Báró dr. Eötvös Lóránd mára már klasszikussá vált meghatározása:
"Turista az, aki útrakél azért, mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága közepett álmaiban feltűnik előtte egy olyan szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég, magasabbak a hegyek, szebbek vagy különösebbek a házak, barátságosabbak az emberek s aki ez álomkép eredetijét fáradtságtól vissza nem riadva keresi - s mert hiszen e földön élünk, talán soha meg nem találja, de azért jó kedvét el nem veszíti, hiszen örömét ez a keresés teszi."
...másrészt épp most robbantod kifelé az örök vitát: tudniillik, hogy ki is az a "természetjáró". :D Azokból tényleg kevés van. Hétvégi autós kiccsaládos gyökerekből valamivel több. :D
Nem akarom én kiüríteni, szó nincs róla. Van aki, meg úgy érzi jól magát, ha sok ember közt mozog. Én nem, úgyhogy én elkerülöm ezeket.
Van itt a Bakonyban is pár ilyen hely, de szerencsére még minidg gyérebb, mint a főváros körüli forgalom. Azért nyáron a Cuha, Gaja, Római-fürdő hétvégente már elég veszélyes. Hétvégén nem is járunk ezekhez. :)
Túrázó ismerőseim egy részétől azt hallom, hogy mennyire kevesen vannak akik természetjárók, a másik fele meg azon morog miért vannak ilyen sokan a budai-hegyekben... Mit vár az ember a főváros melletti erdőkben? Csak nagyzsákos túrázókat? Futók ne edzenek arra? Családok ne sétáljank ott?
Érthető. A Budai-hegységet és a pilist már egész jól bejártam, hála a túráknak, túra mozgalmaknak. Most lehetőségem van a Mecsekben is barangolni és eddig pozitív a tapasztalat, csak a frekventáltabb helyeken, csomópontokban találkoztunk emberekkel, de nyomasztó tömeggel egyáltalán nem.
Nekem a legnagyobb meglepetésem az volt amikor a Virágos-nyereg közelében a Csúcs-hegy csúcsán találtam idén január 2-án egy média marktos bevásárló kocsit :D Amúgy azt gondolná az ember, hogy a vandál hajlamúak nem veszik a fáradtságot hogy felmásszanak a hegyre, de sajnos igen, legalább is az Írottkőről egyszerre tűnt el idén mindkét bélyegző...
Erről beszélek. Keddről szerdára virradó éjszaka, Nagy-Hárs-hegy, Kaán kilátó. Basszus kétóránként jött valaki: futók, kutyasétáltatók, füvező fiatalok. A legijesztőbb hajnali kettő felé egy full öltönyös-aktatáskás fószer volt, hófehér tornacipőben. Ő egyetlen kukk nélkül, némán jött fel, ácsorgott öt percet az egyik sarokban a legfelső szinten, majd ugyanilyen némán távozott. Tiszta Stephen King. :D
De nem ez volt az egyetlen eset. A városi vagy városhoz közeli, autóval is viszonylag könnyen megközelíthető helyeken és azok környékén minden van. A barlangokban hajléktalanok. A pihenőhelyeken drogosok. Na ezt utáltam meg.
Másik megoldás: hétköznap menni. Elvétve találkozol valakivel a Pilisben olyankor. (Persze ezt nem mindenki tudja megtenni, de a Bakonyba költözés sem jöhet szóba mindenkinél. :-)
...ezért (is) költöztem el a Bakonyba. Imádtam a Budait meg a Pilist, de a vége felé már, ahogy te is írod, elviselhetetlen volt, hogy az erdőben sem tudsz egyedül lenni. És nem csak az ismertebb részeken, hanem szinte mindenütt.
Nem olyan gáz az a kilátó egyébként, van mellette sütögetős placc is. Megoldás lehet egy másik útvonal kiépítése, ha lehetséges, illetve figyelmeztető táblák kitevése a manapság oly divatos "ha itt belépsz te vagy a hibás bármi rossz történjék, mi szóltunk" szöveggel. A hülyékkel nem lehet mit kezdeni..voltak, vannak és lesznek is..egyre többen. Nem hárítanám a felelősséget emiatt az Erdészetekre sem. A Rám- szakadékban még csak-csak elférnek azok a korlátok - bár az egyiket ami kb 15 centi magasan vezet nem értem - de a vadállóköveknél ennél tájidegenebb dolgot el sem tudnék képzelni. Viszont láncot lehetne rakni mint sok szlovák útvonalon.
Egyébként lehet, hogy túlzásnak, sznobériának, bunkóságnak esetleg szociopátiának tűnik, de szerintem a Pilis nevezetesebb útvonalai hétvégenként, főleg jó időben közel elviselhetetlenek az üvöltözőktől, a mtb-osoktól, a szívcsakrás őrültektől és még sorolhatnám.
Amit írsz, azzal egyetértek, de szerintem csg65 olvtárs csak azt akarta mondani, hogy a feleslegesen odarittyentett kilátó csak még jobban vonzza a hülyéket, arányaiban több balesetet generálva.
Én nem tudom, megnőtt-e a kilátó megépítése óta a forgalom, mert rég nem jártam arra, de el tudom képzelni. Ráadásul ha így van, akkor annak az lesz a következménye, hogy további hülyebiztos intézkedéseket fognak bevezetni, újabb felesleges tárgyakkal gazdagítva a környéket.
Még nyáron (nem volt kilátó) mentem fel Dömös felől a Prédire. A Vadálló köveknél (bár lejjebb is megdöbbentő lett volna) jött szembe egy fazon. Strandpapucsban. És kerékpárral. Először azt hittem, hogy napszúrást kaptam a délutáni 36 fokban, de nem. Mentségére szolgáljon, hogy tolta a kerékpárt és kurvára be volt szarva.
Teljesen egyetértek! Ősszel én is jártam a kilátónál, konkrétan az átadása másnapján. Nagyon sokan voltak és biztosan mentek fel olyanok is akik kevés tapasztalattal rendelkeztek..mikor mi jöttünk le délután 4 felé, volt aki akkor indult fel és kérdezgettek, hogy mennyire van a kilátó..na ez gond, mert látszott, hogy lövése sincs az embernek hogy mire vállalkozik, de ettől még nem kell mozgólépcsőt építeni a hegyre! Én felmászom a sziklákra is ha úgy alakul, de előtte felmérem, hogy le is tudok-e majd jönni. megvan hozzá az erőnlétem, bátorságom, stb. Az a szakasz, főleg lefelé a Vadálló köveknél elég veszélyes, oda bakancs kell és megfelelő óvatosság. Persze korábban és most is láttam sima utcai cipőben fiatalokat szerencsétlenkedni a köveken. Ők megúszták, ez a mostani ember nem. Viszont minden részlet ismerete nélkül szerintem elhamarkodott elméleteket gyártani. Profi, gyakorlott túrázókat is ér néha baleset, benne van a pakliban. Szerencsétlen tűzoltó - akinek van emléktáblája is a Rám- szakadékban - sem tervezte, hogy ott hal meg, nem is lett volna szolgálatban hivatalosan, de ment, tette a dolgát, és valami félresiklott.
Ami a kilátót illeti, szép is, jó is..csak akkor már építették volna magasabbra, mert így a kilátás nem sokkal jobb mint volt.
Ebben nem hiszek, mert senkinek nem tartanak fegyvert a fejéhez, hogy "márpedig most felmászol a kilátóhoz, ha kell, ha nem", valamint attól sincs senki eltiltva, hogy élete első erdei kimozdulása előtt utánaolvasson/kérdezzen, hogy strandpapucsban vagy teremfocicipőben érdemes-e nekivágni egy erdei kirándulásnak.
Kicsit sarkosan, de még minidg azt mondom, hogy ne a hülyékhez igazítsuk már az egész világot. Nem tudom, a leesett turista kiféle-miféle volt (egy harminc éve túrázó "profi" is simán megcsúszhat néha), de a barlangászok között van erre egy ismert mondás: benne van az évi egészséges tíz százalékos elhullásban... Az erdőben is éppúgy történnek balesetek, mint a városi utcán.
Valóban elég régen nem volt rá alkalmam, hogy itt és máshol is megjelenjek. Mentségemre szolgáljon, hogy mintegy két hónapja az idén felújított turistautak átvételi ellenőrzését végeztem szerte az országban. Így nem volt alkalmam és energiám másra.
Most csak röviden, mert nem néztem utána pontosan.
1/ A Kohász út valamikor a 80-as években került - most év nélkül - áthelyezésre a mai Puskaporos- Felső-Hámor útvonalra. Az oka az volt, hogy azokban az években került megnyitásra Felső-Hámorban a Kohász Múzeum. Ez kellő indok volt a módosításra. Különben is ekkor már a Fehérkőlápai Turistaház tulajdonjogát elveszítették a diósgyőri turisták, akik a Kohász út itteni létesítői voltak. Így ez már nem volt aktuális senkinek. Ezért ez a szerpentin út Lillafüred felé zöld jelzést kapott.
2/ A Rákóczi emlékút kialalkítását valóban 1936-38 között végezték a zempléni turisták, a későbbi Szent István vándorlás útvonalával párhuzamosan. Valójában ekkor került feltárásra igazából a Zempléni hegység, felocsudva a trianoni sokkból. Ekkortájt épült a Kálvária is a Szár-hegyen. A fő útkijelölő Czékus K. Miklós bácsi volt, aki később átkerült Miskolcra és a Bükk útjait egyengette. A halál is a Bükkben, munkatúra közben érte. Lásd Czékus-út, emléktáblákkal Bánkúti síház és Szentléleken a Herman Ottó turistaház falán. Én egyszer valahol említettem, hogy idén ötven éves a Rákóczi-túramozgalom. Ennek lesz jövőre egy ünnepélyesebb emlékeseménye, mert idén felújítottuk a teljes útvonalat a hozzá tartozó leágazásokkal együtt. Valójában az ötven éves mozgalom és a nyolcvan éves túraút létesítés közötti évre kerülne egy megemlékezésféle, egy emlék-teljesítménytúrával ötvözve.
3/ Végül a domborított alutáblák a kohász út nagy részén eltűntek, többeket leszereltek, mert az erdészet kérésére a fémtáblákat, szögelt lapokat meg kellett szüntetni a fafeldolgozás érdekében. Pár tábla korábban megmenekült, de többségük azoknak is gyűjtők áldozatává vált. Én még a kilencvenes években párat ismertem, tudtam. Mostanában már nem találkoztam velük. Korábban tettem fel róla fényképet. Ha szükséges, később előkereshetem és megismétlem.
Azért azt se feledjük már le, hogy mitől van ez a sok baleset! Az pedig a csili-vili tök felesleges kilátó a hegy tetején. Mert amerre lelátni, arra addig is tök jó volt a panoráma, sőt még jobb volt, mert nem voltak annyian ott, mint mondjuk a szentendrei belvárosban egy szép nyári vasárnap. Mert amióta ott áll, tényleg boldog-boldogtalan szenvedi fel magát Dömös felől is a csúcsra, mert onnan közelebb van és tényleg teszi ezt bármilyen talpalávaló berendezéssel. Tulajdonképpen csoda, hogy még csak ketten estek le azóta.
Húú, de jó hogy itt vagy, annyi kérdésem lenne, de mindig eltűnsz!
1. Mikor és miért terelték a Kohászt a mai útvonalra Lillafüred és Fehérkő-lápa közt? Szép útvonal a régi is a turistaház felé!
2. a Bükk topikban írtam hogy már 1938-ban fel volt festve a Zempléni Rákóczi-túra nagy része, ugyanezen a néven, az MTE Hernádvölgyi Osztályának köszönhetően, ezt tudtad? Így ez a mozgalom egyidős a kéktúrával!
3. mi lett anno a leszedegetett Kohász Kékes kis táblácskákkal?
Borsod megyében, elsősorban a Bükkben a múlt század második felében a jelzéseket többnyire ilyen keretbe foglalva készítették. Nem írta elő szabály, csak egy agilis vezető kitalálta, elvárta ezt.
Még egy kérdés a régi Kohász Kék jelzések kapcsán, elsősorban a jelzésfestésben jártas topiktársakhoz:
Volt valaha olyan szabály hogy a jelzéseket szürkével be kell keretezni?
Vagy ha nem szabály akkor szokás?
Ugyanis a jó állapotban megmaradt jelzések körül kivétel nélkül felismerhető volt egy szürke, kb ujjnyi vastagságú vonallal rajzolt keret, ami nem a jelzésszürkítés következményének tűnt, mert eléggé elkülönült tőle legtöbb esetben.
Megfigyeltem ezt már máskor máshol is, de itt most feltűnő volt.
