Az ugye megvan, hogy egy 4 kW teljesítményű klíma -15 fokon jellemzően a telejsítményének a 60%-át tudja? (kivéve az LTCA, talán van más is) Elég lesz az neked??
A bivalens hőmérséklet fogalmát szerintem rosszul értelmezed.
Ha jól tudom az a gyártó által az előírások szerint meghatározott hőmérsékleten vett ún. Pdesign.
Lényeg az, hogy ez a Pdesign messze kevesebb, mint a névleges teljesítmény, jelen esetben 4kW.
Azt is értem, hogy a magasabb SCOP érték komolyabb technikát követel. De jellemzően jobb SCOP-t tudnak a fűtésre "ajánlottak?
Magasabb SCOP egyértelműen kiszámolható, hogy a használattól függően mennyit spórol X év alatt kisebb SCOPhoz képest. El lehet dönteni a számok tükrében.
De továbbra is mi az a jelzés ami mutatja, hogy egy bizonyos készülék fűtésre ajánlott?
Hát, igen ez az, hogy árban jelentősen drágábbak, de mi az amit ezért pluszban kapok? Csepptálcafűtés OK, de az nem annyira drága a maga vezérlésével együtt, hogy a különbözetet hozza. Erősebb jobb anyagok használata itt-ott kritikus helyeken? Ebben sem lennék biztos, mert a kb 10 éve használt nagyon alultervezett ezért agyonhasznált ON/off-om sem hullott még szét, pedig ráadásul noname. Nem hinném hogy az újabb gépek sokkal spórolósabban lennének tervezve és egy kicist többet használva kárt lehetne bennük tenni.
"Melegebbről a hidegebb felé. A kulcsszó, hogy a falad hány fokos lesz. Klíma nélkül 1-2-...-7 nap után pont annyi, mint szigetelés nélkül. És miután a légfűtés/-hűtés a legkevésbé hatékony (de gyors), ezért a szellőztetéssel csak ideig-óráig hűtöd át este a lakást (után a falakból jön majd a meleg)"
remekül megfogalmaztad miért jó a hőszigetelés nyáron is...
ha szigetelés nélkül a falak fél nap alatt melegednek át, szigetelve viszont 1-2-7 nap alatt, az nekünk éppen elég.
ugyanis az éjszakai szellőztetéssel nem lehűteni kell a már átforrósodott falakat, hanem a hideget megtartani.
Ha nincs szigetelés és estére átmelegszenek a falak, akkor már nem bírod éjszakai szellőztetéssel lehűteni őket.
ha viszont a szigetelés miatt kapsz min. 1 napot, amíg átmelegedne, akkor éjszakai szellőztetéssel megőrzöd a hideg falakat.
nyilván nem akkor kezdek éjszaka szellőztetni, amikor már 30 fok van bent és éjjel kint sem megy 25 alá.
Hanem előre gondolkozok, amikor az időjósok mondják, hogy jön a kánikula a jövő héten, én már szellőztetek éjszakánként, így 22 fokos házzal megyek neki a melegnek.
azért, mert a gyakorlatban simán át lehet hűteni. Nyilván nem 30 fokról 20 fokra, de 2-3 fokot és főleg szárazabb levegőt simán csinál nálunk is a klíma 4 helyiségben, nyitott ajtókkal és ehhez még max. fordulaton sem kell hajtani.
a radiátoros példád ott bukik meg, hogy a radiátorban nincs ventilátor ami megkeveri a levegőt.
"Szerinted tetőn lévő folyadékhűtő rendszer esetén a csővezetéket télen:
- miért eresztik le
- miért látják el villamos kísérőfűtéssel
- töltik fel glikólos oldattal"
És még te magyarázol az alma-körtéről.
Ez nem hitvita, ez kurva egyszerű fizika, amelyre nem nagyon járhattál be.
A ház esetén a fal a hőtároló tömeg. Azt kell elszigetelni a külső hatásoktól.
Légy szíves tégy egy próbát:
Végy két ásványvizet, egyforma hőmérsékletűt.
Az egyiket csomagold be hőszigetelőbe, a másikat ne.
Tedd ki a melegbe, de árnyékba (mert ugye azt is megtudtuk hogy a meleg a fénnyel gyün).
Mérd meg pár óra múlva hány fokos.
A ház a vizes üveg. Adott hőmérsékletű, tömegű valami.
A szigetelés pedig elszigeteli a külső hőmérséklettől.
Ami még plusz a ház esetén, hogy ha süti a nap a falat akkor még durvább a dolog.
Ha a ház hőtároló tömege kicsi (mint a példában lévő csőé) akkor hamarabb felmelegszik ez tény, ezért klímáznak hamarabb a ksz házakban, hiába jó a hőszigetelése.
Mindkettőt átmelegszik előbb-utóbb, de szerencsére az időjárás legtöbbször olyan hogy áthidalja a házam a hőingást, 1-2 hét tartós meleg kell hogy egy kicsit is elinduljon felfelé a hőmérő benn
Amit a hálószoba fölé raktunk ott volt egy kis galéria ami kb két méter széles volt másfél mély. Először beraktuk mi a beltérit és körbe építették kartonnal, kb 10 cm-es falat csinàltak neki hang/hőszugeteléssel eggyütt. Megyünk majd karbantartani lefényképezem hogy néz ki. Ha valaki esetleg élőben is megnézne egy ilyet mielőtt belevág szívesen megmutatom neki élőben is!
Honnan lehet azt tudni, hogy egy adott típus szakaszos, vagy állandó fűtésre ajánlott? Mire figyeljek? A másik, hogy van-e olyan készülék ami egyszerűen tudja a dolgát és nincs teleszórva csillivilli dolgokkal (vírusdoktor, nanorobot, világmegváltó szűrő) nekem ezek nem kellenének, nem is fizetnék értük, ha nem muszáj.
Nalam a szigeteles vastagsaga az eltervezett hoigeny alapjan lett kiszamolva. Hol van a logikad? Ha az egyik esetben konkretan leirom, hogy a haz hoigenye 2kWh orankent es felteszem a kerdest a masik esetre, akkor az ido adja magat 1 ora alatt. Ennyi.
Lehet, hogy dilettans vagyok.:) De nalam megsem melegedik fel a szigetelt haz 25,5°C fole, mig a Te szigetelt hazadban meg akar 30°C-ra is. Nem erdekes?
Laikussal (esetedben dilettánssal) nehéz érdemi vitát, eszmecserét folytatni.
Hővezetés és hőtárolás azért két elég eltérő fogalom, fizikai jelenség.
Hatalmas baromsag. Honnan tudja az EPS, hogy melyik oldalat melegiti a Nap es melyiket a kozpontifutes?
Melegebbről a hidegebb felé. A kulcsszó, hogy a falad hány fokos lesz. Klíma nélkül 1-2-...-7 nap után pont annyi, mint szigetelés nélkül. És miután a légfűtés/-hűtés a legkevésbé hatékony (de gyors), ezért a szellőztetéssel csak ideig-óráig hűtöd át este a lakást (után a falakból jön majd a meleg)
Javaslom, ezt is kend a házadra és termelni fogja a hideget:
Te papa, én a hőszigetelés és tömegről beszélek. Azaz a sorrend fontosságáról. Olyan szigetelés nincs, ami télen is és nyáron is jó. Az csak önámítás. És épületfizikai ismeretek hiányát látom megint.
Szerkezet hűtéssel lehet leghatékonyabban védekezni a tűzőnap ellen. Sátortető esetén, meg a léréses kényszerszellőztetett tetőszerkezettel. Na ekkor pl. nem kell klíma jó eséllyel.
Mikor jön rá végre a polgár, hogy egy 4-5 helységes lakást egy beltérivel a büdös életbe nem fog áthűteni (ergo tök mind1 hova teszi, súlyos kompromisszumot fog kötni). Vagy ezeknek a lakásban is csak egy radiátor van?
Lényegében két egymás melletti helységből álló épületről van szó, a válaszfal kisméretű téglából van. A födém gerendás, perlittel kiöntve. A maximális hőigény kb. 5 kW. Valószínűleg kályha is be lesz építve az egyik szobába, így a klíma szükséges fűtőteljesítményét 3 kW-ra saccolom.
Csend alatt azt értem, ami nem hangosabb egy alapjáratú laptop-ventillátornál, 2m-ről ne lehessen hallani bent (legalább a melegebb helységben). Ezt szeretném valahogy megoldani.
Alaprajz/rétegrend, mit értesz minimális zaj alatt, esetleg hőigény számítás estleg, etc
Klímáknál 70-100ezret kell fizetni minden egyes kW-ért, amit aztán egyre zajosabb ventivel lehet lefújni a hőcserélőről. Ez nem olyan, mint a gázkazán, 24kW azt' jóvan.
ha úgy érted, hogy a födém másik oldalára, a padlástérbe akkor egyértelmű, hogy nincs zajgond. Az lcs beltérik 40dB alatt vannak. (Nálam, mint írtam egy 65dB-es venti lakik a padláson. Logaritmikus a skála. ) Ha viszont hálószoba mennyezetére, akkor meg wow... és nem értem.
Azt hogy nekem mire volna szükségem, elég pontosan tudom. Hangtalanul kéne fűtenem egy kis épületet. Az egyik helység fontosabb, a másikban lehet hűvösebb, vagy minimális zaj is.
