" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ha valaki inkább hisz egy félrecímkézésnek mint a firenzei egyetem kákira szakosodott professzora fajtaleírásának az nem csökönyös ám, csupán elmehiányos.
Ezek a képek csak azt bizonyitják hogy mennyire csökönyös vagy . 10 évíg minden Vanigliábol Tipo-t csináltál , es most a következő 10 évbe a Mercatelli-bol fogsz Vanigliát csinálni . Négy fajta ilyen kaki fám van amin ilyen virágok vannák , lehetséges hogy van 4 fajta Vanigliám. :-))
Egy minden morfológiai bélyeg bemutatásával lehetne egy ismertetőt tartani, hogy a fajták jól felismerhetők legyenek. Így talán elkülöníthetőek lennének a különböző fajták.
A hibát mindig a faiskolában követik el. Fura, hogy ennyire szeretik össze-visszakeresztelni a kákikat. Általánosnak mondható jelenség. Ezért fontos, hogy akik ismerik a fajtákat, felvilágosító munkát végezzenek.
Még egyszer (és nem utoljára) szeretnék emlékeztetni, hogy a Vaniglia hímvirágokkal is rendelkező fajta.
Hogy mennyi mindenre kell gondolni a kákiszüret helyes időpontjának megválasztásánál:
Az alábbi képen ma szedett Tipok láthatók. A gyanútlan szemlélő számára hibátlannak tűnhetnek. Pedig a rajtuk látható fekete "karcolások" nem is annyira ártalmatlanok, mint ahogy hinnénk. Eredetileg a hozzájuk dörzsölődő ág vagy lomb(!) okozta azokat az enyhe felszíni sérüléseket, amelyeken az utolsó hűvös, csapadékos hét hatására penészgombák telepedtek meg és jelentősen rontani fogják ezen gyümölcsök hosszabb távú tárolhatósági esélyeit. Mindez megelőzhető lett volna egy korábbi szürettel, enyhén zöldebb árnyalatú terméseknél, amelyek azóta már szedett állapotban ugyanilyen sárgák lennének (ha nem sárgábbak!), de penészmentesen, jó tárolhatósági jellemzőkkel. Ennyit a "korai" és "késői" szüretről, egyebek mellett...
Persze amíg valakinek pár szem gyümölcse van, akár azt is megvárhatja, hogy a fán megpuhuljon és a család egy evésre elfogyasztja. (De fagy esetén, a tönkremenetelt megelőzendő, nem biztos, hogy fán kivárható a teljes megpuhulás.)
Soha sehol senki nem várja meg, hogy a fán megpuhuljon! Úgy értelmezendő és kezelendő, mint pl. a téli körte. Ellentmondásosnak tűnő módon a hideg idő sietteti az érést a fán is, azt közelítő állapotban, mintha már nem is lenne rajta, hanem le lenne szedve.
Ahogy elnézem a kertészetek választékát nem nagyon sok helyen lehet találni fajtanévvel ellátott datolyaszilvát kapni, itt találtam, elég széles a választék:
Datolyaszilva- Diospyros kaki 'Russian Beauty'
Datolyaszilva- Diospyros kaki 'Tipo'
Datolyaszilva- Diospyros kaki 'Vaniglia'
Datolyaszilva- 'Tipo', 2 éves oltvány
Datolyaszilva- Diospyros kaki 'Mela'
Datolyaszilva- Diospyros kaki 'Nikitskaya Bordovaja'
a DM kertnél:
Datolyaszilva- Diospyros kaki 'hana fuyu'
Szerintetek ezek közül melyik fajták telelnek biztonságosan átlagos teleinken, a hibridet és az ukrán fajtát kivéve?
A szüret függ a fajtától is. Mi pl. a rumízűt már meg is ettük, igaz csak tizenegynéhány szem volt volt :)
A golden suprém-ről már lehullot a levelek nagyrésze, a gyümölcsök még elég zöldesek, hagyom még egy-két hétig, van egyszem bikaszív, ami már szép sárga, őt lehet, hogy jövő héten leveszem.
Anyukáméknál costata van, azon is már kezdenek sárgulni a gyümölcsök, de a levelek még olyan zöldek, mintha nem is éreznék, hogy itt az ősz :) ha majd kezdenek potyogni, pirosodni a levelek, szerintem akkor kezdjük a szedést.
Az előrejelzés nem mutat fagyot a következő 30 napra, így nyugodtan el lehetnek szerintem.....
Lehetőleg ne legyen alma a közelében, akkor talán tovább tudod tárolni.
A costatát, tudom, hogy érdemes aszalni, jól aszalható és nagyon finom.
