Ha a kazánnak a biztonsági hűtő víztere teljesen független - azaz nem keveredik a kazán vizével, hanem egy attól teljesen független hőcserélő, akkor nem szükséges. Ha keveredik vele - azaz ugyanabba a víztérbe engedi be a hideg vizet mint ahol a kazán vize van, akkor viszont nemhogy kell-e, hanem kötelező egy automata (beállítható nyomású)) töltőszelepet betenni, amivel az elengedett víz kerül pótlásra.
Olvasgattam a kazánköri szivattyú vezérléséről a fórumban, s láttam, hogy a legcélszerűbb megoldás két mérő alkalmazása, és a víz illetve füst figyelése (plusz az alarm). Jól sejtem, hogy a sorbakötés úgy néz ki, hogy a vizet mérő az első, annak kimenete kapcsolja be/ki a következő, füstöt mérőt, és annak a kimenete megy a szivattyúhoz meg az első mérő alarm kimenete? Milyen PID-et érdemes venni? Sestos, ami drágább vagy erre bőven jó a REX C-100-as is?
Másik rövid kérdés: a kazánnak van biztonsági víztere, így teszek rá egy Regulus JBV1-et (a gyártó is azt ajánlja). Érdemes-e emellé még egy olyan szelepet betenni, ami a kazánkörből ereszti el a vizet, vagy az már felesleges túlbiztosítás?
Köszönöm a segítséget,megnéztem mind 2 linket de sajnos úgy tűnik egyik sem ad nekem pontos értékeket,vagy nincs meg hozzá a megfelelő intelligenciám,ezért konkrét adatokat írok-remélem valaki tudja a választ. A nappalim hőigénye -15 ºC külső és 23ºC belső hőmérséklet mellett 3616,78 W. Az egyik radiátor gyártó szerint,amivel "szemezgettem" szükségem lenne 1 db 600x1600-as radiátorra,melynek teljesítménye 3762w, de 90/70/20 ºC paraméterek szerint hogyan tudnám én kiszámolni ,hogy mekkora méretű kell nekem 60/50/23 ºC paraméterek szerint? Ha valaki le tudná nekem "vezetni" (pontos számítással) azt nagyon megköszönném.
Teljesen újraépítettem a fűtésem, egy körös gravitációs helyett, szintenként külön körös, körönként külön termosztáttal, zónaszeleppel vezérelt, minden radiátoron termosztatikus szeleppel, így nem fogom tudni megmondani hogy konkrétan a radiátor cserétől mi változott, hiszen minden más is megváltozott.
Még a Voge&Noot-okat sem tudom összevetni az Immergasokkal, mert nem azonos méretű radiátorok, nem azonos méretű helységekben.
Régebben tettünk hőtükröket a radiátorok mögé, de én nem tapasztaltam változást, szóval mostantól nem lesz.
Esetleg tudnál majd tavasszal valami adatot is írni, hogy volt-e észrevehető változás a radiátorcsere után?
Még erre a hővisszaverő fóliára lennék kíváncsi, amikor akciós volt majdnem vettünk párat próbaképp, de valahogy elmaradt. Állítólag az is segít, amíg nincs szigetelve a ház, utána már kevesebbet.
Akkor ezek szerint egyszerűen 65°C-os vízhez kell méretezni a radiátorokat, és így a legtöbbet lehet kihozni a pufferből is.
Béla, adtál volna egy rekesz sört egy energetikusnak vagy építésznek, kiszámolta volna neked :D több hetet megspóroltál volna :)
Amúgy ezt én is szeretem, én annó a kéménnyel sz@rakodtam ennyit, aztán az lett a vége, hogy a kéményseprők nem fogadták el a 180ast (szerintem ők is csak azt a táblázatot nézték, pont a határon volt a kazánnal), így lett 200as.
A végén azért benyökték, hogy tulajdonképpen nem nekem kéne futkosnom, majd a hozzáértő kiszámolja... annyi infóval kellett megkeresni, hogy szerelt vagy elemes lesz-e...
Pont a radiátor az a kategória amit gond nélkül túl lehet, sőt érdemes méretezni. Egyszerűen lehet lefelé szabályozni. Túlméretezés hátánya a helyfoglalás, és a költség, ezért ésszerű határokon belül kell maradni. Én ezzel számolgattam mikor szükségem volt rá. Konkrét típusokat mutat eredményként, de lehet hozzá közelállóakat keresni más gyártótól.
Az átlagos magyar épületek esetében jól működő becsült radiátor méretezés valósítható meg úgy, hogy helyiség légköbméterenként 30-50W hőleadással számolunk. Azt, hogy a két szélsőérték között melyik hőleadásúba soroljuk az épületet, sok tényező határozza meg. Ilyenek lehetnek: szabadonálló családi ház vagy több oldalról fűtött lakásokkal körbevett társasházi lakás, új homlokzati hőszigeteléssel és nyílászárókkal ellátott épület vagy a nyílászárók is 20 évvel ezelőttiek. Szabadon álló családi ház esetén a belmagasság számításakor a födém vastagságát is figyelembe kell venni. (általában 30 cm) A különösen jó hőszigeteléssel rendelkező új, korszerű épületeknél elegendő a 20-25W/m3 hőleadással számolni. Becsléssel megállapítható tehát, hogy egy lég m3-re mennyi hőleadást kell számolni és ezt követően minden helyiség belső térfogatát is lég m3-re vetítve. Ebből könnyedén kiszámítható a kívánt radiátor méret helyiségenként. Minden méretet méterben kell figyelembe venni. A radiátor méretezést segítő táblázatokon 90/70 C hőfoklépcső megjelölés van. Ez azt jelenti, hogy a táblázatban szereplő hőleadási értékek csak akkor igazak, ha rendkívül forró 90 C víz megy előre a kazánból és a radiátorokból visszaérkező lehűlt víz is még mindig 70 C -os. A mai kazánok általában csak 60-65 C vízhőmérsékletet állítanak elő, de az "ökölszabály" szerinti méretezés úgy van kitalálva, hogy ezen táblázatok használata és az alkalmazott 65 C-os vízhőmérséklet esetén adja a jó végeredményt. A kondenzációs kazán akkor tud igazán jó hatásfokkal működni, ha csak alacsony hőmérsékletű fűtési előremenő vizet kell előállítania. (Ekkora működik igazán a kondenzáció) Ezért új építésű ingatlanban érdemes nagy felületű fűtéseket, első sorban padlófűtést alkalmazni vagy a radiátorokat túlméretezni 15-20%-al.
Értem,Az elején én is így gondoltam,csak közben valamit félreértettem:).Ezek szerint meállapítható,hogy a radiátor gyártók és forgalmazók "szivatják"az embert,amikor a 90/70/20 paraméter szerinti teljesítményt tüntetik fel,mert ki a nyavaját érdekel,hogy mekkora a teljesítménye 90C előremenőnél,ha senki nem így méretez.Ezzel az erővel ráírhatnák,hogy egy 1méteres radiátornak 5000w a teljesítménye 200C-on.Rengeteg az okos,egyetemeket végzett szakember,akik különböző oldalakon osszák az eszet,hogy pl.nem szabad túlméretezni semmit,stb.de ha jól állapítom meg ebben a fontos és egyszerű kérdésben nincs egyetértés vagy "ÖKÖLSZABÁLY".Legtöbb helyen azt olvasni,hogy a szakember pontos méretezést végez...na jól ki vagyunk segítve...Nagy dolog lenne,ha végre valaki"tisztába" tenné a dolgot és leírná,hogy a radiátort puffertartály esetén 50-60? C-előremenővel méretezzük,ha valaki soha az életben nem tervez puffert beépíteni az tervezzen mit tudom én 70-80?C-előremenővel(mert, pl nem tesz jót a kazánnak a max 50c előremenő)vagy valami ilyesmi.Mindegy csak lenne már valami konkrétum.A ház hőigény számításávan 3 hetet töltöttem el,mire vagy 30-50 oldalról összeszedtem az infókat,ami nem is lenne annyira bonyolult,ha valaki venné a fáradtságot és egyhelyre leírná,helyette mindenhol csak selytetik,hogy ők tudják,de a kulcsinfókat megtartják maguknak.Végre átrágtam magam ezen,most meg 1 vacak radiátorméretezés akaszt meg napokig.A világhálón mindent meg lehet találni,csak éppen azt nem amit az ember keres.....:((((
Olcsó és drága lapradiátor közt nyilván van anyagminőségbeli különbség, de ezt nem tudom számszerűsíteni.
Tesco radiátort én nem mernék venni, pont mint ahogy Praktikeres kazánt se veszek.
Én magamnak az idén cserélt Radal-ok helyett Immergas-okat vettem, de amiket már korábban kellett cserélni azok helyett anno Vogel&Noot-ok lettek feltéve.
Az Immergas kb 20%-kal olcsóbb, ez kb. 3-5 ezer forint radiátoronként.
Amit látszik hogy pl. az Immergas radiátornak elég hitvány a fali konzolja, kb 0.2 horganylemez, hajlik, nyeklik.
A Vogel-hez akasztó - távtartó páros jár, vastag, erős, még hullámos falhoz is könnyű beállítani.
Persze ettől még, miután fel van szerelve, be van kötve, pont ugyanúgy megáll mindkettőn a radiátor.
A belső bordázat is más minőség, ez nyilván befolyásolja a hőleadást:
A modern radiátor is acél vagy alu, mindegy neki hogy 50 vagy 90 fokos vizet kap.
Viszont érthető módon ugyanaz a radiátor forró vízzel nagyobb hőt ad le mint langyossal, így ha radiátor választáskor a 90/70-es adatot veszed figyelembe, akkor hideg napokon csak 90 fokos vízzel tudod kifűteni a házat, ezért kell túlméretezni.
köszönöm mindenkinek a segítségét.Akkor,ha jól értem akkor ugyanannyi ideig tudom fűteni a szobát a pufferből a kis radiátorral(a 90 fokos előremenő víznek megfelelő teljesítményű és eszerint méretezett radiátorral)mint például a 60 C fokos előremenőnek megfelelő méretü radiátorral? Elnézést,ha hülyeséget írok de ez nem az én szakterületem.
Ugye nem mindegy ,hogy szerkezeti cső , húzott gázcső stb. Meg még kitudja mennyi van
Van olyan kereskedő aki collban számol van aki mm ben.
Rengeteg keveredés van ebből.
Mi általában hegesztett acél csövet használunk , de attól függ kitől vesszük mert nem mindig egyforma a 6/4 méret.
Hegesztett acélcső 48,3mm (6/4") x 2 mm / 6fm szerkezeti
Hegesztett acélcső 48,3mm (6/4") x 3,2 mm / 6fm SZAVATOLT
Nah itt már bukott is a mutatvány ha egymásba kell tolni két csövet mert az egyikbe nem fog belemenni egy kisebb mert ugye a falvastagság nem egyforma.
Az Arduinos vezérlő a mindenkori puffer hőfokok alapján kijelzi és logolja a betárolt hőmennyiséget, %-osan a hasznosítható részt, ~64 kW. 0% 37C-tól indul, a 100% 87C, tehát a delta t 50C.
A kazántöltő és lakás szivattyúk után is egy-egy 3 utas motoros szelep van, ezekkel a puffer kiszakaszolható, nincs kóbor cirkuláció, a hőveszteség csak a szigetelésre esik.
Vannak modern radiátorok, amik 50°C-os vízzel működnek. Mi történik, ha 70-80°C-os vizet kap (mondjuk tönkremegy a keverőszelep, ilyenkor olyan meleg vizet küldesz előre, mint ami a puffer tetején van?), tönkremegy (elvileg bírnia kellene, de a magasabb ár azért lehet, mert van benne v.mi plusz?), vagy csak meleged lesz? Találtam egy ilyet:
,,Modern és korszerűen felújított épületekben ritkán szükséges 55°C feletti hőmérséklettel üzemeltetni a rendszert. A fűtési idény nagy részében már akár 35°C és 45°C körüli vízhőmérséklet is elegendő, köszönhetően a jobb hőszigetelési és építési szabványoknak.''
Tehát akkor egy jól szigetelt házban érdemes a radiátorokat is kicserélni? Gazdaságosabb pl. 60°C-ra fűteni csak a puffert, és ilyen modern radiátorokba küldeni? Van arra tapasztalat vagy számítás, hogy egy öntöttvas, vagy egy alu radiátor, vagy egy ,,tesco'' modern lapradiátor mennyivel rosszabb választás a legmodernebbekhez képest?
Ugye a beszelgetes azon indult el, hogy a 3/2-es ,vagyis az 1 1/2-es mekkora. Arra irtam, hogy 38 a belso meret. Innen indultunk.Na de amit TE most beraktal kepeket, nekem az jon le, hogy amelyik cso colban van megadva, annak a belso meretet jeloli a col. Viszont a mm-ben megadottaknal viszont a kulso meretet es a falvastagsag a kovetelmenyektol fuggoen van megvalasztva. Mint irtam, a normal eletben hasznalt mm-ben megadott kulso meretek a kotesek szerelesek leegyszerusitesere szolgal, hogy ne keljen millio fele szerelvenyeket gyartani.
Jol ertem akkor a dolgot? Mint irtam nem vagyok szaki , csak laikus a csoszereles teren.
90 fokos előremenőt irnak? Hmmm. Elég gyakoriak lennének ott az égési balesetek :-)
A radiátor által leadott teljesitmény a hőleadó felülettől és a fütőközeg és fűtött tér közötti hőmérséklet különbségétől függ, alapvetően a hővezetés és hősugárzás játszik szerepet, mint hőátadási mechanizmus. Mindkettőnek kulcs eleme a hőátadó felület. Ergo, a kisebb DT-t lehet kompenzálni nagyobb felülettel, vagyis nagyobb radiátorral.
És igen, manapság (szerintem) a minél alacsonyabb előremenőről is megfelelően fűteni képes radiátorokat célszerű beépiteni. Ezzel pl. a puffer kapacitását is jobban ki lehet használni (nagyobb lesz), ahogy irod is. Ez viszont nem 'túlméretezés', hanem erre az alkalmazási feltételre elvégzett 'méretezés' eredménye tulajdonképpen.
A puffer ürülési sebesége egyébként nem a radiátortól függ, hanem a ház hőveszteségétől. Mindegy milyen fajta radiátort használunk, ha az nem képes pótolni a ház hőveszteségét, akkor hideg lesz benn.
Ha sokáig akarunk gyönyörködni a meleg pufferben, akkor szigetelni kell a házat :-)
