Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Kiegészítés: csak akkor van nyomáskülönbség ha van csapolás. Olyankor a csapolási pont nyomása nyilván alacsonyabb mint a hálózati nyomás. A lyukas hőcserélő meredek lenne, de egyébként olyankor is lenne vízáramlás, mert a hálózati nyomás esélyesen magasabb mint a fűtőkörödé. De szerintem nem ilyen durva hiba lesz, ahogy írtam is, mert azt más miatt is észrevetted volna. Remélem hamarosan bekapcsolódik valaki aki ért is a dologhoz, és irányt mutat. :)
Írtad még a mágneskapcsolóhoz hasonló csattanást: ha a végén egy ilyet csinál, akkor szerintem visszaáll fűtés irányba a váltószelep.
És helyesbítek is: eddig a HMV hőcserélő túlmelegedéséről írtam, de főleg nem ott van a gubanc, hanem a primer hőcserélőn, elvégre azt fűti a meleg láng, és arról kell igazán a fölös hőt levezetni. A HMV hőcserélőben levő vízzel nem tud visszahűteni, ezért átvált a fűtéskörre végül. Nem tudom ez mennyire normális, szokványos, tény hogy csak HMV üzemmódban legalábbis fura, de forralnia biztos hogy nem célszerű, és el kell kerülnie minden áron, ha tudja. Szerintem.
1. Azért van nyomáskülönbség, mert a szivattyú szívó oldalána hálózati nyomás van, a nyomó oldalon pedig a kazán hőcserélő után egy csapolási pont. Ez a két párhuzamos ág:
1. hálózati víz - bojler - csapolási pont a bojler meleg oldalán
2. hálózati víz - szivattyú - kazán hőcserélő - csapolási pont (bojler meleg oldalon = hőcserélő meleg oldalon)
2. Remélhetőleg nem ez a hiba, de egy (HMV) hőcserélő ki is lyukadhat. :( Ebben az esetben a kazánköröd a bojlerben felmelegített hálózati vizet kaphat a HMV hőcserélő felől, de ennek az áramlásnak meg kéne állnia. A lyukadásnak azért lenne mindenféle mellékhatása, nem hiszem hogy reális lehetőség-e. esetleg ha van lefúvószelep, az eleresztheti a túlnyomást, és akkor folyamatos melegvíz utánpótlás mellett átereszt a fűtéskör a használati víz felől a lefolyóba.
3. A 45-50 fokos HMV-től függetlenül a kazánhőcserélő a HMV vízáramlás megszűnésekor hűtés nélkül marad. Valamekkora késleltetéssel állítja le az égőt a kazán, de ha késleltetés nélkül állítaná le, akkor is megszaladna a hőcserélőben maradt víz hőfoka, mert a hőcserélő melegebb (szerintem elég sokkal, különben nem lenne érdemi hőcsere a gázégő oldala és a víz oldal között). Épp ezért szoktak utókeringetni, mivel az a kevés víz ami bent marad a sok fém között túlhevülhet. Nálam a gyári beállítás szerint 10 másodpercig keringet még miután végzett az indirekt felfűtéssel (és még fél percig kúszik felfelé a HMV szonda hőmérséklete, de ez mellékes). A 10 másodperc alatt átnyomja a kazán és az indirekt tartály hőcserélőjén a vizet párszor, hogy a maradékhőből még átpumpáljon valamennyit az indirektbe. Aztán leáll, mert egy idő után már biztonságban a kazán, az indirektbe benyomott hőt pedig nem akarjuk kiforgatni a levegőbe a fűtéscsöveken keresztül.
Kérdésedre a válasz:igen,adott volt a kazán is és a boyler is.
1. Ezt nem értem,miért van nyomáskülönbség?A boyler-hőcserélő zárt kör,csak egy álló szivattyúval van megszakítva,közel azonos a hőmérséklet.
2. Ez igaz lehet,de írtam,hogy rendszeresen,minden vízkivétel nélkül,meleg nyári hajnalon találom melegen a radiátort.
3. Ezt tartom a legvalószínűbbnek,de a boyler hőfokát a villanyüzemnél normális 60 fokról vissza kellett venni 45-50 fokra,mert sosem állt volna meg,ez pedig nem olyan magas hőmérséklet,ami gondot okohat a hőcserélőnek,legalább is remélem.
Semmiféle zaj,sistergés nem hallható,csak abban az esetben,ha leesik a nyomás,a hang olyan,mint amikor egy mágneskapcsoló ki-be kapcsol.Emlékeim szerint a rendszer 4-5 éve működik így,a meleg radiátort értelemszerűen csak fűtési szezonon kívül vehetem észre,ez a második tavasz,de az is lehet,hogy elkerülte a figyelmemet,és már a kezdetektől ilyen volt.
Ilyesmit képzeltem el magamban, nagyon trükkös. :) Miért nem fűtőkazán van bent? Volt egy átfolyós és feljavítottátok a komfortot ezzel a módszerrel?
Nem vagyok elég képzett ideológiailag, de ötletelek:
1: a szivattyú attól még hogy nem jár, átereszt ha nyomáskülönbség van rajta, tehát ha lassan is, de olyankor is a kazán felé megy valamennyi meleg víz, mikor a bojlerben van elég és a szivattyú még nem indul.
2: a kombi mikor elindítod rajta a szivattyúval rendesen az átfolyó vizet, elkezdi azt - a HMV hőcserélő felé irányítva a fűtővizet - fűteni. Ha a motoros szelep átereszt akkor közben a raidátoros körre is dolgozik (ezt írták már).
3: ha végez a hmv melegítéssel, megáll egy csomó melegvíz a hmv hőcserélőben, elvégre a bojler felől már langyos vizet húzhatott át, fordított töltést csinál a szivattyú, arra nem hinném hogy optimalizálják a bojlereket, és ilyenkor biztos van keveredés. A kazán nem hagyhatja hogy a hőcserélő tárolt hője felforralja a hmv kör vizét - nosza állít egyet a váltószelepén hogy hideget szippantson a fűtéskörből és azzal hűti vissza magát.
Csak kombinálok, de ha pl az utóbbi fennáll, gond is lehet abból ha lezárod a fűtéskört. Miután bojlerre dolgozik nem szokott sisteregni, zajongani? Korábban jobb volt?
bocs a primitív rajzért,a HMV rendszer sehol nincs(kazánon kívül) összekötve a fűtéssel,melegvíz csap megnyitásakor a boylerben a víz hőmérséklete csökken,amikor a boyler termosztátja zár,indul a szivattyú,a hőcserélőben hül a víz,indul a kazán,ha a boylerben a víz hőmérséklete eléri a beállított értéket,katt,szivattyú megáll,de a kazán valamiért a radiátorok felé küld melegvizet.
Nekem ősszel lett kész a Baxi Duo-tec compact kazános 100 literes bojleres fűtésem. Mindenhol padlófűtés nincs radiátor. A beüzemelő mikor kijött beállította valahol a szervíz menübe ,hogy padlófűtés rendszer van és max 45 fokra tudom állítani a vizet. A minimumra nem emlékszem de 30 fok dereng.
Kíváncsiságból lehúztam a kondenzvíz elvezető csövet és elég szépen folyt a víz.(ha jól olvastam akkor működik kondenzációs kazánként ha csepeg a víz. Ha nem akkor kb olyan mint ha turbós kazánom lenne)
Elég egzotikusan hangzik, megpróbálhatnád lerajzolni esetleg. A radiátorok lezárása az okozatot talán megszünteti, de lehet hogy cserébe valamelyik szivattyú le talál égni. A rajzból kiderülhet maga a hiba ha jól rajzolod, vagy kiderülhet hogy rossz a rajz és valami más megvalósítás mint amiről te tudsz.
Annyi még hozzá tartozik,hogy az átfolyós rendszer sorba van kötve egy szivattyún keresztül egy 120 L-es villanyboylerrel,aminek fűtőbetét kapcsai kapcsolják a szivattyút nem elektromos üzem esetén.
Kazánt nem ismerem, de nem gondolnám, hogy ez a normális működés.
Inkább az lehet, hogy a váltó szelep nem vált át rendesen, ami rontja a meleg víz készítés hatásfokát is.
Azért lehet reggel is meleg a radiátor, mert a HMV hőcserélőt folyamatosan melegen szokták tartani az átfolyós melegítők, azaz mindig bekapcsolnak egy kis időre, amikor is a szivattyú a nem teljesen elzárt váltószelepen a fűtéskörbe is nyom meleg vizet.
A folyamatos állandó melegvíz elvételnél szerintem pont hogy at átfolyós rendszer a jobb. A szakaszos vagy folyamatosan változó elvételnél jobb a tárolós, pl zuhanyzáskor, vagy ha sokszor veszel el keveset, vagy ha egyszerre több helyről is használsz.
Alapesetben indirekt tárolós rendszerhez fűtő kazán kell, nem kombi (vagy más néven átfolyós). A fűtő annyiban különbözik a
a kombitól, hogy a melegvíz hőcserélője a kazánon kívül van, benne van az indirekt tárolóban. Így a kazán mindig azt a nagy mennyiségű vizet tartja melegen. Minél nagyobb a tároló, annál több melegvízed van, de ugye annál több melegvizet kell feleslegesen melegen tartani, és annál tovább tart ennek felmelegítése a nulláról. Én mondjuk fűtetlen padlástérre semmiképp sem raknám. Egy kis tárolónál meg az a kockázat áll fent, hogy egy fürdésre elfogy az összes, és várhatsz, hogy újra melegítse. PErsze ez kevesebb idő 30-40 literes tárolónál, mint egy 200-asnál. A beépített tárolós kazánoknál van egy kis trükk, rétegtárolós elven van megoldva a dolog, de szerintem csodát annál sem kell várni 30-40 literes tartálytól.
Van még egy elv, ez inkább házilagos megoldás, de jó. Kombi kazánnal oldod meg a melegvízet, amit egy kisebb 30-40 literes indirekt tárolóba vezetsz be, amin ugye van hőcserélő is. A hőcserélőjéhez alakítasz ki egy külön fűtőkört egy váltó szeleppel (mintha egy radiátor lenne) amivel a tartályt fűtöd, és a tartály hőmérsékletével szabályozod. Ha elveszel melegvizet a tartályból, akkor egyből bekapcsol az átfolyós kazán, és a tartályba melegvíz áramlik be, soha nem fog elfogyni a melegvized, és mégis ki tudod simítani az átfolyós vízmelegítés okozta ingadozó hőmérsékletű melegvizet. Ha pedig nem használsz melegvizet, és a tartály hőmérséklete egy beálíltott hőmérséklet alá csökken, akkor bekapcsol a fűtőköre, és felmelegíti a vizet. Ezt a megoldást inkább akkor lehet alkalmazni, ha van átfolyós rendszered, de nem akarsz kazánt cserélni, vagy nincs hely nagy indirekt tárolónak, vagy csak simán viszonylag olcsón akarod fejleszteni a HMV rendszert.
A fűtő kazánoknál be lehet állítani, milyen hőmérsékletű melegvizet akarsz a tárolóban. Az már kazánja válogatja, hogy csak hőmérsékletet vagy időintervallumot is be lehet-e állítani.
Sziasztok,most vagyok először itt,elnézést,ha már volr erről szó,de egy jelenségre keresem a magyarázatot,hátha találkoztatok már ilyesmivel.BAXI PRIME HT 240 kondenzációs kazán nyári üzemmódban,csak HMV,valamilyen okból a radiátorokba is küld melegvizet.Fűtészerelő azt mondja,a hőfok elérését követő kikapcsolás után a hőcserélőben maradó melegvizet küldi ki a rendszerbe,ez természetes folyamat.Viszont melegvíz vételezés nélkül,reggel is meleg a fürdőszobai radiátor,lezárása után egy másik,kérdésem az,hogy megtehetem-e,hogy lezárom az összes radiátort?
A költségekkel nagyjából tisztában vagyok, azt viszont nem tudom, hogy melyik verzió lenne a legjobb választás, ha folyamatos meleg vizet szeretnék, az átfolyós rendszer nem győzött meg. Láttam vannak kisebb, beépített tárolós (40-45L) falikazánok is, egy ilyen még épp elférne a jelenlegi helyére.
Különálló tárolónak (ezt hívják indirekt tartálynak?) csak a fűtetlen padlástérbe lenne helye, ehhez elég egy normál átfolyós kazán? Hogy működnek ezek a rendszerek, folyamatosan fűtik ezt a tárolót, vagy be kell programozni, hogy mikor legyen meleg víz?
Ilyenkor nemnagyon foglalkoznak a dolgokkal. Viszont ha ne adj isten elszáll valami a gáz miatt, akkor rád húzzák a vizes lepedőt, abban biztos lehetsz. Az lesz az első, amit megnéznek, hogy a kivitelezés egyezik-e a benyújtott gáztervvel, nem volt-e valami mókolás. Még lehet a biztosító sem fizet ilyenkor.
Új bekötésnél szívatnak jobban, pontosabban elvárják, hogy megfelelj minden előírásnak, addig nem teszik fel a gázórát. Pl a konyhába gáztűzhelynél csak akkor kötik be a gázt, ha van elszívó, illetve a műanyag ablakokon szellőző.
Mondta a srác, ő nem keresi a hibát. Ami nagyon szembetűnő azt észreveszi, de nem keresi nagyítóval.
Mondjuk nekem még semmi bajom nem volt a gázszolgáltatóval. Soha nem voltak ellenőrzésen, akkor sem, mikor egyik napról a másikra nulla lett a fogyasztásom.
Ha most csak úgy feltettem volna az új kazánt a kutya nem venné észre.
Ha kevesebb használati melegvízt ad, akkor valószínű a másodlagos hőcserélője van elvízkövesedve. Javítás, vagy csere? Ezt neked kell eldöntened. A kazáncsere azért egy jó Egy 350-500 ezer Ft-os beruházás, égétermék elvezetéstől függően. Viszont a 10 éves kazán azért már nem egy életbiztosítás :) Még akkor sem, ha a régiek azért valamivel jobban bírják, mint a mostaniak.
van egy kb. 10 éves turbós Renova F24 zárt égésterű kazánunk, átfolyós vízmelegítős. Ekkor lett a fűtésrendszer is kiépítve, acél lapradiátorokkal, kisebb részen padlófűtéssel. A ház viszonylag jól szigetelt, kb. 100m-s, földszintes. A kazánban még nem volt cserélve semmi, évente karbantartja szerelő. A kazánnak néha problémája van: most épp kevesebb melegvíz jön belőle mint szokott, tavaly nyáron a szivattyúja állt be, ingadozik a melegvíz hőmérséklet, télen sűrűn ki-be kapcsolgat stb. A teljes fűtéskört is át kellene mosatni, ezt is mondta a szerelő. Érdemes még ezt javítgatni, vagy jöhet a csere?
Szerintem jól érted, és nyilván konvektorról cirkóra átállásnál nem kérdés, hogy szükség van új hőleadókra.
Az más kérdés, hogy meglévő radiátoros rendszernél kazáncserével mikor támogatható új radiátor. Ott már lehet, hogy nem megy automatikusan a dolog... de pl. ha a régi radiátorok a kondenzációs kazán alacsonyabb vízhőfoka mellett már alulméretezett lesz, akkor már ott is indokoltak az új radiátorok ...
Azért nem teljesen, gondold végig. Ha így lenne, még mindig a régi öntöttvas radiátorokat használnánk. Azért az új radiátorokkal a fűtésrendszer jobb hatásfokra képes. Persze a hatásfok javulás (és a környezett terhelés csökkenése) messze nem olyan mértékű, mintha kazánt, ablakokat cserélnél, vagy szigetelést raknál fel.
És még annyit, hogy a pályázat lényege, hogy csökkentse a beruházás a környezeti terhelést. Amennyiben a hőtermelő maradna és a régi radiátorokat cserélnék újra, változna valamit a terhelés? Nem.
Köszönöm a válaszod, nekem ez az "Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek" olyasmit üzen, hogy magában radiátor csere nem megy, de esetleg komplet rendszer igen.
