A gravitonszélnek van egy maximális sebessége és egy maximális nyomóereje, amit csak a nagyon sűrű atom (Proton, Elektron) halmaz tud lefékezni, vagyis árnyékolni egy nála hígabb atomhalmaz számára, amely ettől a sűrűbb felé gyorsul. Ezt a mechanizmust különböző sűrűségű anyagokkal, egy üvegcsőben szembeáramló folyadékban lehetne demonstrálni?
Ha a külső "álló" rendszerből írod le, akkor nincs semmiféle centrifugális erő.
Egy erő, egy fizikai behatás vagy fellép, és akkor bármilyen vonatkoztatási rendszerből nézve fellép, vagy nem lép fel, és akkor sehonnan nézve sem lép fel. Vonatkoztatási rendszerek csak a képzeletünkben léteznek, s önkényesen bárhová helyezhetők, ezért ennek fizikai következményei nem lehetnek, így erők fellépését vagy ennek elmaradását sem lehet velük magyarázni.
" A két erő nem egyenlíti, nem ejti ki egymást, mert nem ugyanarra a testre hat. A sín nyomja a kerék karimáját, a kerék meg nyomja a sínt."
Ezzel a logikával minden kölcsönhatási erőnek két nevet kellene adni. Vegyük például az elektrosztatikus kölcsönhatást: amivel a proton hat az elektronra, azt nevezzük el protonerőnek, az ő ellenerejét pedig, amivel az elektron hat a protonra, azt elektronerőnek! Vagy menjünk közelebb a jármű-gépészethez: amivel a propeller nyomja a vizet, az legyen a propellererő, amivel a víz a propellert, az legyen vízerő! Még tovább, egy csavarkötés: amivel a csavar összeszorítja a lemezeket, az csavarerő, amivel a lemezek szétfeszítik a csavart, az lemezerő. Amit az anya kifejt az csavarszárra, az anyaerő, amit a csavarszár az anyára, az pedig apaerő.
Számomra pedig ezen a ponton megszűnt ennek a diskurzusnak minden vonzereje. Túlzottan emlékszem még a Tuarego-féle tehetetlenségi erő vég nélküli átváltozásaira. Maradjon most már csak 9 8 2, ahogy Fat old Sun emlékszik az 1492.-ben.
Áá nem, ez egy mósógép centripeta. Ahol a víz nem kifele megy a mosógépből a centrifugális erő hatására hanem befele a centripetális erő hatására :)
A fekluk mindegy, hogy pörög-e vagy isszák -ezt a macskák különben értik, vagy nem- abba ígyis-úgyis befelé sodródik mindenféle anyagi részecske mert a BH közelében már elég nagy a gravitonszél ami befelé fúj. Ez annyit tesz, hogy befelé sokkal több graviton halad mint amennyi kifelé jön a fekete lyuk nevű kompakt csillagászati objektumból (am. csak egy kisebb rész képes a BH-n keresztüljutni abból ami a túloldalán lépett be).
Ha a külső "álló" rendszerből írod le, akkor nincs semmiféle centrifugális erő.
Ha a hintákat a lánc nem húzná befelé a sugár irányába, akkor nem követnék a körmozgást, hanem érintő irányban mozogva elzúgnának. De a sugárirányba kitérő ferde láncban ébredő erő sugárirányú komponense megadja a hinták körpályán tartásához szükséges centripetális erőt, míg a láncerő függőleges komponense egyensúlyoz a hinták súlyerejével, és van még egy kis érintő irányú összetevő is, ami a légellenállás legyőzéséhez szükséges.
De ha az indulás pillanatát nem érted, hogy miért kezdenek el egyáltalán sugárirányba kitérni a láncok alsó végei, azt is elmondom matematika nélkül: Amíg a láncok függőlegesek, alul a hintákra azokon át természetesen nem hathat semmilyen sugárirányú (centripetális) erő. Csak csak a láncok felső végeire hat, hisz a karok csak felül tudják körmozgásra kényszeríteni, az alsó végeket nem. A hinták az első pillanatban a tehetetlenségük miatt helyben maradnak, vagyis a láncok alsó végei húrirányban lemaradnak a felső végektől. Az ily módon elferdült láncok ekkor húrirányba kezdik gyorsítani a hintákat. Azok persze a tehetetlenségüknél fogva mozognának tovább ezen a húron, s mennének egyenesen ki a körből, ha a közben továbbforduló körhinta láncai nem kényszerítenék őket már egy következő húr irányába. De a tehetetlenségüknél fogva nem tudják ezt pillanatról pillanatra követni, így az előző húr folytatásában túlszaladnak az induló körön, mielőtt bekanyarodnának a következő húr felé. Végül is egy spirális pályán mozognak a szöggyorsítástól függő dinamikával egyre nagyobb körök felé, egész addig, míg valahol beáll az egyensúly, amit fentebb leírtam a láncerő sugárirányú komponense és a körpályához meg a hintatömeghez szükséges centripetális erő között.
Egy inerciaerőt (a centrifugális erőt) akkor kell odaképzelni minden tömegpontra, ha a hintával együtt mozgó (gyorsuló) rendszerből akarod leírni.
A centrifugális erő viszont inerciaerő. Amit egy gyorsuló (nem inerciális, pl. kanyarodó vonathoz rögzített) koordinátarendszer alkalmazásakor képzelünk oda a tömegpontokra.
Ha szerinted csak odaképzeljük, akkor az egy képzeletünkben lévő, tehát virtuális erő. Korábban még azt írtad nem virtuális erő. Ennyire nem vagy biztos benne? Vagy rájöttél, hogy be kell sorolnod a "szekéraljba"?
Mindegy, a lényeg, hogy a centrifugális erő az létezik, s mérhető is. Természetesen ez egy inerciális, vagyis egy tehetetlenségi erő. S persze létezik a centripetális erő is. A centrifugális erő a centripetális erő ellenereje. Valódi erőnek (a centripetálisnak) csak egy másik valódi erő lehet az ellenereje. Képzeletben nem lehet ellensúlyozni egy valódi erőt!
A példád szerint a sín valóban hat egy a középpont felé terelő, centripetális erővel a vasúti járműre, viszont ezzel szemben is fellép egy másik erő (tehát ellenerő), s ez a centrifugális erő, aminek nagysága megegyezik a centripetáliséval. Ez a két erő biztosítja, hogy a vonat (oldalirányban) rajta maradjon az íves pályán, ne menjen sem befelé, sem kifelé. A két erő nem egyenlíti, nem ejti ki egymást, mert nem ugyanarra a testre hat. A sín nyomja a kerék karimáját, a kerék meg nyomja a sínt. Egy úgynevezett stacioner helyzet áll elő e két erő működésével, ami az íves pályán tartja járművet, mindaddig, míg az erőhatásokat felvevő közvetítő elemek képesek elviselni a rájuk ható igénybevételeket. Ha ugyanis akár a sínben, akár a kerékben akkora igénybevétel lép fel, ami meghaladja a teherbíró képességét (magyarán: eltörik, elszakad), akkor a jármű érintő irányban folytatja tovább az útját (kisiklik).
Látott már valaki mosógép centripetát? Ez olyan relativista szerkezet ahol a víz a vödörből befelé áramlik a mosott (esetleg száraz) ruhába a centripetális erő hatására.
Ez úgy áll elő, hogy a mosógépet visszafelé forgatod, mint amikor a fizikus visszafelé tekeri az időt amint a centripeta felcsavarja a teret. Vagy a téridőt. Vagy mia rossebet.
Én megtanultam írni, neked már csak olvasni és érteni kellene.
Az írtam, hogy a görbe pálya érintőjére merőlegesen (mondjuk egy kerékkarima és a sín között, hogy ismerős legyen neked is) a centripetális erő mérhető.
Hol van ebben az, hogy fiktív, hogy virtuális lenne?
A centrifugális erő viszont inerciaerő. Amit egy gyorsuló (nem inerciális, pl. kanyarodó vonathoz rögzített) koordinátarendszer alkalmazásakor képzelünk oda a tömegpontokra. Mert ezzel a fogással tudjuk a nem inerciális rendszerben is alkalmazni az egyébként kizárólag inerciarendszerekben érvényes dinamikai törvényeket.
A kerékkarima és a sín között nem a centrifugális erőt méred, hanem a körpályán tartó erőt, ami a kör sugara mentén hat a kör középpontja felé, és a neve centripetális erő. A vonat enélkül megtartaná egyenesvonalú egyenletes mozgását.
"A fősodrottak szerint gravitációs erő sincs, azok nyugodtan magukraejthetik a Trabantot, mert a trabantot NEMgyorsítja erő. ..."
Az van, hogy a Föld bolygó nem hat a trabantra, és a trabant se hat közvetlenül a Földre, hanem ezek a köztük lévő fizikai térre hatnak - egymástól függetlenül.
Tehát a fizikai tér szabja meg nekik, hogy miként viselkedjenek.
amit a görbevonalú mozgásnál a pálya érintőjére merőlegesen mérhetsz, az a centripetális erő.
Ezek szerint akkor te is beálltál azok sorába, akik szerint a centripetális erő fiktív erő, másként mondva virtuális erő. Az előbb viszont még nem ezt mondtad.
Ha neked se a középiskolai se az egyetemi oktatás nem volt elég felfogni az inerciaerő fogalmát, ráadásul még az azóta eltelt harmincöt év se, akkor én nem kísérletezem megértetni veled itt egy ilyen fórumos kérdez-felelek játék keretében. De tudnod kellene, hogy amit a görbevonalú mozgásnál a pálya érintőjére merőlegesen mérhetsz, az a centripetális erő.
Nem virtuális az kedves Tuarego, hanem inerciális.
Abból a " jó szekéraljból" (srudolf meghatározása), ahová téged is sorolhatunk, többen is bizonygatták, hogy a centrifugális erő fiktív erő. Egyetértesz velük kedves construct, vagy úgy véled, hogy tényleges (mérhető) erő?
Mivel te fizikát soha nem tanultál, teljesen lényegtelen, hogy fizikai kérdésekben mi a véleményed. Amit te bebifláztál a mérnöki szakácskönyvek receptjei közül, az nem fizika, akárhogy is ámítod magad. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy ezen a fórumpn is számtalanszor megbuktál már elemi fizikából.
Erre meg az volt az "érved", hogy dehát neked sorszámozott bárcád is van ám a mérnököknél :)
Ha nekünk is annyi eszünk lenne mint aki biztat, talán kipróbálnánk...
Tudod egy patkány nemrégiben csak úgy hivatkozott, hogy "a béna...". s ezért a mocsokságért nem bírt elnézést kérni. Viszont néhány fajtársával eltökélten küzdenek, hogy ezt a topikot is tönkre tegyék.
A fősodrottak szerint gravitációs erő sincs, azok nyugodtan magukraejthetik a Trabantot, mert a trabantot NEMgyorsítja erő. Tessék nyugodtan kipróbálni kukacok.
Eötvös Lóránt arra vonatkozó műszeres vizsgálatot is végzett, hogy a Nap gravitációját leárnyékolja-e a Föld. Az jött ki, hogy nem. A DVAG hipotézis tehát elvetélt ötlet.
És azt hiszem neked is gyorsan felkopna az állad, ha egyszer tényleg valamiféle "melléksodorbeli" tudományok eredményei szerint készítenéd az eszközeidet, és ilyen igénytelen okoskodások alapján próbálnál meg élni.
Ne izgulj te az én megélhetésem miatt.
Csak megemlítem, hogy a jelenlegi, "fősodorbeli" álláspont szerint nincs centrifugális erő, ill. csak valahogy virtuálisan. Nekem viszont évtizedekkel ezelőtt azt tanították professzorok, s ez van az egyetemi tankönyvekben is, hogy van valódi centrifugális erő. S amit ennek a tudásnak segítségével terveztem, s amit meg is építettek, az működik is. És még az állam sem kopik fel...
