Igen, ezt Elek nagyon jól mondja, mintha magamat hallanám :-)
"A 8 centi vastagság egy vicc, csupán fillérekkel kerülne többe egy tisztességes, 12-14 centi vastag hőszigetelés. A födémre menjen legalább 20 centi legolcsóbb üveggyapot, az sem kerül szinte semmibe.
Ablakcserére meg ne költs egy fillért sem, ha nem muszáj (energetikailag nagyon rossz befektetés).
És ezek után lesz egy olyan rohadt alacsony hőigényű házad, amibe tök felesleges egy fillért is új fűtésrendszerre költeni, mert azt fogod észrevenni, hogya régi (eddig szarnak hitt) fűtésrendszered is elkezdi évente harmad annyi forinttal is beérni. (persze ha a hőszigetelést nem VALÓBAN hozzáértő rakja fel, akkor a harmad annyi helyett talán csak feleannyi)
Nem muszáj hinni nekem, keress fel egy (nem csaló) energetikust. Egy-két órányi szaktanácsért nem fog milliókat elkérni és ez lesz életed legjobb befektetése."
Az ablakcserében is hajlok rá, hogy igaza van, saját tapasztalat, hogy mivel nincs hővisszanyerős szellőzésem, a kurva drága holz team 3 rétegű ablakaimat résszellőzésre zárom ( nem bukó, hanem olyan mintha rosszul lenne bezárva, pár mm-t elemeli a vasalat az ablakot a toktól, nem látszik, huzatot nem okoz, de a kandalló lángján látom, hogy bejön a friss levegő), így éppen úgy használom őket, mintha régi szarok lennének. Eszedbe ne jusson a mostanit kicserélni, mert így legalább a szellőzésed megmarad. Az újjal meg vagy bepenészedsz, vagy a kandallód nem fog jól égni, és a vége úgyis a résszellőzés lesz. :-)
Nem, bár oda is elég. Szarufák közé 15 cm+ keresztbe még 10 cm. Így gondolom. ez ma kb egy elfogadható szigetelést ad. A szarufák közti 15 cm-t mindenképpen táblás nagyobb testsűrűségű öntartóval oldanám meg!
"Ha a veszteség tényezője 50, akkor 65*2*50, vagyis 6,5kW kellene. A földszintet vinné a betét által leadott hő. Ott 27 nm lenne fűtve, 2,6-os belvilággal. 27*2,6*50, vagyis 3,5 kW kellene. Ez így 10 kW"
Nincs kedvem egy hat ismeretlenes matematikai rejtvényt megfejteni :)
Számold ki, hogy csak a radiátorokból összesen hány kilowatt hőt vársz,
nézd meg, hogy a kandallód képes-e a víz felé annyi kilowattot produkálni
és reméld, hogy a gyártója nem ver át az adatokkal.
"A házat szigetelem, 8cm hungarocell, koszorúknál 13, tető alatt 15 cm gyapot, a padló alatt 5 cm lépésálló, plusz új műanyag ablak, ajtó."
A 8 centi vastagság egy vicc, csupán fillérekkel kerülne többe egy tisztességes, 12-14 centi vastag hőszigetelés. A födémre menjen legalább 20 centi legolcsóbb üveggyapot, az sem kerül szinte semmibe.
Ablakcserére meg ne költs egy fillért sem, ha nem muszáj (energetikailag nagyon rossz befektetés).
És ezek után lesz egy olyan rohadt alacsony hőigényű házad, amibe tök felesleges egy fillért is új fűtésrendszerre költeni, mert azt fogod észrevenni, hogya régi (eddig szarnak hitt) fűtésrendszered is elkezdi évente harmad annyi forinttal is beérni. (persze ha a hőszigetelést nem VALÓBAN hozzáértő rakja fel, akkor a harmad annyi helyett talán csak feleannyi)
Nem muszáj hinni nekem, keress fel egy (nem csaló) energetikust. Egy-két órányi szaktanácsért nem fog milliókat elkérni és ez lesz életed legjobb befektetése.
Igazából a főfalak állnak, tehát ott tudok variálni bőven. A régi rész adott, mert ez egy hozzáépítés, ott a 8cm van fent. Viszont a tetőszigetelés változtatható ott is, mert belülről le lesz szedve a burkolat...
Nem tudsz jobban szigetelni? Legalább 12-15 cm-t a homlokzatra, legalább 25 centit a tetőbe?
Kisebb rendszert kéne utána venned és kevesebből tudnád fenntartani. Elég lenne egy kis betét vagy vízteres kandallókályha és éves mértékben tonnás léptékben kevesebb fa!
Számoltam rá. A vízoldal vinné a tetőteret. 2 m belvilágot vettem átlagnak. Ott fűtenék 65 nm-t. A közlekedőt meg a lépcsőt nem. Ha a veszteség tényezője 50, akkor 65*2*50, vagyis 6,5kW kellene. A földszintet vinné a betét által leadott hő. Ott 27 nm lenne fűtve, 2,6-os belvilággal. 27*2,6*50, vagyis 3,5 kW kellene. Ez így 10 kW. De nyilván nem tennék be egy 10-es betétet. Igazáből azon gondolkozom, hogy 12, vagy 15 elég lenne-e. A másik pedig hogy a gyártó által megadott teljesítményadatok mennyire valósak.
A házat szigetelem, 8cm hungarocell, koszorúknál 13, tető alatt 15 cm gyapot, a padló alatt 5 cm lépésálló, plusz új műanyag ablak, ajtó.
Azért agyalok ezen ennyit, mert sem alul, sem felül nem szeretném méretezni. Nektek pedig vannak olyan gondolatai, amikre nem is gondoltam eddig, pl hődob kérdése... :)
Nos elviekben nem szabad, mert festett a felületük.
Mondják ezt olyanok is, akik naponta járnak rosszul beállított diesel autóval meg egyebekkel.
Mert a festék a festék !!
Javasolják hogy 70 km-re vidd el a lerakóba.
Mert mi is a festék ?
Van a szerves hígítású , ahol a szénhidrogén hígító eleve elpárolog a száradás folyamán. Az ott maradt anyag egy része szervetlen töltő anyag másrésze pedig más valami szerves anyag. A töltőanyagok semleges hatású fém oxidok. A vizes bázisúaknál meg nincs szerves hígító, tehát még azzal sem szennyezed a környezetet.
Kivétel azért akad. A rozsdagátlókon az ólomoxid az nehézfém oxid, ami tényleg mérgező. De azzal azért a fémeket mázolják.
A másik az arány. Minimális a megszáradt festék ami a fafelületen van.
Akkor még egyszer : nem szabad ! Ez is a sőtét zöld gondolkodók egyik becses mellékterméke.
Autóval szabad furikázni, szabad a port felkavarni és a többi.
Viszont helyesen tüzelni meg kell tanulni. !!
Vizes tüzelőanyagot nem tüzelünk, nem folytjuk le a tüzet...... aztán hadd égjen.
Más !!! Van egy olyan festési technológia, hogy festék leégetés ! Felújításoknál szokták alkalmazni. Ezek szerint ez is tiltott ???
Nyugodtan eltüzelheted, csak száraz legyen. Hasogasd meg, és kevesebbet rakjál be egyszerre, és nézd meg, hogy a festékkel hogy ég. Ha nem irtó erősen, akkor nyugodtan tegyél be többet. Kár nem eltüzelni ha van pár m3 ilyen, szóval hajrá! A kályhádnak semmi baja nem lesz tőle. A szögeket meg a végén kisöpröd!
Igen, légfűtéses betétnél! De vízteresnél eleve hűvösebb a füst, arra még hődobot tenni nem kóser! Esetleg ha mindig ezerrel tüzel benne mint az agyatlan akkor talán..... de annak a betét is kárát látná.
"Köszi a hődobbal kapcsolatos információt, erre nem gondoltam, hogy ekkora mértékben hűti le a füstöt."
Akkor igazán jó a rendszered, ha a füst egész útja során (tehát a kémény legtetejéig) sehol nem találkozik 60-65 fokosnál hidegebb felülettel,
mert mihelyt ilyet talál, ott nyomban elkezd kicsapódni belőle a savas víz és ha szarul (kevés levegővel) tüzelsz, akkor még a kátrány is.
Ha jól hőszigetelt a kéményed, akkor a kémény belsejében alig hűl a füstgáz, ekkor a lakásban nyugodtan lehet extra hőt lopni, hődobbal a füstcsövön vagy hőtároló burkolattal. De ha szar hőszigeteletlen kéményed van, akkor alul minden extra hőkivétel növeli a savas víz / kátrány megjelenését odafenn.
Biztosan van úgy hőszigetelve a házad, hogy az év leghidegebb óráiban elég lesz a négyzetméterenként 80 wattos max hőigény?
Kiszámoltad-e, hogy az össz hőigény hány százalékát (hány kilowattot) kell a víztérből kivenni? Az általad kiválasztott vízteres kandalló képes-e ezt biztosítani?
A túlméretezés hasznos dolog, hiszen senki sem szeret a hideg napokon napi 24 órán át tüzelni.
"Elmondása szerint 2 1/2 fabrikettel, a 120 m2 -es lakást 22,5 C fokra fűtötte ki. Nem adta meg, hogy hány fokos külső hőmérséklet mellett érte el ezt a hihetetlenül kiváló teljesítményt. Lehet, hogy 22,5 C fok volt kinn is? :)))"
Azért ebben a "kísérletben" nem csak a külső hőmérséklet hiányzó adat: a ház szigeteltsége (esetleg majd Elek leírja, hogy mekkora hőigény eltérés van egy passzív és egy szigeteletlen ekkora ház esetén), elosztása, kályha típusa, a fűtő okossági szintje stb.
Mondjuk én már a 2 1/2-t sem értem: db? kg? zsák? Nekem volt olyan brikettem, ami kb. 2kg-os darabokból állt, meg volt ami 1/2 kg-s. 5 kg brikett nálunk (nem passzívház) még sok is fél napra.
Szal nekem vannak olyan ismerőseim, akik ha ilyet "mesélnének" elhinném...
Megosztott a ház. Alul após a hőtárolós villanykályha fűtéssel, a többi részén meg lenne a vízteres. Zölddel körülhatároltam a szóban forgó részt, sraffoztam amit fűteni is kéne.
Nyilván egy megosztott családi ház lehet. A földszinten lehet egy 40 - 60 nm -es lakás.
Semmi különös.
De azért a földszinti szomszéd csak megengedte, hogy a felette lévő részt beépítsék. Bp.-en a külvárosokban ez egy elterjedt megoldás. Nálam pl. van a földszinten egy 95 nm -es lakás , mellette egy 48 nm -es aminek a tetőtere gazdaságosan bővíthető. Nagyjából 30 nm + ban, de a szomszéd fürdőszobája feletti rész még hozzácsapható lenne + 6nm. Egyenlőre a 95 nm -es tulajdonosa hallani sem akar róla, de pénzzel megvétellel minden megoldható.
Sőt nem egy olyan eset is van amikor a földszinti rész még ennél is kevesebb. Pl. egy 10 nm -es lépcsőház egy mini kamrával.
Szia, nem tágul felfelé a ház. :) Van egy tetőteres családi ház, aminek a teljes tetőtere tartozik hozzánk, valamint a földszinti részből egy akkora rész, amiben a konyha, nappali, lépcső. Így adódik az alapterületek közti különbség.
Köszi a hődobbal kapcsolatos információt, erre nem gondoltam, hogy ekkora mértékben hűti le a füstöt.
Nem értem a házadat! A tetőtér 65 nm míg a földszint csak 27? Milyen ház az? Felfelé tágul? :-)
A másik: ha vízterest veszel, ne tegyél rá tömeges burkolatot meg hődobot, nem csak hogy semmi értelme, hanem egy masszív kátránygyárat fogsz csinálni.
A vízteres azért vízteres, mert a képződött hőt egy vízburok elviszi róla. Arról már egy téglaburok semmit se fog levenni. Kvázi felesleges. De a hődob konkrétan veszélyes, egyrészt mert az amúgy is hűvös füstöt tovább hűti - és kondenzálódni fog a kéményben, másrészt emiatt a korom le fog rakódni és a kettő együtt - nedves korom - lesz a kátrány, ami vagy eltömi a kéményt vagy meggyullad és kéménytüzet okoz. Ez akár 1 szezon alatt megtörténhet...
Korábban már kérdeztem tőletek vízteres betét témában. Azóta megvan a konkrét terv is. Jelenleg a kémény méretezés előtt állunk, amihez ki kell választani a fűtőbetétet a paraméterek miatt. Nos, itt akadtam el, a teljesítmények miatt. Egyébként a Kratki mellett tettem le a voksot. (Szűkítés ügyben nekem is hasonlót mondtak, kvázi hogy nem lehet)
Érdeklődnék, hogy a vízteres betétek esetén a fűtési teljesítmény számolásánál megállja-e a helyét az a képlet, amit a neten találni, vagyis a fűtendő légköbmétert felszorzom azzal a bizonyos veszteségi mutatóval?
Az alábbiak szerint alakulnak a fűtendő alapterületek:
Egy kis fürdőszoba levegőjét kb 5-10 perc alatt kellemesen melegre felfűti akár egy olcsó kínai ventilátoros hősugárzó is. A nap hátralévő 23,5 órájában meg nincs ott senki, tehát kit érdekel, ha hűvös van :)
"Végül a család mérvadó véleménynyilvánítója kinyögte nem lehet, mert kihűl a nappali."
Amikor először rányitja a jéghideg fürdőszobát a nappalira, akkor valóba kihűti a nappalit. De ha kibír így néhány órát (amíg a fürdőszoba falai felmelegednek), másnaptól kezdve csak annyi lesz a változás, hogy minden begyújtáskor eggyel több fahasábot kel tenni a kályhára és a fürdőszoba is folyamatosan (majdnem) ugyanolyan meleg lesz, mint a nappali.
"Én a helyedben inkább a tapasztalatlan kezdő-, illetve a tapasztalt kategóriákat használtam volna, hacsak eleve nem a sértő hangnem volt a célod!"
Egyes olvasók ingerküszöbén máshogy nem lehet átjutni, csak erős humorral. Másképpen úgy jársz, mintha orrszarvút próbálnál simogatással nevelni: kedves dolog, de nem túl hatékony :)
"Az illető esküdött a fabrikettre, monván őhozzá közönséges tűzifa soha nem fog "bemenni"!"
Az idén én sem fűtök közönséges tűzifával, mert sehol nem kaptam elég száraz (20% alatti) tűzifát, évekig szárítani meg nincs helyem a kertben. Kb két-három hétre való brikettet még el tudok helyezni száraz helyen (szóval én a többi téli tűzifámat a tüzépen raktározom :)
De ha tudtam volna vásárolni eléggé száraz tűzifát, akkor azzal tüzelnék és nem brikettel.
"Azt már el tudom képzelni, hogy pár óráig látványkandallóként gyönyörködött a lángok játékában, de hogy 1-2 C foknál nagyobb érdemi hőmérséklet emelkedés nem jött létre, az tuti!"
Vannak ám nagyon jól hőszigetelt házak is: pl ha létezne fafűtéses passzívház, akkor azt egy átlagos téli napon mindössze 3-4 kiló fával ki lehetne fűteni (100-120 m2-es ház esetén).
"5x4/3 = 60 m3 -es szobában, magam végeztem kisérletet 2 db. fabrikett elégetésével. 18 C fok külső hőmérséklet mellett, +2 C fok emelkedést tudtam mérni."
Nagyon nem ugyanannyi tüzelő kell egy helyiség hőmérsékletének szinten tartására és egy (pl hideg + hőtároló falú) helyiség hőmérsékletének megemelésére. Ezért ilyen méréseket csak hosszabb távon szabad csinálni (több felfűtés/lehűlési periódus átlagolt adatai).
"Felfelé szűkül a keresztmetszet. Igaz ez az un. 'sudarasodás' nem áramlástani követelmények miatt van,"
A profi fűtőrendszereknél lehet kéményt szűkíteni, mert ott profi a tüzelőberendezés és profik a kezelők is.
A családi kéményeknél nem a az áramlástan miatt tilos szűkíteni.
Rossz tüzelés esetén a füstgáz mellett bárhol a füstjáratban elégetlen fagáz is előfordulhat. Ha ez meggyullad, akkor a térfogata hirtelen kitágul (egyfajta lassított robbanás) ilyenkor a gyorsan táguló füstgáz arrafelé tágul jobban, amerre kisebb a füstjárat ellenállása. Ha a begyulladás felett szűkítés van, akkor ez a gyorsan táguló füstgáz lefelé, a lakás felé fog tágulni.
Tehát azért nem szabad szűkületnek lenni a füstjáratban, hogy ha lökésszerű tágulás következik be, akkor az kifelé történjen és ne befelé.
Megosztott a ház. Alul após a hőtárolós villanykályha fűtéssel, a többi részén meg lenne a vízteres. Zölddel körülhatároltam a szóban forgó részt, sraffoztam amit fűteni is kéne.