A numizmatika éremgyűjtés beszélgető fórum azzal a céllal nyílt meg, hogy a régi és új pénzérmék, bankjegyek gyűjtői tudjanak itt eszmét cserélni.
Az alaptéma a gyűjtés, rendszerezés, egyes darabok azonosítása, és egy kis pénztörténeti csevej.
Itt lehet bemutatni egyes kérdéses darabokat, kérni a hozzáértők segítségét a beazonosításban, esetleg hozzávetőleges értékelésben.
Miután a reklámozási tevékenység fizetős az index alatt arra legyünk különös figyelemmel.
A fentiektől eltérő, az egymást ingerlő hozzászólások topic rombolásnak minősülnek az ilyenekért tiltás jár.
A Numizmatika címszó alatt pénzekkel, pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudományt értünk legfőképp ehhez tartsuk magunkat.
A késő középkori dénárok 14-16 mm átmérővel készültek. Ugyanígy természetesen a vastag veretű dénárok is, melyek vastagsága 4-5 mm körül mozog. Korábban is ezt írtam, a két szám között kötőjellel. Nem fixáltam le pontosan 5 mm-re. Az átmérő és a vastagság függvényében a tömegük 7-8 gramm körül mozog. Általánosságban így van, lehetnek persze kisebb eltérések. A vastagság például csak 3.5 mm, a tömeg pedig 6 gramm.
Bármennyire nehéz elhinni, ezek bizony ilyenek és ekkorák.
Vitatkozni pedig nem a tényekkel kell, hanem a középkori pénzverőkkel, hogy miért ilyenre csinálták... :-)
"A numizmatika meglehetősen egzakt tudomány, így nincs rá szükség, hogy elképzeljünk dolgokat, hanem pontosan utána lehet nézni."
Igazad van...de mégis valami azt hinném nem stimmel itt...
Egy 3.2mm vastag 38mm àtméroju tiszta ezust befektetési érme az 31.15gr...hogy jon az ki hogy csak hét gramm a sulya ennek ha 5mm vastag az érme? Akkor az àtméroje elég kicsi kellene legyen hogy végul csak hét grammot nyomjon.
Sajnos a vakera jár néhány buktatóval, főleg a kezdők számára. Ha nem vagy biztos magadban érdemes kereskedőtől vásárolnod, vagy megbízható eladótól. Talán magasabb az ár, de nem valószínű, hogy átvernének. Egyébként azt gondolom a numizmatika egyik szépsége, hogy a tanulás elengedhetetlen!
Sajnos a kínai hamisítóipar nagyon gyorsan fejlődik.
De jelen esetekben azért mindegyik jól észrevehető:
5 Korona: vastag sima rész a peremnél.
Szent István 5 Pengő: A valódi érmék nem voltak olyan sokat használva, hogy ennyire megkopjanak. Jelen esetben a hamisítók a túlzott koptatással lőttek mellé. + Az ilyen érmék hullámos peremmintázata gyakran hiányzik. 1939 5 pengő: A valódi érmék ez esetben sem voltak olyan sokat használva, hogy ennyire megkopjanak. Jelen esetben pedig a hamisítók annyira nem törődtek az egyenletes koptatással, hogy rendre a címer ugyanazon részét koptatták meg. Ebben az a legfeltűnőbb, hogy egy pénz a forgalomban képtelen így megkopni, hiszen a kopásnak minden részén azonos mértékben kéne jelentkeznie, és nem csak egy foltban.
Ezek a hamisítványok pedig ráadásul vasból szoktak lenni, ami mágnessel könnyen tesztelhető. Legjobb egy gyenge mágnest használni, (Például egy mp3 lejátszó fülhallgatóját a közelébe tenni, abban ugyanis egy kis mágnes van.)
Bevallom, én kezdőként beleszaladhattam volna a késbe...Egyébként adna valaki kapaszkodót, hogy a hirdetett érmék melyik jellemzője alapján minősülnek hamisnak?
A nagyfater talàlta úgy 30 évvel ezelött ezt az érmét.
Én akkor még túl fiatal voltam, ő meg már 90 felé járt. Így hát mivel alig lehetett látni rajta valamit, megcsiszolta és ki is fúrta, hogy majd jó lesz nyakláncnak. Ez valószínűleg hiba volt, de akkor kb 6 éves lehettem.
Az lenne a kérdésem, hogy be tudná azonosítani valaki közülletek?
Nekem megvan a szóbanforgó Adamo katalógus én ezt ajánlanám, a Leányfalusi katalógusokat is volt szerencsém átlapozni, nézegetni és mivel én is csak érméket gyűjtök az Adamo-t választottam mivel 2012-ig tartalmazza az érméket és úgy ahogy aktuális irányárakat tartalmaz, amik persze eltérhetnek...
