Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
"akik sose láttak a sufnin kívül más könnyűszerkezetet, meg egy olyan háznak a fűtés-hűtés számláját sem."
Ebben a ksz házba már kell - kihagyhatatlan a hővisszanyerős szellőztető, mert nincs semmi hőtárolása..... a téglaháznál kiszellőztetsz, bejön a csonthideg és ha becsuktad az ablakokat, 10 perc múlva ugyanolyan meleg van.....
Más kérdés, hogy nézz meg egy ksz házat 10 év múlva hőkamerával. Az összes függőleges gyapot vagy 20 centit töppedt össze, a falak teteje jéghideg!
Üdv ! Ritkán kotyogok bele itt a dolgokba,de van amivel nem értek egyet:" a páraáteresztőn is jön egy csomó víz ",ha ez igaz lenne,akkor ott nagyon el van rontva valami,mert szerintem persze pára van a tetején a fóliának,de ha jól át van szellőztetve ,akkor nem sokáig lehet rajta. :-) Ha a Te variációd igaz lenne 3-5 évente cserélhetnénk az ellen lécet ,mert elrohadna !:-( Én amúgy úgy csinálnám ,hogy a fóliát túl lógatnám és a szellőző rácsal együtt rögzíteném ,hogy védje a fa anyagot a kétségtelenül előforduló minimális párától ,amit nem tudott az átszellőzés leszártani !:-)
Eleve úgy van tervezve a duplán kiszellőztetetett tető, hogy két csepegtető van az ereszen:
az egyik a páraáteresztő fóliáról vezeti be a vizet a csatornába, a másik a cserépről.
Ezt szépen megcsinálni elég nehéz.
És a csatornakankókat muszáj a szarvazatra rögzíteni. Egy 1o-12 méter hosszú csatornánál, elég ha 1 cm mozdul meg a csatorna lefele, ott meg fog állni a víz és a kosz, a csatorna idővel át is rozsdásodik.
Általában az ácsok azt csinálják, hogy az utolsó két cseréplécnél, az ellenlécek és a cseréplécek alatt futó páraáteresztőt átemelik a cseréplécek felé. Akkor a feljebb lehet emelni a csatonát (azaz az ellenlécre szerelni a kankókat) és nem bukik át a víz a cserépről. De ez nyilvánvalóan nem jó megoldás, hiszen a páraáteresztőn is jön egy csomó víz (ami az átemelésben megreked), fel kell mászni egy létrára és meg kell nézni. A hideg cserép alján kicsapodott pára ott folyik le.
"Kapsz egy pár lécet meg gyapotot és falnak hívod." Ezt a kőművesek szokták mondani, akik sose láttak a sufnin kívül más könnyűszerkezetet, meg egy olyan háznak a fűtés-hűtés számláját sem.
Amit Kömkel állít az igaz, csak elég körülményes megoldani.
Nekem van egy idős műépítész barátom, aki elég sokat agyalt a felmelegedő manzárdokkal.
Ez utólsó 4 manzárdos házat úgy építettem, hogy betartottam amit a barátom mondott és nagyon nehezen melegedik át a manzárd (több hétig 25 fok feleletti átlaghőmérséklet kell legyen), a szokásos 25-3ocm Rockwool táblással.
A lényeg a következő:
Minnél vastagabb ellenlécet kell használni (legalább 6-7 cm-rest), valamint le kell deszkázni a tetőt (arra kerül a páraáteresztő) és a deszka és szigetelés között még kell hagyni min. 5-6 cm légrést. Ami nem egyszerű és nem is olcsó. Min. 2ocm magass szarvazat kell és sok bádogosmunka (merthogy a cserép olyan magassara kerül a csatornához képest, hogy átbukik a lefolyó víz a csatonán).
Ezt a két légrést a gerincnél és az eresznél ki kell szellőztetni.
Vannak részletrajzaim, ha valakit érdekel átküldöm.
Aztehiszem KömKel írta hajdanán, hogy a tetőtérrel nem lehet mit kezdeni hőtanilag. Egyetlen megoldás a minél nagyobb átszellőztető légrés. Többet ér, mint egy bizonyos vastagság után a szigetelés növelése.
Persze. De az "igény" alatt legfőképp azt a választ értettem, hogy, az embernek lehet arra szüksége, hogy a házát várnak is érezze!
A könnyűszerkezet véleményem szerint az átbaszás kategóriája! Kapsz egy pár lécet meg gyapotot és falnak hívod.
Lehet, nyilván erre is lehet igény, de nekem momentán ebből a technológiából elegem van, mert a tetőterem is ilyen és szar is nyáron :-). Pedig 30 cm vastag a gyapot benne....
Pontosan úgy van, ahogy előzőleg írtad: Az igény indokolja. Nem ugrok le a közértbe tejfölért, és nem járok a gyerekekért az oviba egy VRX STI Subaruval. Egy egyszintes házat sem építenék 38-as téglából, hanem a praktikusság alapján tervezek, mert a túlméretezésnek is vannak hátrányai. Egy vastagabb falnak nagyobb a tömege is, és kényelmi hátrányai is vannak. A könnyűszerkezetesnek ugyan úgy megvannak az előnyei is. Használat milyenségétől függ.
Ismerősöm könnyűszerkezetes házban lakott pár évig, jártam nála. A szubjektív részt (kisz tábor hangulat) leszámítva egy fontos praktikus dolog, a hangvezetés a szerkezetben.
Itt kapsz egy méretezési példát. A lényeg az, hogy ki kell számolja a statikus.
A tégla nyomószilárdságánál nem veszik figyelembe a lyukakat.
Figyelembe kell venni a malter nyomószilárdságát is, ami sokkal kevesebb, mint a tégláé.
A példában Ytong startról van szó, amire B3o-ast falaznak, de mindegy, a méretezés kb. így néz ki a téglánál is csak nagyobb a nyomószílárdság értéke.
A legnagyobb terhelési tétel egy téglaházon a monolit födém. Ha ebből kettő is van, akkor figyelmesen ki kell számolni és lehet, hogy szükségesek vb oszlopok is, valamint gerendák.
Mi indokolja a 38 cm. téglafalat ? A tégla nyomószilárdsága pl. PTH 10 N/mm2. Ami 1 kg./mm2 Az azt jelenti, hogy egy db. 30-as PTH 7,5 tonna terhet képes elviselni statikusan. Nem tudom hogy számolják, összfelületre (lukakat is beleértve), vagy csak a nyers anyagot, ami valóban csak a tégla lukak nélkül. De ha lukak nélkül nézzük, akkor legyen a fele 3,5 tonna teherbírás/db tégla. Vegyük azt, hogy a tégla felét a vill.szer és a gépész elvési, és a gyár is hazudott a teherbírásról. Akkor megint felezünk 1.750 kg teherbírás/tégla Egy 10 méteres téglafalban 40 db. tégla van, az 40x1.750 kg. = 70 tonna. Nem kötözködés, de teljesen felesleges a 38-s fal. A mai statikai előirások sokkal szigorúbbak, mint régen. pl. monolitfödém betonminőségben is szigorodott a c16-ról, és egyetlen egy c16-os födém sem rogyott meg, pedig a túlvizezés miatt sok még talán a c16-ot sem éri el.
És egy PTH30-as téglából épült többszintes épület sem roppant meg. Nem gondolom, hogy a szigorú előírások engednék a 30-as téglát, ha nem lenne túlbiztosítva akár a többszörösére is. Sokan úgy falaznak, hogy a téglasor két szélére tesznek csak maltert (habarcsot) tehát a teherhordó felület még kisebb. És semmi baja.
A könnyűszerkezetesnél a kivitelezéssel vannak gondok, nem statikailag. A hanyag favédelem, stb.... Az, hogy némelyiken át lehet esni, az csak azon múlik, hogy szar burkolatot raknak rá. Két réteg szálerősített gipszkartonnak nem szívesen rohannék neki, max. lepattanék róla a sokadik próbálkozásra is.
Statikailag egy könnyűszerkezetes írdatlan terhet el tud viselni. Csak meg kell nézni egy tetőszerkezetet, amin 9 tonna betoncserép van 200 m2-en.
Nagyrészt aki magának épít, nem 5 éven belül akarja eladni a házat. Mire odakerül (20-30 év mondjuk), hogy eladná, addigra nem lesz akkora különbség a két ház között. Ezen kívül itt nem a passzív és a szigetelés nélküli házakról beszélünk ott tényleg megnézné a vevő, hogy melyiket vegye. Itt nem akkora a különbség, hogy neki megérje az a plusz 5-10M mondjuk.
Hat, nem feltetlen ertek egyet (amellett, hogy jelenleg nem preferalom a konnyuszerkezetet).
Amennyiben netto felmelegedesrol beszelunk (=> kulso es belso homerseklet kulonbsegenek kiegyenlitodese), az a 42 fokos nyaron is csak 20 fok kulonbseg, mig telen van -12 amikor 30.
Ami inkabb gond, a nap sugarzasa, elsosorban az uvegfeluletekre. Ha az meg van oldva (van redony es le is engedik), akkor nem nehezebb elviselheto klimat tartani bent, mint telen. Csak utobbihoz jobban hozzaszoktunk.
[Nyilvan legjobb helyzetben az van, aki tud minimalis energiaval huteni, vagy mert napkollektor megtermeli, vagy mondjuk elohutott levegovel szelloztet.]
Az viszont teny, hogy ma itthon nem lehet eladni a _normalis_ hoszigetelest. [Nezegettem hazakat, dicsekveskent irjak az 5cm hoszigetelest... homlokzaton ja, aztan meg a tetoterben mi van... akkor mar inkabb legyen olcsobb es teljes normalis szigetelest belekalkulalni.] Azt se ertem, mit imadnak az egyretegu uvegteglan... mondjuk az talan kisebb maszattal javithato, ha nem teljesen kretenul raktak fel (30-as fal kozepebe).
Ma Magyarországon az általános vevő pont leszarja az energetikai besorolást. (bizonyos határok között persze) Olyan ótvar szar házakat árulnak végtelenért amiket kb. Z-nek lehetne besorolni és sokat ezek közül meg is vesznek. Általában a környék miatt, másodsorban a beosztása miatt.
Szerintem nem nagyon lehet melléfogni egy A, A+ közé belőtt házzal. Amire viszont érdemesebb odafigyelni az a nyári hővédelem. Gyenge telek vannak és erős nyarak. Erre viszont energiatakarékosabb megoldás a brutál hőtároló tömeg a házban és jó árnyékolás, mintsem a sátor jellegű ámbár A+-os könnyűszerkezetes ház amit csak klímával tudsz megfogni.
milliókat veszítek, HA a vevőnek annyira fontos lesz ez a betű.
mert esetleg megvárom a következő vevőt, aki nem fogja megszaggatni a ruháját az évi 20 ezer (A+) illetve évi 60 ezer forintos (B) fűtésszámlák közötti különbség láttán
" A plusz költség nem fog belátható időn belül megtérülni."
De meg fog. Megmondom mikor: azonnal. Azt is megmondom miért: azért mert 2018-tól megváltozik a házak energetikai besorolása! Nagyon durván megváltozik! Ami addig A+ volt az B lesz, és bevezetik az A++ fogalmát és megváltoznak az energia adatok is amik a kategóriákhoz kapcsolódnak.
Belinkeltem a képet....
Tehát eladáskor az épület a mainál alacsonyabb kategóriába fog esni és milliókat veszítesz majd a mai - látszólag gazdaságos - döntéseden!
Felesleges komolyabb, ha nem passzív házat akarsz. A plusz költség nem fog belátható időn belül megtérülni.
Ami szerintem fontosabb az az aljzat illetve tetőszigetelés illetve az ablakok.
Nálam 10cm szigetelés lesz az aljzatban, a tető lapostető lesz 25-35cm szigeteléssel. Az ablakok 6 légkamrás 76mmes tokozású és 3 rétegű üvegezésű lesznek.
Megvan az energetika is már abban a következő U értékek vannak:
Én 38 NF+20 cm Grafit Reflexet raktam. Illetve rakok. Ez jó. Talán a 30-as tégla még jobb lett volna. Akkor 50 lenne a falazat. És hogy miért lett volna jobb? Mert vannak dolgok, pl egy decent szellőztető, amit 500 mm-ig be lehet építeni, afölött nem....és ez csak 1 példa.....szóval a vékonyabb falazat jobb, de azért 30 cm tégla alá nem mennék! Vésések stb.....
Köszi! Abban látok rációt, hogy ha 20cm grafitos szigetelést rakok fel, akkor nem kell a téglának is extra hőszigeteltnek lennie, mert nem fogja megérni a felárat (vagy akkor azt az árat még hőszigre költöm). Ellenben mi a véleményetek a 30 vs 38 cm tégla vésésével, hőhidakkal kapcsolatban?
Már az eredeti hozzászólásban is benne volt, hogy könnyűszerkezetes. Nem gondoltam, hogy magyarázni kell, hogy 20 cm téglafal az nem könnyűszerkezet. Elnézést kérek a tévedésemért, többet nem követek el ilyet.
Lehet, hogy nem pontosan fogalmaztam, a szóban forgó fal nem tégla hanem könnyűszerkezetes fal volt. Valószínűleg 2 réteg gipszkarton(!) között valami ásvány vagy üveggyapot hőszigetelés.
