De muszáj volt így elkészíteni, mert nem tudtam másképp megoldani azt, hogy a víz lefolyon az üvegekről, ami a tetőt képezi.
Tehát van egy szerkezet rétegelt borovi fenyőfából, ami 8ox12o-as, ami falcolt kivülről, az be van üvegezve 52mm-re üvegszerelvényekkel. Belülről üveglécezve. Nem latszik semmi kötőelem, minden csapozva van.
A teteje is így van készítve, az felülről van üveglécezve.
Az üvegfal és a teteje is légzáró.
A tető gerendáira fel van csavarozva a 6mm-res víztiszta polikabonát (a megfelelő aluminium tartozékokkal) és van készítve egy eresz is polikarbonátból.
A 6mm-res viztiszta polikarbonátnak az anyagára tartozékokkal kb.1ooeuró négyzetmétere.
Csak olyan ügyfeleknek tudtam eladni, akik téli kertet építettek a teraszukra, amit rétegelt faszerekezettel és ablakokkal oldottam meg, ennek a tetejére szereltem víztiszta 6mm-res polikarbonátot, hogy a háromrétegű üvegszerelvényt ne verje be a jég.
Olyan meleg volt nyáron a nappaliba, hogy az ügyfél a végén szerelt motoros rollókat.
Szerintem maradj a cellás polikarbonát, van belőle barna színű, nem nagyon látszik, hogy cellás és elég jól árnyékol. A cellásnak a tartozékai is sokkal olcsobbak.
Nem vinne el valaki Budapest 3. kerületből harminc négyzetméternyi süttői vörös márvány lapot? 35x40x 2.5 ill 2.00 méretűek. Hátoldal tisztításra szorul. Vésővel kétnapos munka. Színoldalra is ráfér egy kis felújítás.
Mert a régin már beesik az eső itt-ott és nincs 15 évem, hogy megnőjön a diófa.
Meg igazából most költözik el a húgom otthonról, mama ott marad egyedül, potenciális veszélyforrásokat (mint pl. csúszós terasz), meg potenciális energiafalókat (megvetemedett, elálló bejárati ajtó) meg akarok szüntetni.
Bár nem biztos, hogy soká bírja unokáktól távol...Akkor max. kidobott pénz, de szeretnék nyugodtan aludni.
Úgy csináld, hogy a felső részénél legyen legalább 10 centis rés végig, hogy ki tudjon menni a meleg. Ha hossztoldani kell, akkor azt is így csináld, tehát ne told, hanem szinteltolással egymás fölött legyenek a lemezek. Eső nem fog beesni, hó se, bár ha nyitott, HÓtmindegy úgyis befújja. Vagy télire beteszel oda egy kis függőleges ajtószerűséget, nyáron meg leveszed, lenyitod.
Úgy kell megtervezni az előtetetőt, hogy ne keljen toldani a lapokat hosszába és kevés legyen a vesztesség is.
A víztiszta standard mérete csak 2x3 méteres, ha jól emlékszem (rendelésre hoznak hosszabbat is, de az még drágább, de a széllessége annak is 2 méter). Azt is meg kell érdeklődni, hogy milyen osztása kell legyen az alátámasztásnak, hogy ne kelljen keresztmerevítőket alkalmazni.
Általában a vízsztisztának az egyik fele UV védett.
A legvastastagabb víztiszta a 1omm-res.
Végig kell gondolni, hogy egy fémrámába hogyan rögzítjük a lapokat, ehhez vannak mindenféle profilok.
A 15 fokos tetőnél a lapok végére kell szerelni egy csepedtető idomot.
Ha T húzott acélprofilt használsz a váznak (pl. 5ox5o-est), akkor arra létezik egy polikarbonát idom kéderrel, ami jól zár és vízmentességet megoldja.
Figyelj oda, mert a tartozékok drágák.
Szilikont ne használj, nem fogja bírni az UV-t. Mechanikusan kell rögzíteni a lapokat a vázhoz.
én 10 mm-es cellás polikarbonáttal fedtem, ez nyáron pont jó (a ragyogó napsütésnek kb a felét megfogja, de szürkületben is elég sok fényt átenged)
a víztiszta újonnan sokkal szebb, de drágább, gyengébb és karcolódik. ha fontos az átlátszóság és a pénz nem számít, talán a többrétegű ragasztott üveg lehet jó megoldás.
a szép profilos 25 cm magas előregyártott betonszegélyeket tényleg, de például a nagyméretű téglát szerintem fölösleges.
itt egy kis kerti járdáról volt szó, ott az alapos előkészítés szerintem elegendő ahhoz, hogy sok évig sík legyen.
a gond inkább az agyagos talajokkal van -- az agyag nedves időben annyira puha, hogy a járdák használatban levő részei évente pár millimétert süllyednek (ez tapasztalat).
A gyári szegély be kell betonozni. Az határozza meg a színtet.
Amikor megkötött, akkor kezdjük az utolsó réteg aprókavics töltést és a színtelést, hasonló képpen ahogy írtad.
Ha nagy a burkolandó terület, akkor használunk egy 6ox6o-as 6 méteres zártszelvényt (amit beállítunk a megfelelő szintre a szegélyhez képest), és kb. 3x1o métert színtelünk ki a szegélyhez képest, majd lapvibrátorral végigjárjuk. A szegélyen és a zártszelvényen húzzuk el a zsaludeszkát (aminek a két vége ki van vágva és a zártszelvény, valamint a szegély tetején fut).
Aztán folytatjuk a következő 3x1o méteress sávval, még egy rend zárszelvényt használva.
ugye látszik a különbség a gyári ajánláshoz képest:
egyrészt, a bevilágítás rosszabb (a fénykép szerinti módon), másrészt a levegőáramlás annyira gyenge, hogy bérlet a páralecsapódáshoz, a keret és a tok penészedéséhez.
elemes ezt a következőképp szokta csinálni (csak amatőr szinten, pár száz négyzetméter tapasztalattal).
1. puhaföldet kiszedni, A/S.
2. valamelyes ledöngölni. nem szokott sík lenni, de legyen 5-10 centivel mélyebb, mint a burkolólapok ALJA lesz majd.
3. szegélynek a sávot kicsákányozni
(a szegélyt legutóbb simán élére állított bontott nagyméretű téglából csináltam, ez volt kéznél. a harmincból kettő miszlikbe fagyott a télen, azokat áprilisban ki is cseréltem)
4. szegély alját csákány fejével ledöngölni
5. kavicsot szórni bele, azt is ledöngölni (egy maradék cölöp végére csavaroztam egy 10x30 centis zsaludeszkát, ezzel döngölök), szintbe és síkba igazítani, megint ledöngölni, megint síkba, szóval hogy amikor a szegélyelemeket a helyére teszem, azoknak a teteje már csak finom igazítást igényeljen.
6. a szegélyeket belülről (én egy kis odatömködött földdel szoktam), kívülről sóderrel megtámasztani. ha gyerek nem jár arra, vagy te magad nem rúgsz bele, bedőlni nem fog, kifelé majd nyomja a sóder meg a burkolat, arra érdemes figyelni.
7. a burkolandó részt sóderrel beteríteni, szintbe és síkba elhúzni, tömöríteni (az imént említett cölöpre csavarozott deszkával), aztán ezt még kétszer. a tömörítés után értelemszerűen pótolni kell kicsit a sódert. a tömörítés az a fázis, ami oldalra el tudja lögni a szegélyelemeket, szóval ezekre ilyenkor oda kell figyelni, ha megmozdult, a külső oldalára kis kavicsot rakni és addig döngölni amíg visszaaáll a szegélyelem.
ha jó (elég stabilra sikerült) a szegély, a síkba húzásra legjobb, ha egy cseréplécre csavarozol egy zsaludeszka darabot, ami a burkolólap vastagsága (mínusz fél centi)vel lóg a cserépléc alá, szóval óvatosan a szegélyre támasztva kiadja a síkot. ha egyáltalán nincsen szegély (nagyméretű burkolólapnál, amit írsz, talán nem is kell), a síkba húzásig "ideiglenes" szegélyt csinálhatsz a földre (200-as szeggel) rögzített deszkából.
8. ilyen előkészítés után a járdalapokat már csak le kell fektetni, gumikalapáccsal finoman szaporán ütögetni, hogy a kavics alatta annyira rázódjék, hogy a lap teljes felületével felfeküdjön. ujjraka nagyon vigyázni, én a gumikalapáccsal vágtram rá, hát .... most nem idézném magam szó szerint. fél évig is eltarthat, mire új körmöd nő.
9. a legutóbbi járdalapnak, ami a kezemben volt, voltak kicsi bordák a szélén, ami fix 5 mm-es fugákat ad, nem is lehet közelebb rakni. ebbe a fugába praktikusan homokot kell szórni, a kvarchomok talán túlzás, én magam szoktam sódert rostálni (van egy 2 mm-es örökölt rostám, az pont jó). a misung nem annyira, mert ezek a lapok ha csak fél milimétert is, de meg fognak moccanni, és akkor megrepedezik, ami nem néz ki jól.
ebben a módszerben van egy csomó "szegény ember vízzel főz" megoldás, például kihagytam a Schlüter Troba plus szivárgólemezt, stb de azért kerti járdának jó lesz.
Ilyen fóliázás mellett nincs értelme újabb fólia rétegnek. Kötőhíddal a két beton valamennyire összeköt (a régi már nem, de az új zsugorodik), fóliával biztosan nem köt össze.
Elsőként köszönöm a hozzászólást! a fal alatt van szigetelés, a már meglévő beton (10cm) alatt pedig fólia. Sima hobbi műhely lesz, semmi extra tevékenység.
Igazából a kérdésem inkább arra irányult, hogy van e értelme a fóliának a betonréteg alá víz/pára szempontjából, vagy jobban járok egy kötőhiddal a két beton között, hogy szépen összekössön.
