Legyen inkább két csappantyú az oldalágakban. A füstgáz fő áramlását veszélyes dolog teljesen elzárni. Füstgáz céljára nem véletlen, hogy nemigen csinálnak tökéletesen záródó pillangószelepeket.
"Amikor már elég meleg a kémény (tehát elég erős a huzata) ahhoz, hogy a hosszabb úton át is képes kiszívni a füstöt..."
Vigyázat: ha a kémény nem eléggé magas és/vagy nem eléggé meleg, akkor talán soha nem lesz olyan erős huzata, hogy a hosszabbik úton át is elég sok levegőt biztosítson a tűznek. Tehát készülj fel rá, hogy a kéményt talán magasítani és/vagy hőszigetelni kell majd.
hogy mennyi időn belül fogja felmelegíteni a rendszer ezt a víztömeget arra én is szerettem volna előzetes számításokat végezni, de aztán feladtam, inkább megpróbáltam összehasonlítani a gyári termékekkel. De tényleg érdekelne, hogy mennyi idő, míg 95 fokra felmelegszik e víztömeg, de csak ezeket az adatokat tudjuk hozzá: füstgáz hőmérséklete amit adott esetben meg tudnék mérni, a füstcső tömege és felülete, víz tömege 250 L. Abban bízok, hogy egy 2-3 óra alatt azért fel tudom majd fűteni, ha nem úgy csökkentem majd a víz mennyiséget.
Talán egyszerűbb lenne inkább csak a második (magasabban lévő) közösítési pont után betenni egy második füstcsappantyút. Ez persze csakis akkor lehet lezárva, amikor a tűztérben már az utolsó milligramm éghető anyag is elégett.
Többféle cserépkályha építési mód létezik, ezért csak a kályha méretéből tudtommal még nem lehet biztosan tudni, hogy mekkora a hőtároló tömege. Szerintem folyamatosan mérni kellene a füstgáz hőmérsékletét vagy a kályha kimeneti pontján, vagy a kéményben (a födém síkjában) és abból a hőmérsékletből láthatod, hogy mikor tüzelsz pazarlóan.
Köszönöm az észrevételeket. Mint írtam elég speciális igényeknek kell teljesülniük, ezért a szokatlan kialakítás,de dióhéjba csak: 1. Ezt a rendszert egy lakóbuszba tervezem, kísérletezem ki, ahol fontos a fagyvédelem és esetleges fagykár minimalizálás (egy helyen egy tömegbe legyen a hőtároló víztömeg, ne fagyveszélyes vékony csövekbe, csövezés lehetőleg egyáltalán ne legyen), mivel nem folyamatos, hanem időszakos használatra kell tervezni 2. fontos a rendszer mobilitása, ezt kb. fél óra alatt szét lehet szerelni és 1 óra alatt installálni másik helyen, 3. kompakt helyigény és elrendezés, minél kisebb helyet vegyen igénybe a rendszer, 4. a lehető legegyszerűbb, legbiztonságosabb, leginkább önműködő legyen a rendszer, 5. súlyra a lehető legkönnyebb legyen a rendszer (lakóbusz súlykorlátozás).
A füstcső víz alatti része 2 mm-es vízbiztosra hegesztett csövekből lesz kialakítva. A képen nem rajzoltam be, de még egy „y” 45 fokos bekötőidőm lesz tisztító nyílásnak a „U” csőrendszer egyik függőleges ágában. Igazából arra számítok, hogy nem sokat kell majd tisztítani, mert az „U” ágat már csak felmelegedett rendszer esetén kapcsolom be, valamint ekkor már levegőfojtás nélkül égetem a fát.
A 250-300 L víz kb. 0,75 nm füstcsővel érintkezik. A tartályt kb. úgy tervezem szigetelni mint ahogy a puffertartályokat szokták (ennek még nem néztem utána, addig ötleteket szívesen fogadok).
A puffer lényege ez esetben az lenne, hogy az este kb. 20 fokra felfűtött levegőt a reggeli újra begyújtásig nagyjából szinten megtartsa óránként 1-3 KWh fokozatos teljesítményleadás mellett (a szigetelésen létrehozott kisebb zárható/nyitható szellőző nyílásokon keresztül). Hőtároló tömeg kvázi egyáltalán nincs az egész térben (lakóbusz – vagy jelen esetben kísérleti helyként pince belső fali szigeteléssel).
Mivel szezon van, én pedig még inkább tökéletesíteni akarom a cserépkályhás fűtési tudásom, így megkérdezem: a kályha méreteit megadva ki lehet számolni, hogy mennyi az ideális famennyiség, amit egyszerre el lehet/szabad tüzelni?
Ezen teljesen el lehet zárni a levegőt (primer és szekunder), de ilyenkor -természetesen- nagyon bekormolódik az üveg, valamint megindul a lecsapódás a kéményben.
Én azt a módszert találom legjobbnak a teljesítmény szabályozására, hogy csak kevés fát teszek a tűztérbe. Meglepően kevés parázsból is be tudja gyújtani a rárakott újabb adagot, tehát így is teljesen kényelmes a fűtés.
A háromból elég kettő, de szerintem elegánsabb és kezelhetőbb volna, ha az elágazásnál egy útváltóval oldanád meg a dolgot. 3 állás: nagyjából zárt, rövid út, vizes út
Nem számoltam utána, de érzésre kevésnek találom a füstcső hőátadó felületét ahhoz, hogy ennyi vizet 95 fokra emeljen. Kérdéses még számomra a tartály hőszigetelése, a füstcső vízmentes szigetelése, és a szigetelés melletti takaríthatósága. Hiszen ebben az "U" alakú csőben szépen meg tudnak gyűlni dolgok, és a takaríthatósághoz szétszedhetőnek, ugyanakkor vízmentesnek is kell lennie.
Igazából a vízteres füstgáz hőcserélők nem így néznek ki sem háztartási, sem ipari méretben.
Én a Te helyedben inkább egy szabványos függőleges áramú kisebb kapacitású vízteres füstgáz hőcserélőt építenék be, egy gyári bojlert, és egy keringető szivattyút. Így biztonságosabb, és hatékonyabb lehetne a hőtárolás.
Én is ebben a dilemmában vagyok... El akarom kerülni a majdani esetleges túlfűtést. Vajon lehet egy ilyen kandallóban "kicsit" tüzelni? Teljesítmény adatok alapján igen, de a mérete alapján nem gondolnám.
A holnapi nap folyamán kiszerelésre - eladásra fog kerülni egy 30kw kratki vízteres kandallóbetét. Akit érdekel jelezzen nekem. Bővebb infó holnap illetve képek is feltöltésre fognak kerülni.
pont kiszellőzési dilemmában vagyok én is, így szívesen veszem a tanácsokat mit javasoltok. Van egy spéci "vizes tömegkályhám", ami az alábbi skiccrajz mutat. Alapból az a felállás, hogy van a kandalló betét és egy kb 2,5 folyóméteres füstcső a helységen belül. Csalódtam kissé a "folytonégésben" így muszáj valamilyen utólagos hőtárolási megoldás. Annak sok és bonyolult oka van hogy miért ilyen megoldást választottam szóval ezt most nem részletezem, de ahogy a képen is látszik, a füstcsövet egy a kandalló mellé helyezett 300 l-es víztartályba akarom vezetni kerülő úton. Ha már bemelegedett a rendszert, akkor az 1-es huzatszabályzót zárom, így az a forró füst az "U" alakú füstcsőben halad felmelegítve a 300 l vizet 95 c fok környékére. Jövő héten már megépítem a rendszert, de felvetődött a 2-es és 3-as huzatszabályzók esetleges szükségessége, mert miután felfűtöttem a tíztartályt és az 1-es huzatszabályzót újra nyitom - miközben egyébként a leégett fa után természetesen már lefojtom a kandalló levegőbemeneteit - még így is a most már használaton kívüli "U" alakú füstcső ebben a fázisban meg éppen kihűtheti a puffert, mivel ebben az esetben a a füstcsövet a tartályban lévő víz tartja melegen és adja át neki a hőt. És bár nincs nagy huzat az "U" füstcsőben lévő meleg levegő mégiscsak felfele, kifele fog szállni. Én ettől félek. Ezért gondoltam még két huzatszabályzó beépítésére, méghozzá úgy hogy tökéletesen záródóra alakítom át (pótolom, tömítem ki). De még az 1-es huzatszabályzót is átalakíthatom tökéletesen tömítőre, hiszen a huzatszabályzók itt most nem teljesen az eredeti funkciójukat töltik be, hogy teljesen le legyen lezárva a kémény azt a kandalló levegőszabályzói megoldják.
Szóval mi a véleményetek, szükséges lehet beépíteni még a 2-es 3-as huzatszabályzót is a rendszerbe hogy az "U" füstcsőalakzat leégés után ne hűtse ki a puffert?
Mondjuk alapesetben csak egy sima belső levegős kályháról beszéltem, melynek az ajtaja vagy jól zár vagy nem. A lényeg nem is a megoldhatatlansága a dolognak, hanem, hogy hőtárolósnál jelentősebb lehet a veszteség, ha erre nem figyel az ember.
"Amúgy az elzárhatatlanság hőtárolós eszközöknél jelent igen nagy gondot, mint pl cserépkályha, tömegkályha, itt a veszteség nagy lehet ha egész nap jelentősebben huzatol a tűztér..."
Ez elég könnyen orvosolható egy jól záródó pillangószelep beiktatásával a külső levegő csövén, és szvsz sokkal jobb mint a kályhák kémény retesze, amely felvet jogi kérdéseket is - nem engedélyezik - és felvet biztonsági kérdéseket is.
A kátrány az elégetlen fagázból gyártódik. Aki elég levegőt ad a tűznek (tehát nem fojtja le az égést), annál az összes fagáz el tud égni, így nem termelődik kátrány.
A "folytonégés" levegő-lefojtással működik, de megoldható, hogy a tűz első, gáz-égető szakaszában még nem sajnáljuk tőle a levegőt, a szén-égető (parázs) szakaszban viszont valószínűleg viszonylag büntetlenül fojtogathatjuk.
A kondenzvíz az 55 fok alatti felületeken csapódik ki. Aki olyan kályhát/kéményt használ, ami gyorsan fel tud melegedni (tehát kicsi a hőtárolása), annál nem lesz gond a kondenzvíz kicsapódással. A vízteres kályhák túlnyomó része nem képes gyors felmelegedésre, ezért vagy olyan anyagból kel(lene) csinálni őket, aminek nem számít, hogy (savas) víz csorog bennük, vagy tudomásul kell venni, hogy ez a jelenség rövidíti az élettartamát, vagy meg kell akadályozni, hogy 60 foknál hidegebb felület legyen bennük.
Valójában az ilyen "hülyebiztos" megoldások nem szorítkoznak vízteres kandallókra. Nekem volt egy egyszerű wamsler, azt sem lehetett normálisan lezárni. Bármilyen tűzteret el lehet gázosítani és fel lehet robbantani, ha elzárásra kerül égés közben. A víztér felrobbanása más okból következik be.
Így aztán vízteres kályha is lehet teljesen zárható, ez nem kizáró ok.
Szerintem a gyártó ízlés szerint eldönti, hogy a műszakilag korrektebb és hatásfok szempontjából jobb teljesen elzárható megoldást, vagy az ilyen szakszerűtlen használat esetén valamivel biztonságosabb el sosem zárhatót alkalmazza. Most azokról az esetekről nem beszélek, amikor az el nem zárhatóság igénytelen kivitelezés, vagy gyári hiba eredménye.
Amúgy az elzárhatatlanság hőtárolós eszközöknél jelent igen nagy gondot, mint pl cserépkályha, tömegkályha, itt a veszteség nagy lehet ha egész nap jelentősebben huzatol a tűztér...
Az én kandallóbetétem (edilkamin idro 30) tűzterét 30 liter víz veszi körül. Míg fel nem melegszik rendesen, csorog a kondenzvíz a tűztér belsején. Ebből később szemmel látható kátrányos kirakódás keletkezik. Ha ez zajlik le szemem láttára a tűztérben, akkor mi játszódhat le egy tisztességesen lefojtott égésnél egy szigeteletlen kéményben? Úgy gondolom, hogy a vízköpeny normál tüzelés mellett is eléggé elhűti a füstgázokat.
Neked esetleg mások a tapasztalataid? Korábbi hozzászólásaidból úgy ítélem meg, nem tapasztalatszerzés miatt kérdezted.
"Új építésű, korszerűen szigetelt, gáz - padlófűtéssel megoldott, családi házat építek a közel jövőben."
Ha VALÓBAN profi lesz a hőszigetelés (13-15 centi és valóban hozzáértő által felrakva), akkor az a ház bármilyen kis kandallóval túl lesz fűtve.
Persze hangulatnak nagyon szép a tűz látványa, hét végén vagy esténként be lehet gyújtani (valószínűleg csak nyitott ablak mellett), de ilyen célra nem vásárolnék drága, magas hatásfokú kandallót, elég, ha csak a külsejére koncentrálsz, pl jó nagy ablaka legyen.
Esetleg megoldhatod, hogy a kandalló által legyártott hő nagy része a lakás helyett a kéményt/külvilágot fűtse:
- körbe lehet burkolni hőszigetelő anyaggal (pl Ytong)
- a kandallót körülvevő burkolatban ne legyenek meleg levegő keringető (alul be- fekül kiengedő) nyílások
Ekkor a burkolat belsejében lehet olykor akár 200-350 fok is , de ebből a hőből viszonylag kevés fogja a lakást fűteni.
"hiszen a vízteres betéteket nem is szabad teljesen lefojtani"
Miért nem szabad?
"Az én vízteresemnek nincs is füstgáz csappantyúja."
Ha egy tűztérnek jól el lehet zárni az alsó levegő bemeneteit, akkor nem igazán van szükség felső lezáró csappantyúra. Persze magas hatásfokú fűtőberendezéseknél minden apróság számít, azoknál jó, ha van ott is egy plusz levegő-fék.
Talán így lehetne legegyszerűbben megfogalmazni a "folytonégést":
Tüzelési mód azok számára, akiknek a kényelem fontosabb, mint a hatásfok.
Egyes kályhák lehetővé teszik ezt az üzemmódot is, persze ezek többségében lehet akár magas hatásfokkal is tüzelni, de ha a tűznek mindig annyi levegőt adunk, amennyit ő szeretne magának (magas hatásfokú égetés), akkor nem lesz 10 óra múlva parázsunk :)
Vegyél egy kisebb külső levegős kandallókályhát. Haas Sohn, jotul, thorma hasonlót. viszonylag sokáig elvan 1-2 hasáb fával, nem fűt szét, és megspórolod a kandallósok munkadíját......
A beépített kandalló nagy lesz a jól szigetelt házadba... fojtogatni meg nem egészséges az égést és nem csak a hatékonyság miatt!
"Arra már régóta kíváncsi vagyok, hogy mi alapján mondhatjuk egy kályhára/kandallóra, hogy folyton égő? Vannak kritériumok? Pl. visszafojtva 'x' kg. fával 't' ideig kell olyan parazsat tartania, amivel 'y' nedvességtartalmú 'z' keresztmetszetű tüzelőanyagot begyújt? Vagy mi?"
Ez egy franciák által kitalált szabvány. Azt jelenti, hogy a készülék képes a parázságy kialakítása utáni egyszeri tüzelőrárakással olyan parazsat tartani, hogy 10 órás parázságyat tartani és újragyújtás nélkül tudsz újabb adagot ilyenkor rátenni.
Hogy ez jó -e?
Ez egy netto baromság! Miért fáj az valakinek, hogy meg kell gyújtani egy újabb gyufát?!
Hogy ezt milyen áron éri el? Kátrány, korom mindenfelé....retkes üveg, fekete samott.....
Akinek kell csinálja, de egy szénmonoxid érzékelőt pattintson fel a gyerek ágya fölé!!
A német módszert jobbnak tartom. Kisebb tűzterek és többszöri rárakás - 1-2 hasábbal - és nem fojtják agyon.....
na nem csatolta a képet
Ez a kandalló.(Na befejezem a szemetelést :) )
