Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
A 2 literes tágulási szerintem kicsi. Engem is győzködtek, hogy de, "ekkorát szoktak tenni", az elég. Nem elég, ugyanúgy folyik a víz a szelepnél, mint korábban. 120 literes a tároló.
Az előző összeállításban egy öt literes tágulásit használtam, ott egyszer sem csepegett a víz.
Fizika:
Ha 10 C°-ról 60 C°-ra fűtöd a tárolót, nagyjából 1,7%-os a térfogatnövekedés. Ez 100 literes tartálynál 1,7 liter ugyebár. Ez azért nincs messze a 2 litertől, illetve legionella elleni
felfűtésnél nyilván 60 C° fölé mész. 70 C°esetében a térfogat növekedés ~2,2%, vagyis itt már mindjárt kevés a 2 literes tartály.
A tágulási tartály feltétlenül ivóvízre minősített kell, hogy legyen, és közvetlen a bejövő hideg vízre kell tenned a biztonsági szelep után, és itt nem kell foglalkoznod a legionellával sem, mivel nem a tágulásiból veszed a vizet, illetve helyes beépítés esetén nem igazán alakul ki pangó víz. Tudomásom szerint a tartály csonkja mindig lefele kell, hogy legyen, így nem alakul ki vízzsák.
Ahogy mások is leírták, arra feltétlenül gondolj, hogy a kazán és az indirekt tároló hőcserélője között legyen valami komoly szűrőd, mert a vas hőcserélőből jövő rozsdás trutymó szépen hazavágja a kazán hőcserélőt. Mint köztudott én egy ritka állat vagyok, és emiatt legyártattam az egész HMV tartályomat full inox anyagból :-)
Tervezés alatt van egy kazánról (Baxi) történő fűtési/melegvíz rendszer kialakítása. A szerelő a várt szerelvényeken kívűl még egy + tágulási tartályt is szükségesnek lát az indirekt fűtésű tároló szekunder körébe. Ha esetleg van tapasztalatatok, hogy szükséges ez (nyilván visszacsapó szeleppel együtt csak) vajon? 100 literes concept tároló van egyébként elképzelve, nem néz ki valami nagy márkának, ha esetleg ezzel is van tapasztalat. Gondolom egy kis (2 literes) tágulási is elég rá.
Sok szó esek a legionella fertőzésről, nem tudom a tágulásiból hogy öli ki a bacikat a szokásos ciklikus hőmérséklet emelés?
Isten ments, hogy szetoffoljam a topicot, de mintha megint Ariston lenne a téma. Még eladó a sosem hasznalt Sensys + NET csomagom. A jofogason megsem hirdethetem. :D
Nekem Ariston Premium Evo kazánom van, Q7 RF rádiós termosztáttal és van még a rendszerben egy Totya 38kW vegyestüzelésű kazán + 1000l puffertartály.
Nálam úgy van megoldva (de ez kézi vezérlésű rendszer :-)), hogy termosztát vevőegysége van rákötve a hálózatra, onnan megy az áram a kétpólusú kapcsolóhoz és annak egy-egy pólusára van rákötve a kondenzációs illetve a keringető szivattyú, ami akkor megy, amikor a vegyessel fűtök.
Ennél a megoldásnál nem kell semmi más kütyü, mert a termosztát vevőegysége annyi feszültséget ad le, amennyi a vezérelt rendszernek kell. Igaz nekem kell kézzel állítani a kapcsolót, attól függően, hogy a vegyessel vagy a kondenzációssal fűtök-e. De mivel nem napi szinten változik, nálam ez nem gond.
Mondjuk, ha neked nem rádiós van, akkor nem biztos, hogy érdemes ilyen cserélni, lehet, hogy más megoldás jóval olcsóbb, bár ez a fajta termosztát sem annyira drága (10000-11000 Ft).
A régihez ki van építve a villamos hálózat, nem terveztem újat építeni, bedugom a meglévő konnektorba.
Eddig sem volt, ezután sem tervezem, hogy minden villamos fogyasztónak külön megszakítót rakjak.
Ezért a gázkazán sem kap külön megszakítót. A meglévő villamos körön meg 25 amperos megszakító van.
Miért kellene egy 78 wattos készüléknek külön megszakító? Erre a teljesítményre még a 6 amperos is nagy, ha zárlatos a 25-öst is leveri. Arról nem beszélve, hogy a készüléknek van egy saját belső biztosítéka. Első körben úgyis az olvad ki.
Nem várok semmit, ha esetleg figyelmesen olvastad volna a hozzászólásomat, egyetlen dolgot kérdeztem, a szobatermosztát, hány voltot kapcsol?
Láttál olyat, hogy valaki azt állította, hogy egy újabb FI-vel fejeld meg a meglévőt?
Mivel én is valami hason-ló volnék... így megelégednek a nyilatkozatommal, hogy én építem ki a villamos részét.
Tényleg nem értem mi a problémád. Ha van kész terved a kiépítésre (mint szakember) mit vársz a felületes hozzáállásodhoz? Helyeslést vagy ellenvéleményt ?
EPH valóban nem a készülék működését befolyásolja, annál inkább a MEO-t.
A készülék alig néhány ampert igényel, C25 az kicsit túlzás.
Az, hogy a kazánt fixen kell a hálózatra kötni, enyhén szólva is nevetséges. Miért is kellene fixen kötni?
MIvel tud többet ha fixen van kötve?
Szerinted lehet, hogy nevetséges, de valójában nem az Azért jó a fix bekötés, mert akkor nem tudod felcserélni a sorrendet, ha kihúzod a dugót, és nem úgy dugod vissza, ahogy volt. A mezei dugvilla ugyanis kétféleképpen becsatlakoztatható. Van ami érzékeny a fázis nulla sorrendre. De be lehet kötni ipari 230 V-os dugvillával, és dugalj felszerelésével is, amit csak egyféleképpen lehet csatlakoztatni. Az ipari gépeknél is ilyen ipari aljazatokat használunk, ne kérdezd hogy miért, nem vagyok erősáramú villamosmérnök, de ez az előírás.
Te kazánod természetesen úgy kötöd be ahogy akarod, csak ez a protokoll, így szokták bekötni őket. Vagy fixre, vagy ipari aljazattal.
"Nekem is Computherm Q termosztátom van, piszokul nem érdekli a vevőegységet, ha fel van cserélve a fázis a nullával. "
Én nem próbáltam felcserélni, elhittem a gyártónak a rajzon feltüntetett fázis-nulla sorrendet. Illetve magán a vevő egységen is meg van jelölve, hogy melyikre kell kötni a fázist (L) és melyikre a nullát (N). De nem kizárt, hogy igazad van, és fel lehet cserélni.
Azt, hogy működik a termosztát, természetesen tudom.
Viszont a régi gázkazán 220 voltot kapcsol, tehát simán rá lehetett kapcsolni, nem kellett feltétlenül a kazánból kivenni.
Az, hogy a kazánt fixen kell a hálózatra kötni, enyhén szólva is nevetséges. Miért is kellene fixen kötni?
MIvel tud többet ha fixen van kötve?
Majd szétszedem az elektronikát, de mintha láttam volna benne egy trafót. Ha valóban trafó, akkor nincs jelentősége ha felcserélem a fázist és a nullát.
Nekem is Computherm Q termosztátom van, piszokul nem érdekli a vevőegységet, ha fel van cserélve a fázis a nullával.
A kazánoknak általában rövidzár kell a két vezetéken, hogy fűtsön vagy szakadás ha ne (vagy a buszrendszer). Ennek az Aristonnak is.
Az elemmel működő digitális, vagy a mechanikus termosztátnál ez nem szükséges, mert azoknak általában egy váltókapcsolót vagy váltórelét működtetnek (NC, Közös, NO), és semmi esetre nem kapcsolhatnak rá feszültséget a kazánra. Szóval ebben az esetben nem szükséges relé.
Viszont ha egy komolyabb rendszered van, ami mondjuk 24V-ról, vagy 230 V-ról működik, és zónaszelepeket is vezérel, aminél fennáll a veszély hogy valamelyik egység meghibásodása esetén "rámehet" a kazánra a 230 vagy 24 V, akkor érdemes egy relével leválasztani a vezérlő rendszert a kazánról. Így azt a rövidzárat ami a kazánnak jelzi, hogy fűtsön, a relé állítja elő.
Villásdugót nem szoktak adni a kazánokhoz. Az én Aristonomhoz sem volt. Ezeket fixen kell a 230 V-os hálózatra kötni, és kazántól függően a fázis és a nulla sem mindig felcserélhető. Ezért is kell fixen bekötni, nem elég a dugvilla. Nálam egy olyan kapcsolóval van bekötve a kazán, ami a fázist és a nullát is egyszerre megszakítja. Ezzel egy mozdulattal áramtalanítani lehet, és a fázis-nulla felcserélése is kizárt.
Egyébként a termosztátom vevő egységénél (sokszor emlegetett Computherm Q7RF) is fix bekötést kell alkalmazni, mert a fázis és a nulla nem felcserélhető.
Némelyik nem komálja, ha felcseréled a fázist és a nullát, és egészen fura hibákat tudnak produkálni. Fixre kötve biztos nem sikerül fordítva adni neki.
