Segíts nekem ha tudsz ... nekem még mindig nem volt KM sorozat a kezembe (papírjairól meg álmodni se merek) milyen különbség marad a J3 és a KM között?
Örömmel olvasom megtisztelő válaszát, melyben tudomásomra hozza, hogy a leírt problémám megoldásában Ön illetékes és az intézkedés fáradságos teendőit magára vállalja.
Irónia detektor ... Gondolom egyszerübb1GW- rá tervezni mint 1000*1000kW ra. ... A hálózatra gondolom saját költségén csatlakoznak. Az elszállítás ha jól sejtem nem az ő problémája. De majd utána olvasok fizetnek e valamit érte. Ha nem akkor intézkedem. (Tudod mint a rendőr intézkedik mai napig nem tudom mit jelent ... általában az okot nem szünteti meg)
Azt akartam mondani amit a démász oldala is mutat. Hogy az áram kb. Annyit ér hálózat nélkül. Mint a benzin üzemanyag kút nélkül.
Itt is így kellene, 10,500 - 18,400 Ft./kWh megvenni abban az időben amikor ellehet adni valakinek. Ha nem kell senkinek ennyiért akkor lekapcsolni a hálózatról.
És persze rendszer-használati díjat is meg kellene fizetni felfelé irányba is nem csak lefelé ... az még 7,297 - 13,967 Ft./kWh
Találkoztam olyannal hogy egy mókus egy társasház tetejét úgy mond kibérelte a lakóközösségtől. És nekik táplál vissza ... horribilis pénzt tett bele, és még nem is teljesen fehér az üzlet ... ha jól tudom Én mondjuk nem kereskedhetek árammal ... nem is tudok kiváltani ilyen engedélyt ... gondolom Ő sem.
No abban a 9 lakásos házban sem fog sosem megtérülni ... szerintem ... de megpróbálja van miből.
Nálunk a saját megtermelt energiáért kb 25% fizetnek s te pedig ugyanazt, 100% kapod meg. Tehát 9.25 forintért "árulod" és 37 forintért veszed meg. a jelenlegi törvények szerint, nincs olyan lehetőség, hogy a nyári töbletet, télen felhasználod. Tehát "itt" nem a legjobb megoldás bele táplálni a városi hálózatba. Az akkucsomag lehetősége pedig lehet nem a leggazdaságosabb mert ha jól tudom, ezeknek csak pár év az élettartalmuk. A lehetőség talán egy zárt rendszer kialakitása s a nagyobb energiafogyasztók használata napos időben. Nem tudom hogy igy megéri-e a bekektetés..
De ha elfagy a lefolyócsonk, -10°C-akkor az úgy rothad meg a következő olvadásig ... és akkor csak szaporodik. Legalábbis nálam. Fel nem megyek a létrával olvasztgatni ... egyszer kipróbáltam milyen, aztán azt mondtam így marad. Remélem a hőcserélő aljában lévő csövek bírják még egy darabig ezt az extra terhelést.
Máshoz kimenni azt locsolgatni órabérbe, hát nem tudom kitudják-e fizetni.
Nem hinnem, hogy az olvasztasi ido keves a befagyas ellen. Nekem a talcat alulrol melegiti a futotest leolvasztasi ciklus alatt. Amikor olvaszt a klima, a leolvado viz homerseklete magasabb mint a fagyaspont es plusz a talca is meleg. Igy abszolutt nincs gondom azzal, hogy esetleg a talcara fagyna nagyobb mennyisegu viz. Mire a talca ujra fagypont ala hul, mar csak nedves a felulete. Nincs annyi viz benne, ami legkozelebb gondot okozna.
SZVSZ 23óra alatt nem rakódik annyi jég semmilyen körülmények között amit nem tudna lekezelni a gép. -5-0 kb a legkritikusabb tartomány, ilyenkor szerintem nem tud vastag légtömb összeállni a tálcában ennyi idő alatt, de ha igen akkor 2X 1 óra. Igen én is arra gondoltam, hogy vezérelni kell.
Viszont ezzel párhuzamosan azt is mondanám, hogy a gép leolvasztási ideje alatt csak kevés, vékony réteget lehet a befagyott tálcából, kifolyócsőből kiolvasztani.
Azert amikor paras-ködös az idö 0°C alatt ,akkor eleg veszelyes helyzet is kialakulhat a rafagyassal a talcan. Csak a venti lapatjai ne erjenek a jeghez , akkor talan nincs akkora problema. Folyamatos leolvasztas az valoban energiapazarlas. Ezert kell vezerelt.:)
SZVSZ a legegyszerűbb az egész fagyásveszélynek kitett szakaszt naponta (2naponta?) 1 órára 5 fok fölé emelni. Minek annak állandóan menni? Kialakítástól függően ezek annyira eltérő igények lehetne, hogy erre garanciában bevállalható gyári megoldást szinte lehetetlen gyártani. Illetve be lehet vállalni, de akkor az biztos sokat megy feleslegesen.
Ha csak kicsorog a tálcából a földre merőben már, mint amikor el van vezetve több méterre, valami csatornában.
Talan sokkal jarhatobb ut a gazos leolvasztas . Eleg egy hurok a talcaban parhuzamosan kotve a kulteri hocserelovel . Ha jol emlekszem az U-Crown mar ugy olvaszt. Akkor felesleges komplikalni az elektromos vezerlest.
"Fűtő" klímáknál ki vagyon építve, ha úgy rendeled ...
Szia,
Ezt hogy érted, nekem mint felhasználónak kell így rendelni vagy a forgalmazónak ? Nem hallottam még ezt az opciót, de ha tudok hozzá rendelni akkor is mely gyártó adja így ? Nekem most már mind1 mert egy darabig nem szándékozom cserélni de köszi az infót legközelebb rákérdezek vásárlás előtt. Mindig tanul az ember :-)
Pl a Midea könyvében is van fűtés opció de az is termosztátos vagyis pont ugyan olyan mint amit a klíma szerelő kiépített a részemre. Ezzel csak az a bajom, hogy állandóan fűt ha hideg van és megy a klíma nem pedig csak olvasztáskor. Ha már van ilyen gyári opció semeddig nem tartana még a Mideának sem a nyákra tenni egy csatlakozót energia hatékony vezérléshez. És akkor még tovább gondolva esetleg egy beállítást, hogy valaki csak olvasztáskor kéri a fűtést vagy folyamatosan mint a rajzon van ( termosztát mind a két esetben szükséges ).
Egy kis kutakodás után megtaláltam a Fujitsu klímám szerviz füzetét. A kapcsolás szerint a 4 utas szelepet egy Fujitsu FTR-F3 relé kapcsolja. Ezek szerint egy 12 V -os relé elégséges lenne a fűtőkábel kapcsolására.
Ha lesz egy kis időm le ellenőrzöm tényleg így van-e.
Kár, hogy a gyártók nem építenek ki a fűtő klímáknál egy csatlakozási pontot a fűtőkábel vezérlésére így egy mini relével egyszerűen meg lehetne oldani mindenféle barkécs hekkelés nélkül.
Azert egy kicsit gondolkodjunk ! Feltetelezzuk , hogy futeskor mondjuk allando feszit kap a tekercs . De olvasztaskor elereszt . Akkor neked hutesre kell , hogy bekapcsoljon . Viszont nyaron is hutesre allitva van a negyutas . Tehat oda kell figyelni , hogy jol mukodjon es csak akkor , amikor kell .
Ha egy tekercses akkor számomra valami trükkös megoldású lehet, mert bistabil állapotot kell produkálnia. Állandó mágnes és egyenáramú tekecs polaritásváltásával szokták megoldani. A gyakorlatban két vezérlőszelep segítségével váltják át a munkát végző dugattyú helyzetét pneumatikában és hidraulikában is az ilyen tipusú szelepeknél. Ha 230V-os a szelep akkor biztosak lehetünk abban hogy monostabil, akkor pedig fűtés üzemben állandó áramot igényel. Valóban jó lenne a klímások véleményét erről megismerni!
Szigetüzemű amikor van otthon akkucsomagod és abban tárolod az energiát.
A másik amikor a hálózatra táplálod bele az energiát, mert a szolgáltató lehetővé teszi. Olyan órát kapsz ami oda-vissza mér, éves elszámolásod van.
Tehát nyáron felpörgeted a termelésed, télen pedig elhasználod a hálózat felől. Nálunk figyelni kell, hogy ne legyen túltermelésed éves szinten, mert azt a minimális pénzt amit a szolgáltató fizet(ne) az átvett áramért azt adózni, könyvelni, bonyolítani kell(ene), egyszerűbb elhasználni.
Mivel nem vagyok klimas, igy nem tudom neked megmondani, hogy a negyutas valtoszelep hogyan van megoldva. Itt a kep: Ezen csak egy magnestekercset latok. Szerintem a valtas impulzus segitsegevel tortenik es nem van aram ,nincs aram elven. Ehhez inkabb egy klimas szaki kellene, aki erti is a mukodest es segitene. Mert ha impulus alapjan, akkor a vezerlest arra kell megepiteni. En ezert epitettem be a homerseklet kulonbsegre vezerlo egyseget.:)