Kívülről nem lehet szigetelni mert ez társasház és nem tartunk ott hogy az egészet beszigeteljük csak az én sarkomat meg nem lehet.
5 év alatt nem rohadt rám a szoba, de úgy tudom a klíma csinál pàratlanítást/szellőztetést is de nyilván rà fogok kérdezni. Az ablakon is lesz aereco szellőző.
Kéményes pl. bentről szív, nem tudom, hogy parapetesben van-e olyan, de mindegy is, mert ablakcsere után garantált lesz a gombatenyészet, ha most még nem észlehető is.
Nem a wifi a lényeg nekem, hanem hogy normálisan tudjak fűteni.
Úgy néz ki egy FUJITSU ASYG 12 LLCC-re benevezek majd, vagy egy 5kw-os Gree lomo plusz inverterre.
Amúgy eddig egy régi gázkonvektorral fűtöttem a 20nm-t, alattunk pince, a padlót idén cseréljük és alászigetelünk, a két kert felöli falon belül van 3 cm-es hungarocell szigetelés, ablakcsere nyáron lesz, 3 rétegű üvegezéssel.
Holnap megyek klíma szaküzletbe beszélni a dologról valakivel.
Ha fenti táblát nézed akkor maximális beltéri ventilátor fokozaton -15°C külső mellett a 3,5-es (12-es) gép tud kb. 3.02 - 2.87 kW-ot ... attól függ hogy 20 vagy 24°C akarol.
20*2,9 = 58m3
3.000/58 = 57W/m3 ... na az már elég rosszul szigetelt szoba lehet. 30-50W/m3 manapság már a felső széle, kb. szigeteletlen kádárkocka.
De egy 2,5 és 3,5 közötti árkülönbség minimális ... a szabályzási tartomány alja meg ugyan az.
Beltéri koppra ugyan az ... a kültériben viszont jóval nagyobb a hőcserélő ...
Hőszükséglet számítás vagy legalább annyi, hogy eddig a mivel ki tudtad fűteni milyen teljesítményű hőforrás volt. A másik lényeges hogy 3,5 kw gépek közt is igen nagy a szórás teljesítményben azt nézd -10C illetve -15C külső hőmérséklet esetén mennyi a gép fűtőteljesítménye. Az a max adat áűltalában, nem részterheléáses adat. A Gree Smart csak wifit tud de a fűtési képességei nagyobb hidegben a japán gépektől jelentősen elmaradnak. A Fujitsu ASYG12LLCC pl egész tűrhető az alapgépek közt fűtőteljesítményben de van pár hasonló. Ilyen táblázatokat keress pl. Neked ez a lényeges wifis okosítás fillérekért elérhető más eszközökkel is.
Ebben inkább klimahun első megérzése lesz a helyes. A mai radiátoroknál konvekciós. De egy lapradiátor ma többszörös teljesítményű egy régi vasradátorhoz képest. Szóval a nagy konvekciós hányad úgy jön ki, hogy a sugárzás ugyanannyi, csak a konvekciós hőátadást közben megnövelték a sok réteggel, csatornával, optimális "aerodinamikával".
A radiátorok ablak alatt vannak, mivel a régi fa nyílászárókon átszivárgott kinti levegőn valamit melegítettek + kompenzálták a rossz hőátadási tényezőt. Azt se felejtsük el hogy a radiátor 60-70%-ban sugárzó fűtés.
Ha fent van a berltéri, akkor a levegő rétegződése miatt pár fokkal melegebb levegőre kell ráfűtenie. Minnél nagyobb a helyiség/ház hőigénye ez annál inkább faktor, mert nő a rétegződés mértéke. Csökken mind a leadható max teljesítmény, mind a COP attól a pár foktól is. Ha egy nagyobb beltérit akarsz(nagyobb térbe vagy több helyiségre), akkor különösen fontos ez, különben könnyen csalódni fogsz ebben a megoldásban. Gondolj csak bele, a normál fűtötestek miért is a padló közelében vannak a falon? Ugyanez az optimális hely a beltérinek is, hogy hatékonyan tudjon dolgozni, illetve hogy minnél nagyobb légtömeget tudjon átmozgatni és felmelegíteni.
A kijövő levegő inverteresnél mindíg változó. 40- 49 fok között szokott lenni a max, afölé nem mennek, alatta lehet ha visszaszabályoz.
Nem mindegy, hogy 10 fokos a beszívott és 25 a kért vagy 22 a beszívott és 23 a kért.
Tapasztalatból mondom, hogy a ventifokozatok között nincs nagy különbség a leadott teljesítményben. Értsd. X teljesítményt lead silentben ugyanúgy, mint 2-3. fokozatban. Annyi különbséggel, hogy előzőnél tud magasabb kifújt hőmérsékletet, míg utóbbinál langyosabb viharosabb a dolog. Sok összetevőből variálja ki magát a gép.
Szóval nem lehet egzakt módon kijelenteni.
Múltkor kérdésem volt, hogy mire/mikor/miért olvaszt a gép. Arra sincs egyértelmű válasz. A Skynet életre kelt és teszi a dolgát.
...
