyes választ adni, ugyanis van olyan eset, amikor a hiányosságok tévútra vezetnek, de olyan is, amikor új csapásirányt jelölnek ki.
Hasonlatképpen vegyünk egy meglehetősen hiányos mozaikképet, melyet az emberi képzelet hiánytalanná egészít ki. Egyesek szerint a képen egy okos hülyéskedik, mások szerint egy hülye okoskodik. :)
"De most látom, hogy sokkal nagyobb a baj. Neked saját elméleted van"
Miért baj, ha valaki összerendezi az ismereteit valamilyen egésszé? Minden normális ember ezt teszi... Lehet - sőt valószínű - hogy több sebből vérzik, de ezzel nem vagyok egyedül.
"Ezt kéne csak megérteni: az egymást vonzó elemek rendszere nem azonos az iskolában tanult klasszikus gáztartályos példával, és így nem igaz rá az a intuitív rendezettség-fogalom, amire az iskolában az entrópiát és a termodinamikát alapozták."
Nem a tömeg görbít néha ellenkezőleg. A tömeg csak pozitív lehet. A nyomás viszont lehet negatív is. És akkor ellenkezőképp görbít, mint az energiaimpulzus tenzor pozitív komponensei.
Tegnap a 867-ben még azt hittem, csak kevés az ismereted és azt is kavarod. De most látom, hogy sokkal nagyobb a baj. Neked saját elméleted van! És most azt próbálod nekünk elővezetni. Mondd, valóban fizikai érvelésnek gondolod ezt a sok sületlenséget? Vagy netán filozófiának? Nemrég ugyanis valami olyasmit írtál, hogy nem értesz se a fizikához, se a matematikához, így számodra egyedül a filozófiai megközelítés marad. Hát itt filozófiáról sincs szó, inkább csak néhány fizikából ellesett szóval fűszerezett halandzsáról.
