Ez ennyi, egy egyenlet. Gondolom a Dirac egyenletet ismered, az forgatja a "bispinor"-t. Ennek a frekvenciája függ az elektron tömegétől és impulzusától. Oda íródik be Higgs-féle skalár.
Ha például megnézed Susskind előadását, ő csak annyit mond erről, hogy a skalár mező a csatolási állandóval együtt "beiródik" a Dirac egyenletbe a tömeg helyére. Nem hinném, hogy bárki is konkrét "fizikai tartalom"-ról fog neked beszélni.
Úgy látom, sok mindent olvasgatsz a Higgs és inflaton mezők elméletéről. Az én fantáziámat is izgatják ezek az elméleti kutatások, főleg amelyek az univerzum kezdeti felfúvódását próbálják magyarázni. Anélkül, hogy az igazán vájtfülüeknek való matematikai részletekben elmerülnék (nem is tudnék), néhány kérdés, amire eddig konkrét választ nem sikerült találnom:
A Higgs bozon a Higgs mező kvantuma. A Higgs-(és inflaton) mező a térelméleti megfogalmazásban skalár mező, ami azt jelenti, hogy a téridő minden pontjához egy skalár (egy valós vagy komplex szám) van rendelve. A Lagrange mechanizmus alapján levezethetőek az energiasűrűséget (e) és a nyomássűrűséget (p) meghatározó összefüggések, amelyek a skalármező idő és térszerinti első deriváltjainak négyzetét, valamint egy hipotetikus, a skalármező értékétől függő potenciálérték összegét tartalmazzák. Ez eddig gyönyörű. Namármost, az energiának az a fogalma, hordozója (legyen definíciója), amit ismerünk, a felfúvódási korszak végén, az univerzum felforrósodása (reheeting) során jött létre (elektromágneses gammasugárzás), innen indul a plazmakorszak, és a jelenleg ismert anyagi világunk kialakulását innentől kezdve tudják pontos számításokkal követni. Az elmélet konverzióról beszél, az inflatonmező energiájának az elektromágneses mező energiájába való átalakulását értve ezalatt.
A kérdéseim arra vonatkoznak, milyen fizikai tartalmat rendeltek az elméleti kutatók a skalár mező értékéhez és az energiához (sűrűséghez), amelyeket valahogy definiálni kellett ahhoz, hogy az említett összefüggéseket le lehessen vezetni. (a korszerű fizika hatáselveken való felépítéséhez is szükség van ezekre a fogalmakra, nem?) A „térben eloszló skaláris mennyiség energiája és nyomása” kifejezést már láttam leírva magyarul, de ebből én továbbra sem érzek többet, mint hogy létezik valami, amit elnevezünk energiának, és számokat rendelünk hozzá, hogy mérhető valamiről lehessen beszélni. Úgy tűnik számomra, hogy jelenleg nincs több, konkrétabb értelmezés, egy teljesen ismeretlen, anyaginak vélt világot próbálunk jellemezni eddig bevált matematikai konstrukciókkal és szókinccsel.
Ha van a fentiekről kialakult véleményed és elérhető forrásod, megköszönném, ha közölnéd.
A fénysebesség négyzete nem is sebesség. A z univerzum tágulásának "sebességét" a Hubble állandó fejezi ki. Ami - mai tudásunk szerint - 74,2±3,6 km/s/Mpc. Azaz 1/idő dimenziójú, így az általam említett "%/óra" mértékegységre is kiszámítható (hány %-kal tágul az univerzum óránként). Ez kb. 10-12 %/óra.
Ha az ember elkezdi olvasgatni a cikkeket, lassan körvonalazódik, miről is van itt szó.
Ellenben nem szabad mindent szó szerint venni, hiszen még nincs végleges elmélet a Higgs-re.
"The Higgs mechanism is a type of superconductivity which occurs in the vacuum. It occurs when all of space is filled with a sea of particles which are charged, or, in field language, when a charged field has a nonzero vacuum expectation value. Interaction with the quantum fluid filling the space prevents certain forces from propagating over long distances (as it does in a superconducting medium; e.g., in the Ginzburg–Landau theory)."
A vákuum nyílván nem folyadék, hiszen abban nincsenek transzverzális rezgések.
Az inflatonnak becézett valami, a fénysebesség „négyzetével” tágulva növelte az univerzumot. Ez a sebesség, az első három percben történt. Hogyan lehet akkor %/óra-ról beszélni?
Többek között "ősrobbanás tágulási sebessége" fogalom értelmetlensége miatt. Az ősrobbanás egy hipotetikus esemény, nem tágul, az univerzum az, ami tágul, de nem "km/óra" egységben kifejezhető sebességgel, hanem mondjuk "%/óra", azt viszont hogy haladja meg a graviton.
Egy fórumtársunk szerint, az ősrobbanás tágulási sebességével haladó tömeg nélküli graviton részecskék, töltés részecskékkel való egyesülése hozza létre a tömeg nélküli fotonokat, amelyek ettől fénysebességre lassulnak. A tömeg, a fénysebességnél nagyobb körpályán lévő energiacsomag, részecske tehetetlenségéből ered, és nem a Higgs mező generálja. Mi a véleményetek róla?
Hát hogy a relativisztikus és a nemrelativisztikus részecskék közötti egykori szimmetria sérül a Higgs-mező miatt, nem? Nélküle minden fénysebességgel menne, 0 tömegű volna, ilyesmi.